Utasítások a papoknak
Tűz a mindennapi áldozathoz
1. És szólt az Örökkévaló: Mózeshez, mondván:
2. Parancsold meg Áronnak és fiainak, mondván: Ez az égőáldozat tana; ez az égőáldozat legyen a tűzhelyen, az oltáron, egész éjjel reggelig; az oltár tüze pedig égjen rajta.
3. És öltse föl a pap lenruháját, lennadrágot öltsön a testére és vegye le a hamut, amivé megemészti a tűz az égőáldozatot az oltáron, és tegye azt az oltár mellé.
4. Azután vesse le ruháit és öltsön más ruhákat; és vigye ki a hamut a táboron kívülre, tiszta helyre.
5. Az oltáron levő tűz pedig égjen azon, el ne aludjék; gyújtson meg rajta a pap fát reggelenként és rendezze el rajta az égőáldozatot és füstölögtesse el rajta a békeáldozat zsiradékát:
6. Állandó tűz égjen az oltáron, el ne aludjék.
7. Ez pedig az ételáldozat tana: Vigyék azt Áron fiai az Örökkévaló színe előtt az oltár elé.
8. És vegyen le abból markával, az ételáldozat lánglisztjéből, meg olajából és minden tömjént, ami az ételáldozaton van és füstölögtesse el az oltáron kellemes illatul; illatrésze az az Örökkévalónak.
9. Ami pedig megmarad belőle, azt egyék meg Áron és fiai; kovásztalanul egyék meg, szent helyen, a gyülekezés sátorának udvarában egyék meg azt.
10. Ne süssék kovászosan; osztályrészük gyanánt adtam azt tűzáldozataimból, szentek szentje az, mint a vétekáldozat és mint a bűnáldozat.
11. Minden férfiszemély Áron gyermekei közül ehetik belőle; örök törvény az nemzedékeiteken át az Örökkévaló tűzáldozataiból; minden, ami azokat érinti, szent legyen.
12. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
13. Ez Áronnak és fiainak áldozata, amelyet áldozzanak az Örökkévalónak, amely napon fölkenik őt: egy tized éfo lángliszt ételáldozatul; állandóan, felét reggel és felét este.
14. Tepsiben, olajjal készíttessék el, lágyra főzve vidd azt; a földarabolt ételáldozatnak süteményét áldozd kellemes illatul az Örökkévalónak.
15. Az a pap, akit fölkennek helyette fiai közül, készítse el azt; örök törvény az az Örökkévalónak, mindenestől füstölögtessék el.
16. És a papnak minden ételáldozata mindenestől égjen el, ne egyenek belőle.
17. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
18. Szólj Áronhoz és fiaihoz, mondván: Ez a vétekáldozat tana, amely helyen levágják az égőáldozatot, ott vágják le a vétekáldozatot, az Örökkévaló színe előtt, szentek szentje az.
19. A pap, aki vétekáldozatnak áldozza, egye meg azt; szent helyen egyék meg, a gyülekezés sátorának udvarában.
20. Minden, ami érinti húsát, szent legyen: és ha fröccsen véréből valamely ruhára, amire fröccsent, azt mosd meg szent helyen.
21. A cserépedény pedig, melyben főzték, töressék össze; ha azonban rézedényben főzték, akkor súrolják meg és öblítsék ki vízzel.
22. Minden férfiszemély a papok közül eheti azt; szentek szentje az.
23. És minden vétekáldozat, melynek véréből bevisznek a gyülekezés sátorába, hogy engesztelést szerezzenek a szentélyben, ne egyenek abból, tűzben égessék el.
7. fejezet
1. Ez pedig a bűnáldozat tana, szentek szentje, az.
2. Azon a helyen, ahol levágják az égőáldozatot, vágják le a bűnáldozatot; vérét pedig hintse az oltárra, köröskörül.
3. És minden zsiradékát áldozza fel abból; a farkát és a zsiradékot, mely befedi a beleket;
4. és a két vesét meg a zsiradékot, mely rajtuk van, mely a vékonyán van; meg a hártyát, mely a májon van, a vesékkel együtt távolítsa el.
5. És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron, tűzáldozat gyanánt az Örökkévalónak, bűnáldozat az.
6. Minden férfiszemély a papok között eheti azt; szent helyen egyék meg, szentek szentje az.
7. Mint a vétekáldozatnak, úgy a bűnáldozatnak, egy tanuk van; a papé, aki engesztelést szerez vele, azé legyen az.
8. És a pap, aki föláldozza valakinek égőáldozatát, az égőáldozat bőre, melyet föláldozott, azé a papé legyen.
9. És minden ételáldozat, mely kemencében sül, és mind, amely készül serpenyőben vagy tepsiben, a papé legyen, aki azt föláldozza, azé legyen.
10. És minden ételáldozat, olajjal elegyített vagy száraz, Áron minden fiaié legyen, egyiké úgy, mint a másiké.
