A teremtés három szintje: Megyeri Jonatán tanítása
Megyeri Jonatán a haszid filozófia alapművének, a Tánjának tanulmányozását folytatta, amely az isteni egység és hit kérdéseit vizsgálja. Az előadás központi témája a teremtés három szintje volt, amelyek a zsidó misztikus gondolkodás szerint Isten világalkotó tevékenységének lépcsőzetes folyamatát írják le. Ezek a szintek: Olam HaBriá (a teremtés világa), Olam HaYetzirá (a formázás világa) és Olam HaAsziá (a cselekvés világa).
Isten és ember kapcsolata: Hasonlóságok és különbségek
Megyeri hangsúlyozta, hogy Isten és az ember közötti kapcsolat részben a hasonlóságokon, részben a különbözőségeken alapszik:
- Hasonlóság: Az ember Isten képmására lett teremtve, ezért bizonyos tulajdonságokban, mint például a kreativitás, tükrözi a Teremtőt.
- Különbség: Míg Isten léte és teremtése tökéletes egységben áll, az ember gondolatai, beszédei és cselekedetei gyakran elkülönülnek egymástól.
Isten felfoghatatlanságának ellenére a Tóra arra buzdít, hogy törekedjünk Őt megismerni. Ez elsősorban az Ő alkotásain, például a teremtett világon és a Tórán keresztül lehetséges.
A teremtés három szintje
A Tánja tanítása szerint a világ teremtése három szakaszra osztható, amelyek egyben az emberi lélek működésének szimbolikus megfelelői is.
1. Olam HaBriá (A teremtés világa)
Ez a folyamat első szintje, ahol Isten a semmiből (héberül: יש מאין, yesh me’ayin) teremti meg az alapvető ősanyagot. Ez az állapot még formátlan, rendezetlen, és nem hordoz egyértelmű jellemzőket.
Párhuzam az emberi lélekben: A gondolat szabad, korlátlan áramlása.
2. Olam HaYetzirá (A formázás világa)
Itt az ősanyag formát és szerkezetet kap. Ez az isteni kreativitás szintje, amely rendezettséget és jelentést ad a teremtett dolgoknak.
Párhuzam az emberi lélekben: A gondolatok szavakba öntése, amikor a nyers ötletek szóbeli formát öltenek.
3. Olam HaAsziá (A cselekvés világa)
Ez a teremtés végső szakasza, amikor a formált anyag élettel telik meg, és a fizikai világ színtere létrejön. Ide tartozik az ember és minden élőlény megteremtése.
Párhuzam az emberi lélekben: A gondolatok és szavak gyakorlati megvalósítása a cselekedetek által.
Az isteni egység: Gondolat, beszéd és cselekedet
Megyeri rámutatott arra, hogy Isten esetében a gondolat, a beszéd és a cselekedet nem válik el élesen egymástól:
- A beszéd teremtő ereje: A Tóra szerint Isten „szavakkal” teremtette a világot: „És mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.” A beszéd itt nem pusztán közlés, hanem közvetlenül valósággá váló cselekedet.
- Az embernél ezzel szemben a gondolat, beszéd és cselekedet három elkülönült szintet jelent. Az ember optimalizálásra törekszik: nem minden gondolatát mondja ki, és nem minden kimondott szót vált tettekre.
Tanulságok a mindennapokra
Megyeri tanításának egyik fő üzenete az volt, hogy az ember a gondolatait, beszédét és cselekedeteit tudatosan összhangba hozhatja:
- Gondolkodj világosan! Törekedj arra, hogy gondolataid ne maradjanak rendezetlenek.
- Beszélj felelősséggel! A szavaknak erejük van, formát adnak a gondolatoknak.
- Cselekedj következetesen! A tettek a gondolatok és a beszéd beteljesülését jelentik.
Zárszó
Az előadás végén Megyeri Jonatán felhívta a figyelmet arra, hogy a világ szintjeinek megértése nemcsak filozófiai kérdés, hanem gyakorlati útmutatást is nyújt az életvezetéshez. „Isten példája arra tanít, hogy a gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket harmonizálva tudunk igazán értelmes életet élni” – zárta gondolatait.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
