Kinek vagyok fontos?
Megyeri Jonatán rabbi legújabb tanításában az élet értékéről, az önkéntes halál kérdéséről és a női rabbik szerepéről beszélt. Három fontos kérdésre válaszolt, amelyek nemcsak a kérdező, hanem a szélesebb közönség számára is tanulságosak lehetnek.
Az életünk nem a miénk
A rabbi elsőként az egyén életvégi döntéseiről és az öngyilkosság kérdéséről beszélt. A zsidó hit szerint az embernek nincs joga elvenni a saját életét. Ahogyan senki sem dönthetett a saját születéséről, úgy az élet befejezésének ideje sem az ember kezében van.
„Senki nem kérdezte meg, hogy akarunk-e megszületni, tehát az élet nem a mi privilégiumunk. Ha nem mi döntöttünk arról, hogy mikor jövünk a világra, akkor arról sem dönthetünk, hogy mikor hagyjuk el.”
Isten teremtette az embert, és minden egyes embernek különleges feladata van ezen a világon. Az élet célja sokszor rejtve marad, de az, hogy valaki még él, azt jelenti, hogy dolga van, még ha azt maga sem látja egyértelműen. A rabbi szerint az ember értéke és jelentősége nem csupán saját maga számára fontos, hanem Isten számára is. Ha valaki úgy érzi, hogy élete értelmetlen, az nem azt jelenti, hogy tényleg az, hanem azt, hogy még nem találta meg teljesen a saját szerepét.
Ez a szemlélet azokra is vonatkozik, akik betegen, tehetetlenül fekszenek egy ágyban. Egy történeten keresztül a rabbi bemutatta, hogy egy súlyosan beteg gyermek is képes arra, hogy környezete életét pozitív irányba formálja. Az ilyen helyzetek az egész családot próbára teszik, de közben erőt, együttérzést és szeretetet hoznak elő a hozzátartozókból.
„A valódi önfeláldozás nem az egészséges családtagok részéről történik, hanem a beteg gyermek részéről, aki lehetőséget ad arra, hogy szülei és testvérei jobb emberekké váljanak.”
A zsidó szemlélet szerint tehát az emberi élet minden körülmények között értékes, és az eutanázia is csak a legritkább esetekben megengedett.
Miért nincsenek női rabbik?
A második kérdés a női rabbik szerepére vonatkozott. Bár a reformmozgalmakban előfordulnak női rabbik, az ortodox zsidóságban ez nem elfogadott. Ennek oka részben történelmi, részben pedig a vallási hagyományokhoz való ragaszkodás.
A rabbi először tisztázta, hogy mit jelent a rabbi szó. A rabbi tanítót jelent, és a zsidó hagyomány szerint Mózes volt az első rabbi, akit Mosé Rabénu-ként, vagyis „Mózes, a mi mesterünk”-ként emlegetünk. Mózes a vezetése alatt álló 71 tagú bírói testületet, a Sanhedrint nevezte ki, amely az ókori Izrael legfőbb vallási és jogi döntéshozó szerve volt.
„A rabbi szerepe eredetileg nem csupán tanító, hanem bíró és közösségi vezető is volt. A Sanhedrin tagjai kizárólag férfiak lehettek, és ezt a hagyományt követte a későbbi rabbinátus is.”
A rabbinikus szemináriumok és az ortodox közösségek a mai napig ezt a szokást tartják fenn, vagyis a rabbinikus felhatalmazást (smicha) férfiak adják tovább más férfiaknak. A rabbi hangsúlyozta, hogy ez nem a nők leértékelését jelenti, hanem azt, hogy a hagyomány szerint a vallási vezetés és döntéshozatal a férfiak felelőssége maradt.
Összegzés
A tanítás fő üzenete, hogy az élet Isten kezében van, és minden emberi létezésnek van értelme és célja, függetlenül attól, hogy azt az illető maga felismeri-e vagy sem. Az öngyilkosság és az eutanázia nem illeszkedik a zsidó felfogásba, mert az életet nem mi kaptuk magunktól, így nem is rendelkezhetünk felette. A női rabbik kérdésében az ortodox hagyomány a történelmi folytonosságot követi, ahol a rabbi nemcsak tanító, hanem egy több ezer éves vallási jogrendszer örököse és döntéshozója is.
Az előadás végén Megyeri Jonatán rabbi ismét arra buzdította hallgatóit, hogy iratkozzanak fel YouTube-csatornájára, és ha kérdésük van, tegyék fel privát üzenetben vagy kommentben. Holnap este 8 órakor újabb tanításra vár mindenkit.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