11. Ez pedig a békeáldozat tana, melyet áldoz valaki az Örökkévalónak.
12. Ha hálaadásul áldozza, akkor áldozzon a hálaáldozattal kovásztalan kalácsokat, olajjal elegyítve és kovásztalan lepényeket, olajjal megkenve és lánglisztet, lágyra főzve kalácsokként, olajjal elegyítve.
13. Kovászos kenyérből való kalácsokkal együtt áldozza az ő áldozatát, hálaadó békeáldozatával együtt.
14. És áldozzon azokból egyet, mindegyik áldozatból, ajándékul az Örökkévalónak; a papé, aki hinti a békeáldozat vérét, azé legyen.
15. És a hálaadó békeáldozatnak húsát áldozásának napján egyék meg; ne hagyjon belőle reggelre.
16. És ha fogadalom, vagy önkéntes ajándék az ő vágóáldozata, amely napon áldozza áldozatát, azon egyék meg; és másnap, ami megmarad belőle, egyék meg.
17. Ami még megmarad a vágóáldozat húsából, harmadnap tűzben égessék el.
18. Ha pedig ennének békeáldozatának húsából harmadnap, nem fogadtatik az kedvesen; aki áldozza, nem számíttatik be annak, megvetett az, a személy pedig, aki eszik belőle, bűnét viseli.
19. És a húst, amely érint bármi tisztátalant, ne egyék meg, tűzben égessék el; és ami a húst illeti, minden tiszta ehetik húst.
20. És a személy, aki húst eszik a békeáldozatból, mely az Örökkévalóé, amíg tisztátalansága rajta van, irtassék ki az a személy az, ő népéből.
21. És ha valamely személy érint bármi tisztátalant, ember tisztátalanságát, vagy tisztátalan barmot, vagy bármi tisztátalan undok állatot és eszik a békeáldozat húsából, mely az Örökkévalóé, irtassék ki az a személy az ő népéből.
22. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
23. Szólj Izrael fiaihoz, mondván: Semmiféle zsiradékát az ökörnek, a juhnak és a kecskének ne egyétek meg.
24. Elhullott állat zsiradéka és szétszaggatott állat zsiradéka feldolgozható bármi munkára, de enni, ne egyétek azt.
25. Mert bárki zsiradékot eszik a baromból, melyből áldoz tűzáldozatot az Örökkévalónak, irtassék ki az a személy, aki eszi, az ő népéből.
26. Semmi vért se egyetek minden lakóhelyeiteken, sem madárét, sem baromét.
27. Bármely személy valami vért eszik, irtassék ki az a személy az ő népéből.
28. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
29. Szólj Izrael fiaihoz, mondván: Aki áldozza békeáldozatát az Örökkévalónak, vigye el áldozatát az Örökkévalónak békeáldozataiból.
30. Kezei vigyék az Örökkévaló tűzáldozatait, a zsiradékot a szeggyel együtt vigye el; a szegyet, hogy lengesse azt lengetéssel az Örökkévaló színe előtt.
31. És füstölögtesse el a pap a zsiradékot az oltáron; a szegy pedig legyen Ároné és fiaié.
32. És a jobb combot adjátok ajándékul a papnak békeáldozataitokból.
33. Aki áldozza a békeáldozat vérét és a zsiradékot Áron fiai közül, azé legyen a jobb comb osztályrészül.
34. Mert a lengetés szegyét és az ajándék combját vettem el Izrael fiaitól békeáldozataikból és adtam azokat Áronnak, a papnak és fiainak, örök törvényül Izrael fiaitól.
35. Ez Áronnak fölavatási illetménye és fiainak fölavatási illetménye az Örökkévaló tűzáldozataiból, amely napon közel viszik őket, hogy papjaivá legyenek az Örökkévalónak,
36. amit megparancsolt az Örökkévaló, hogy adják nekik, amely napon fölkenték őket, Izrael fiai részéről; örök törvény ez, nemzedékeiken át.
37. Ez a tana az égőáldozatnak, az ételáldozatnak, a bűnáldozatnak, a fölavatási áldozatnak és a békeáldozatnak,
38. melyet parancsolt az Örökkévaló Mózesnek Szináj hegyén, amely napon megparancsolta Izrael fiainak, hogy áldozzák áldozataikat az Örökkévalónak Szináj pusztájában.
Áron és fiainak felszentelése
1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
2. Vedd Áront és fiait vele, meg a ruhákat és a kenetolajat, meg a vétekáldozatra való tulkot és a két kost, meg a kosarat a kovásztalan kenyérrel.
3. És az egész községet gyűjtsd egybe a gyülekezés sátorának bejáratához.
4. És Mózes cselekedett, amint parancsolta neki az Örökkévaló; és a község egybegyűjtetett a gyülekezés sátorának bejáratához.
5. És mondta Mózes a községnek: Ez az, amit az Örökkévaló parancsolt, hogy megtegyétek.
