Építsünk Szentélyt? – Mit jelent ma a Szentély parancsa?
Megyeri Jonatán legutóbbi tanításában, amely a Micvák könyve sorozat része, az Örökkévaló hajlékának parancsát – és annak történelmi, vallási és spirituális jelentését – járta körül. A „Készítsetek nekem szentélyt, hogy bennetek lakjam” (2Mózes 25:8) vers kapcsán nemcsak az egykori jeruzsálemi Szentélyről tanultunk, hanem arról is, mit jelent ma ez a micva a harmadik Szentély hiányában.
A Szentély története: sátortól kőtemplomig
A Tóra egyik tevékeny micvája, hogy az Örökkévalónak szentélyt kell építeni. „A 19. tevékeny micva: készítsetek szentélyt, hogy köztetek lakjam” – idézte Megyeri Jonatán a Rambám (Majmonidész) Micvák könyvéből.
A vándorlás idején ez a Szentély egy hordozható sátor volt, a Miskán vagy Ohel Moéd, amely a pusztai évtizedek alatt kísérte a zsidó népet. „Ez körülbelül 450 évig szolgálta a zsidókat, előbb a sivatagban, aztán a Szentföld különböző pontjain.”
A kőből épült első jeruzsálemi Szentélyt már Dávid király fia, Salamon építette fel – ez 410 éven át állt, mígnem időszámítás előtt 586-ban a babilóniaiak lerombolták. A második Szentély, amelyet Ezrá és Nehemiás építettek újjá a fogság után, 420 évig állt, és időszámításunk szerint 70-ben pusztult el a rómaiak kezétől. „A zsidó nép tehát összesen közel 1400 éven keresztül rendelkezett szentéllyel – ez nem kevés.”
A Szentély lényege: Isten jelenléte „bennünk”
Megyeri Jonatán hangsúlyozta, hogy a versben szereplő „közöttetek lakjam” héberül pontosabban azt jelenti: „bennetek lakjam”. A fizikai Szentély építése így spirituális parancs is: „Helyet csinálni Istennek a szívünkben. Olyan életet kialakítani, amely otthonos Isten számára.”
A szentély tehát nem csupán kő, arany és oltár: a kapcsolat, amelyet az ember az Örökkévalóval ápol, és a tér, amelyet e kapcsolat számára megteremt – belsővé válik.
Miért nincs ma Szentély, és mikor épül fel újra?
Bár a micva ma is érvényben van, a rabbinikus hagyomány szerint a harmadik Szentély csak a Messiás eljövetelével épülhet fel. „A rabbik azt tanítják, hogy nem lehet most megépíteni, csak a Messiás idejében.”
Ez egyben válasz arra a gyakori kérdésre, hogy a mai zsidó közösség miért nem kezd hozzá a templom újjáépítéséhez. „A micva létezik, de annak teljesítése a Messiás által lesz lehetséges.”
A félelem és a tisztelet – mit jelent „félni a Szentélyt”?
A Tóra másik parancsolata: „Féljétek a szentélyemet” (3Mózes 19:30). Megyeri Jonatán szerint ez nem szorongó félelmet, hanem tiszteletteljes távolságtartást jelent. „Ez ugyanaz a viszony, mint amit a szüleink iránt érzünk: szeretet és tisztelet egyensúlya.”
E tiszteletet a szentélybeli viselkedés is tükrözte: bőrcipőben nem lehetett belépni, a kohanitáknak meg kellett mosniuk kezüket és lábukat a szolgálat előtt – nemcsak fizikai, hanem spirituális megtisztulásként is.
A szolgálat rendje: a Léviták és a kohaniták feladatai
A Szentély szolgálatát Lévi törzse látta el. Az Áron leszármazottaiból való kohaniták mutatták be az áldozatokat, míg a többi levita segített nekik, illetve zenével és énekkel kísérték az istenszolgálatot.
„A Lévi törzs 24 csoportba volt osztva, és évente kétszer egy hetet szolgáltak a szentélyben.” Ez a rotációs rendszer biztosította a folyamatos működést és az istenszolgálat magas színvonalát.
A Szentély menórája: a hétágú lámpás
A menóra, a hétágú gyertyatartó gyújtása is tórai parancs: „Áron és fiai gyújtsák meg esténként estétől reggelig” (2Mózes 27:21). A menórában olaj égett, és csodás módon a lángok mindig a középső ág felé hajoltak – még ezzel is jelezve a hely szentségét.
A kohaniták áldása: a béke és védelem szavai
A napi istenszolgálat része volt a kohanita áldás: „Áldjon meg az Örökkévaló és őrizzen meg téged” (4Mózes 6:24–26). Ma is elhangzik, Izraelben naponta, a diaszpórában ünnepnapokon.
Megyeri elmagyarázta: „Ez a háromsoros, tizenöt szóból álló áldás különleges spirituális erőt hordoz. A kohaniták mezítláb, karjaikat kinyújtva, imasál alatt borulva adják tovább az Örökkévaló áldását.”
A Siratófal: a legközelebbi pont a szentek szentjéhez
Az előadás végén Megyeri Jonatán mesélt a Siratófal melletti alagutakban tett látogatásáról. „Van egy pont, ahol az ember légvonalban a legközelebb van a valaha volt szentek szentjéhez. Ott lehet imádkozni, zsoltárt mondani – ez valóban Isten házának küszöbe.”
Tanulság
A Szentély nemcsak múlt, hanem jövő is – és ami a legfontosabb: jelen. A micva, hogy építsünk Istennek hajlékot, ma is él – a szívünkben, a zsinagógáinkban, a tetteinkben. „Isten ott lakik, ahol helyet készítenek neki” – idézhetnénk Megyeri Jonatán tanításának legmélyebb üzenetét.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
