Különleges hanukiják a világ körül

Moritz Oppenheimet (1800–1882) a modern kor „első zsidó festőjeként” is szokás emlegetni, miután a termékeny festőművész előszeretettel alkotott zsidó témájú képeket. Ismerjék meg Oppenheim hanukai alkotását:

Moritz Oppenheimet azért szokás az „első zsidó festőként” is emlegetni, mert munkásságát a kulturális hullámok mellett erősen befolyásolták vallási gyökerei, mely utóbbi a 19. század közepén meglehetősen ritka volt a zsidó származású művészek körében, akik legtöbbje „jobb esetben” csak nem foglalkozott ősei örökségével, míg mások egyenesek megtagadták gyökereiket és más vallásra tértek át. Oppenheimer viszont úgy volt képes megállni az 1800-as évek jelenében, hogy nem tagadta meg múltját.

Oppenheimer mindig meleg szívvel gondolt vissza hanaui gyermekkorára, gyengéd nosztalgiával emlékezett meg családja vallásosságára, a közösen töltött ünnepekre. Oppenheimer ünnepelt festő volt, aki kiváló portré képei mellett időnként zsidó témákhoz is nyúlt, mecénásai között ott találjuk a Rothschild család frankfurti ágát, kiknek legjobban sikerült képeit szintén ő festette. A zsidó témával mélyebben élete második felében, 1865 és 1880 között foglalkozott, mely tizenöt év alatt egy sor vallási témájú képet festett, a szombati csendéletektől a nagyünnepi hangulatképekig.

1880-ban készítette a Hanukai lángok fellobbantása című grisaille-képét, egy felső-közép osztálybeli zsidó család kedves hanuka hatodik napi jelenetét. Egy kisfiú, imakönyvvel a kezében, édesapja biztató várakozása mellett meggyújtja a hexagonális ólomüvegtáblák előtti gyertyákat. Nemcsak az előtérben látható ablakban vannak hanukiják, hanem a hátsó szoba ablakában is, többségük a hagyományos olajos verzió, míg, amit a fiúcska gyújt, már viaszgyertyás változatú, a több hanukija azt mutatja, hogy mindenkinek volt lehetősége részt venni a micvában.

A grisaille-kép a szürke tónusa ellenére a kép meghitt melegséget, az ünnepi nyugalmat képes sugározni, egy olyan élményt, melyet a festő évről évre újból és újból átélt.