Cselekedet vagy hit? – Mit mond a zsidóság erről az örök kérdésről?
Megyeri Jonatán legújabb beszélgetésében arra a vallási és filozófiai kérdésre keresi a választ, hogy a zsidóságban a hit vagy a cselekedet áll-e az első helyen. A keresztény teológiával szemben, ahol a hitnek van kitüntetett szerepe, a zsidó felfogás inkább a cselekedetek elsődlegességét hangsúlyozza – de vajon ez kizárja-e a spirituális mélységet?
A micvákban való hit
A Tóra 613 micvát ír elő, ezek közül 248 tevőleges, 365 tiltó parancsolat. „A Talmud azt mondja, hogy az embernek a parancsolatokat kell megtartani akkor is, ha nem feltétlenül hisz bennük.” A klasszikus tanítás szerint: „Mitől liszma bá liszma”, vagyis „tedd akkor is, ha még nem a helyes szándékkal, mert a szándék majd jön a tett után”. A cselekvés tehát megelőzheti a belső hitet.
Szabályok nélkül nem működik a világ
Megyeri Jonatán szerint az egyéni szabadság túlértékelése a modern világ egyik nagy félreértése. „Az életünk tele van szabályokkal, és az isteni törvények ezeket a szabályokat egészítik ki.” Ahogyan a társadalom kiveti magából a szabályokat folyamatosan megszegő embert, úgy az isteni parancsolatok megtartása is a közösséghez tartozás egyik záloga. A szabályok pedig nem ellenségei a szabadságnak, hanem feltételei annak: „Minden játék szabályok alapján működik. A játék izgalma a szabályokból fakad.”
A spiritualitás helye a zsidóságban
Az előadó hangsúlyozza: „A judaizmus nem a hitre fekteti az elsődleges szempontot, de a hit természetesen rendkívül fontos.” Ha csak a gyakorlatra koncentrálunk, könnyen rutinszerűvé válhat a vallásgyakorlás. Ezért kell a parancsolatok végrehajtása közben tudatosítani: „Ki az, akiért az adott cselekedetet végrehajtjuk.” A párhuzam a házassággal segít megérteni ezt: „Az ember annyira arra van fixálva, hogy ne okozzon fájdalmat a másiknak, hogy közben elfelejti, kiért is csinálja mindezt.”
A haszidizmus – mondja Megyeri – éppen erre a problémára adott választ: az egyszerű ember is képes szolgálni Istent, mégpedig hittel. A cél: visszahelyezni a hitet a neki járó helyre a zsidó vallásgyakorlaton belül.
Miért vonzóbb az angolszász kultúra?
A beszélgetés vége felé Megyeri Jonatán kitér a szexualitás túlfokozottságára is. Ez szerinte nem új jelenség: „Az ókori görögök és rómaiak élete is a hedonizmusra épült.” A hellenista kultúra akkor is erős vonzást gyakorolt a zsidókra, mert olyasmit kínált, amit a zsidó vallás nem: a test kultuszát. Ugyanez a dinamika érvényesül ma is az angolszász popkultúrával: „Nagyon attraktív, nagyon csábító.”
Miért olyan sikeresek a zsidók a tudományos életben?
Végül az oktatás fontosságáról is szó esik. A zsidóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tanulásra, a gyereknevelésre és a kritikus gondolkodásra. „A Talmud nem más, mint egy hatalmas vitairat – nincs olyan, amit ne lehetne megkérdőjelezni.” Ez a gondolkodásmód az emancipáció korában robbanásszerű fejlődést hozott a zsidó közösségek tudományos életében.
A beszélgetés tanulsága világos: a judaizmusban a cselekedet az első, de a hit nem maradhat el. Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy a zsidó vallásgyakorlat ne váljon sem üres rituálévá, sem parttalan misztikává – hanem élő, értelmes, spirituálisan gazdag életformává.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
