4. misna
Az eljegyzés helyszíne
A Gitin traktátus[1] azt tanítja: Aki azt mondja [valakinek]: „Add át ezt a válólevelet a feleségemnek egy bizonyos helyen”, és az illető egy másik helyen adja át, akkor a válás érvénytelen. De ha csak megjelölte az asszony helyét mondván: „Íme, az asszony itt és itt tartózkodik!”, és a küldött egy másik helyen adta át az asszonynak, akkor a válás érvényes. Misnánk tanítása szerint ugyanez a törvény vonatkozik az eljegyzésre is.
ד, הָאוֹמֵר לִשְׁלוּחוֹ: צֵא וְקַדֵּשׁ לִי אִשָּׁה פְּלוֹנִית בְּמָקוֹם פְּלוֹנִי, וְהָלַךְ וְקִדְּשָׁהּ בְּמָקוֹם אַחֵר – אֵינָהּ מְקֻדֶּשֶׁת
- §. Aki azt mondja a megbízottjának: „Eredj, és jegyezz el nekem egy nőt egy bizonyos helyen”, és a megbízott elment, és egy másik helyen jegyezte el a nőt, akkor a megbízott nem követte megbízója utasításait, a nő nincs eljegyezve. A megbízó ugyanis pontosan megmondta, mit akar: azt, hogy az eljegyzésre egy meghatározott helyen kerüljön sor (vagy azért, mert barátai vannak azon a helyen, akik kedvezően nyilatkoznak a nőről, vagy valamilyen más ok miatt), és nem akarja, hogy a megbízottja valahol máshol jegyezze el neki a nőt.
הֲרֵי הִיא בְּמָקוֹם פְּלוֹנִי וְקִדְּשָׁהּ בְּמָקוֹם אַחֵר – הֲרֵי זוֹ מְקֻדֶּשֶׁת
- §. Ha viszont a férfi azt mondta a megbízottjának: „Íme, a nő itt és itt tartózkodik”, akkor ezzel csupán útbaigazítást akart adni, így hát ha a megbízott egy másik helyen találta meg és ott jegyezte el a nőt, akkor a nő el van jegyezve. A férfi ugyanis nem jelölt meg az eljegyzés feltételéül egy bizonyos helyszínt, hanem csak a nő hollétét akarta közölni a megbízottal, hogy az megtalálja. Következésképp bárhol találja meg és jegyzi el a megbízott a megbízó nevében a nőt, az eljegyzés érvényes.
[1] 6:3.