Megyeri Jonatán: A zsidóság nem csak vallás – életforma, kapcsolat és elköteleződés
Megyeri Jonatán, az újbudai zsinagóga rabbija fiataloknak tartott interaktív előadásában a zsidóság mibenlétéről, vallásként, népként és nemzetként való meghatározásáról, a parancsolatok értelméről és a Tóra ember- és istenképéről beszélt közvetlen, gondolatébresztő stílusban. A 12. évfolyamos gimnazisták kérdéseire adott válaszai révén világossá vált: a zsidóság lényege nem egy absztrakt hit, hanem egy konkrét, cselekvésre alapozott életvitel.
Nép, vallás vagy nemzet?
„A zsidóság valójában egyszerre nép, vallás és nemzet” – kezdte Megyeri Jonatán. Mint mondta, a zsidó nép közös ősöktől származik: Ábrahámtól, Sárától, Izsáktól, Rebekától, Jákobtól és feleségeitől – Rácheltől, Leától, Bilhától és Zilpától. „A zsidóság genetikai értelemben is egy család”, de ez a származás mellett a vallási elköteleződésen is nyugszik. Hiszen – emlékeztetett – a zsidóságba be lehet térni is. Így az is zsidó, aki nem Ábrahám leszármazottja, de magára veszi a Tóra parancsolatait.
„A vallás tartja össze ezt a közösséget, a Tóra, amely nemcsak Mózes öt könyvét, hanem a teljes zsidó hagyományt, szóbeli tanításokat is jelenti. Ahogy a híres rabbinikus mondás tartja: *’Umáténu umá elé bTorátá’ – népünk csak a Tórája által nép.”
Ábrahám felfedezése: nem az egyistenhit, hanem Isten közelsége
Sokan úgy gondolják, hogy Ábrahám újdonsága az egyistenhit volt, de Megyeri Jonatán szerint a valódi újdonság ennél is mélyebb: „A zsidóság világképe azt mondja, hogy Isten nemcsak megteremtette a világot, hanem érdekli is, hogy mi történik benne. És ez forradalmi gondolat volt.”
A rabbi elmagyarázta: „A világban mindennek van kezdete, tehát kell legyen valami, aminek nincs. Valaki, aki az egészet elindította – ez az Isten. Ám a zsidóság azt állítja, hogy Isten nem közömbös: számít neki, hogy hogyan élünk, mit teszünk, hogyan bánunk egymással.”
Miért teremtette Isten a világot?
Egy gimnazista kérdésére válaszolva Megyeri Jonatán így fogalmazott: „Ha Isten tökéletes, nincs szüksége semmire – akkor miért teremtette a világot? A válasz: nem valamire volt szüksége, hanem valakire. A világ nem hiányból született, hanem azért, mert Isten osztozni akart a létezés örömében.”
A rabbi egy frappáns példát hozott: „Képzelj el egy végtelenített hitelkártyát. Mindent megvehetsz rajta, de nem oszthatod meg senkivel. Egy hét múlva visszaadnád. Ilyenek vagyunk: nem szeretünk egyedül lenni. És Isten sem.”
A kapcsolat hasonlít egy házassághoz
Megyeri Jonatán szerint a zsidó élet Istenhez való viszonyunkról szól – egy szeretetteljes, de felelősségteljes kapcsolatról. „A zsidóság nem pusztán hitrendszer, hanem elköteleződés. Olyan, mint egy házasság. Néha lobog a láng, néha takarékon ég, de a kapcsolat folyamatos.”
Ezért van szükség a micvákra – a parancsolatokra. „A micvák a cselekedetek nyelvén mondják ki: fontos vagyok számodra. Ahogy egy férj is leviszi a szemetet, mert tudja, hogy ez kedves a feleségének.”
Mit kér tőlünk Isten?