6. És közeledni hagyta Mózes Áront és fiait, és megmosta őket vízben.
7. Ráadta a köntöst, körülövezte őt az övvel, felöltöztette a köpenybe, rátette az éfodot, körülövezte azt az éfod szorítójával és megerősítette vele az éfodot.
8. Rátette a melldíszt és belehelyezte a melldíszbe az urimot és tummimot.
9. Föltette a süveget a fejére és rátette a süvegre, előrésze felől, az arany lemezt, a szentség koronáját, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
10. És vette Mózes a kenetolajat és fölkente a hajlékot és mindazt, ami benne volt és megszentelte azokat.
11. Azután fecskendett belőle az oltárra hétszer; fölkente az oltárt és minden edényét, a medencét és talapzatát, hogy megszentelje azokat.
12. És öntött a kenetolajból Áron fejére és fölkente őt, hogy megszentelje.
13. Azután közeledni hagyta Mózes Áron fiait, felöltöztette őket köntösökbe, körülövezte őket övvel, föltette nekik a magas süvegeket, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.
14. És odavezette a vétekáldozatra való tulkot és Áron meg fiai rátették kezeiket a vétekáldozatra való tuloknak fejére.
15. Levágta és vette Mózes a vért és tett az oltár sarkaira, köröskörül, az ujjaival és megtisztította az oltárt; a vért pedig az oltár alapjára öntötte és megszentelte azt; hogy engesztelést szerezzen érette.
16. És vette mind a zsiradékot, mely a beleken van, meg a májnak hártyáját, a két vesét meg zsiradékukat; és elfüstölögtette Mózes az oltáron.
17. A tulkot pedig, meg a bőrét, húsát és ganaját elégette tűzben a táboron kívül, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
18. Azután odavezette az égőáldozatra való kost, és rátették Áron és fiai kezeiket a kos fejére.
19. Levágta és hintette Mózes a vért az oltárra, köröskörül.
20. A kost pedig földarabolta az ő darabjaira és elfüstölögtette Mózes a fejet, meg a darabokat és a hájat.
21. A beleket pedig és a lábszárakat megmosta vízben, és elfüstölögtette Mózes az egész kost az oltáron; égőáldozat az, kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
22. Azután odavezette a második kost, a fölavatás kosát és rátették Áron és fiai kezeiket a kos fejére.
23. Levágta és vett Mózes annak véréből és tett Áron jobb fülének porcogójára, jobb kezének hüvelykujjára és jobb lábának hüvelykujjára.
24. Azután közeledni hagyta Áron fiait és tett Mózes a vérből jobb fülük porcogójára, jobb kezük hüvelykujjára, meg jobb lábuk hüvelykujjára; és Mózes hintette a vért az oltárra, köröskörül.
25. És vette a zsiradékot, meg a farkot és mind a zsiradékot, mely a beleken van, meg a májnak hártyáját és a két vesét, meg zsiradékukat és a jobb combot.
26. A kovásztalan kenyerek kosarából pedig, mely az Örökkévaló színe előtt volt, vett egy kovásztalan kalácsot és egy olajos kenyérből való kalácsot és egy lepényt, és rátette a zsiradékokra, meg a jobb combra.
27. És rátette mindezt Áron tenyereire és fiainak tenyereire, és lengette azokat lengetéssel, az Örökkévaló színe előtt.
28. Azután levette azokat Mózes az ő tenyereikről és elfüstölögtette az oltáron az égőáldozattal együtt; fölavatási áldozatok azok, kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak.
29. És vette Mózes a szegyet és lengette lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; a fölavatás kosából Mózesé volt az részül, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
30. És vett Mózes a kenetolajból és a vérből, mely az oltáron volt és hintett Áronra, ruháira és fiaira meg fiainak ruháira, vele együtt; így fölszentelte Áront és ruháit, fiait meg fiainak ruháit vele együtt.
31. És mondta Mózes Áronnak és fiainak: Főzzétek meg a húst a gyülekezés sátorának bejáratánál és ott egyétek meg azt, meg a kenyeret, mely a fölavatás kosarában van, amint parancsoltam, mondván Áron és fiai egyék még azt.
32. Ami pedig megmarad a húsból és a kenyérből, tűzben égessétek el.
33. A gyülekezés sátorának bejáratából pedig ne menjetek ki hét napig, amely napig betelnek fölavatástok napjai, mert hét nap alatt avatnak föl benneteket.
34. Amint tett ezen a napon, úgy parancsolta az Örökkévaló, hogy tegyék, hogy engesztelést szerezzenek értetek.
35. És a gyülekezés sátorának bejáratánál maradjatok nappal és éjjel, hét napig és őrizzétek az Örökkévaló őrizetét, hogy meg ne haljatok; mert így parancsoltatott ez nekem.
36. És megtette Áron, meg fiai mindazokat a dolgokat, amiket parancsolt az Örökkévaló Mózes által.