„A Tóra tele van parancsolatokkal – ezt csináld, azt ne csináld. Egészen aprólékos részletekig szabályozza az életet, mert Istennek számít, mit teszünk. Ezért kér bennünket arra, hogy szombaton ne dolgozzunk, ne válogassunk, ne cipeljünk az utcán.”
A parancsolatok közül némelyik magától értetődő (ne ölj, tiszteld szüleidet), másokhoz magyarázat társul (tartsd meg a szombatot, mert Isten is megpihent), de vannak olyanok is, amelyek okát nem tudjuk (például a kóserság). „Ez olyan, mint amikor virágot viszel a párodnak, de nem a kedvencét. Ő lehet, hogy megköszöni, de közben azt érzi: nem figyeltél rá eléggé.”
A szabályok célja nem a szigor
Több kérdés is szólt a szabályok gyakorlati betartásáról, különösen a szombat kapcsán. Megyeri Jonatán elmondta, hogy létezik például az eruv, egy jogi kerítés, amely lehetővé teszi, hogy szombaton a város egyes részein belül lehessen cipelni dolgokat. „Ez nem kiskapu, hanem egy jogos és szándékos engedmény. Isten nem szadista, a parancsolatok nem szenvedésre valók, hanem hogy élhető kereteket adjanak.”
A Talmud egyik történetét idézve azt is megosztotta, hogy a rabbik néha még Istennel is vitába szálltak – logikával, érveléssel, a Tóra alapján. Isten pedig ilyenkor örömmel mondta: „Legyőztetek, fiaim, legyőztetek!”
Mit jelent zsidónak lenni?
Az előadáson szóba került a vallás elhagyása is. A rabbi világosan fogalmazott: „Ha valaki zsidónak született, akkor zsidó marad, akár elhagyja a vallás gyakorlását, akár nem. Ez fájdalmas lehet a családnak, de kizárni senkit sem lehet. Inkább szeretettel próbáljuk visszavezetni.”
Ugyanez igaz a betérésre is: aki ortodox módon betér, az teljes jogú tagja lesz a zsidó népnek. „A zsidóság nem diszkriminál: a betért zsidó ugyanolyan, mint Mózes.”
Homoszexualitás, női szerepek – kényes kérdések őszintén
A diákokat érdekelte a zsidóság álláspontja a homoszexualitásról is. A rabbi nyíltan válaszolt: „A Tóra tiltja a férfi homoszexualitást, de ez egy a 613 parancsolatból. Az, hogy valaki megszeg egyet, nem ok arra, hogy a többit is elhagyja. Nem a tökéletességet várjuk el, hanem az igyekezetet.”
Szóba került a nők szerepe is, különösen a zsinagógai elkülönítés. „A nők spirituálisan magasabb szinten állnak, kevesebb rituális kötelezettségük van. A különválasztás oka nem az alá-fölérendeltség, hanem a szemérmesség és a koncentráció megőrzése.”
A kézfogás tilalmát is e logika mentén magyarázta: „Egy férfi nem fog kezet más feleségével, mert az intimitás lehetőségét meghagyja annak, akinek ez jár – a férjnek.”
Tárgyak, amelyek szentek
Zárásként a diákok a szentség fogalmára kérdeztek rá. Megyeri Jonatán elmondta, hogy minden tárgy, amelyben Isten neve szerepel – Tóra-tekercs, imakönyv, mezüza – különleges bánásmódot igényel. Ha megsérülnek, nem szabad kidobni őket, hanem el kell temetni egy kijelölt helyen. „A szentség azt jelenti: valami el van különítve egy magasabb célra. És ez tiszteletet követel.”
Az előadás végén Megyeri Jonatán megköszönte a figyelmet, és bátorította a fiatalokat, hogy kérdezzenek, gondolkodjanak, és merjenek kapcsolatba lépni Istennel. „Ez nem elvont vallás, hanem egy élő, személyes kapcsolat. Nem arról szól, hogy mit hiszel, hanem arról, hogy mit teszel.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
