Misna- Sábát traktátusa

A Misna szövege

7. fejezet 1. misna

A tévedésből elkövetett szombatszegés

(א) כְּלָל גָדוֹל אָמְרוּ בְּשַׁבָּת:

1. §. Fontos szabályt állítottak fel a szombatra vonatkozóan:

כָּל הַשּׁוֹכֵחַ עִיקַּר שַׁבָּת, וְעָשָׂה מְלָאכוֹת הַרְבֵּה בְּשַׁבָּתוֹת הַרְבֵּה, אֵינוֹ חַיָּב אֶלָּא חַטָּאת אַחַת.

Aki elfelejti a szombat elvét, és azt hiszi, hogy a Tóra nem ír szombatra vonatkozó kötelességről, és sok szombaton keresztül sok tiltott tevékenységet folytat, az csak egyetlen bűnáldozatot köteles bemutatni az összes megszentségtelenített szombatért, mivel csupán egyetlen tévedés (sögágá) vezette mindarra, amit tett: nevezetesen az, hogy nem tudott a szombat parancsolatáról.

הַיּוֹדֵעַ עִיקַּר שַׁבָּת וְעָשָׂה מְלָאכוֹת הַרְבֵּה בְּשַׁבָּתוֹת הַרְבֵּה, חַיָּב עַל כָּל שַׁבָּת וְשַׁבָּת.

Aki ismeri a szombat elvét, nevezetesen, hogy a Tóra rendelkezik a szombatról, és hogy szombaton semmiféle tevékenységet nem szabad folytatni, de sok szombaton át sok tevékenységet folytat, mivel minden egyes szombaton elfelejti, hogy szombat van, az minden egyes szombatért köteles bűnáldozatot bemutatni, mivel minden egyes szombaton elfelejtette, hogy milyen nap van aznap. És noha a hét folyamán nem emlékeztették a szombatra, az egyik szombat és a rá következő szombat közötti napok elválasztják a két szombatot, ezért mindkét szombat külön véteknek tekintendő.

הַיּוֹדֵעַ שֶׁהוּא שַׁבָּת וְעָשָׂה מְלָאכוֹת הַרְבֵּה בְּשַׁבָּתוֹת הַרְבֵּה, חַיָּב עַל כָּל אַב מְלָאכָה ומְלָאכָה.

Aki tudja, hogy szombat van, és sok szombaton sokféle tevékenységet folytat, nem tudva, hogy ezek a tevékenységek szombaton tiltva vannak, az minden fő tevékenységi körért köteles bűnáldozatot bemutatni, mivel minden tevékenység külön hiba, hiszen külön-külön nem tudta róluk, hogy azok szombaton tilosak. És még ha ugyanazt a tevékenységet ugyanazon a szombaton, vagy több szombaton többször végezte is, akkor is csak egyetlen bűnáldozatot köteles miatta bemutatni.

הָעוֹשֶׂה מְלָאכוֹת הַרְבֵּה מֵעֵין מְלָאכָה אַחַת, אֵינוֹ חַיָּב אֶלָּא חַטָּאת אַחַת.

Aki sok tevékenységet folytat ugyanabban a tevékenységi körben, azaz egy bizonyos fő kategóriába és a származékai közé tartozó tevékenységet folytatott a tilalomról mit sem tudva, hogy tilalmakat szegett meg – például ültetett, szőlővesszőt hajlított, oltott, ami mind a vetés származéka –, az csak egyetlen bűnáldozatot köteles bemutatni, de ha két fő kategória két különböző származékát végezte, például vetést öntözött (a vetés származéka) és gyümölcsöt szedett (a kaszálás származéka), az kétféle fő kategóriába tartozó tevékenységnek felel meg, és mindkettőért külön büntetendő.

 

2. misna

A tiltott munkák 39 fő kategóriája

A bevezetőben említettük már, hogy a Sátor felállítása érdekében végezett tevékenységek azonosak a szombaton tilalmas tevékenységi körökkel. Másfajta tevékenységek, amelyek csak hasonlítanak a fő tevékenységi körökre, ezek származékaihoz soroltatnak. Ezeknek a származékoknak törvényi értelemben ugyanaz a státusuk, mint a fő kategóriáknak.

(ב) אֲבוֹת מְלָאכוֹת אַרְבָּעִים חָסֵר אַחַת:

2. §. A fő tevékenységek (möláchá) száma egy híján negyven¹ és ezek a következők:

הַזּוֹרֵעַ, וְהַחוֹרֵשׁ, וְהַקּוֹצֵר, וְהַמְעַמֵּר, וְהַדָּשׁ, וְהַזּוֹרֶה, הַבּוֹרֵר, הַטּוֹחֵן, וְהַמְרַקֵּד, וְהַלָּשׁ, וְהָאוֹפֶה.

1. הַזּוֹרֵעַ – vetés – ez a fő tevékenységi kör a következő származékokat tartalmazza: ültetés, szőlővessző hajlítás, oltás, metszés (ágak levágása egy fáról annak érdekében, hogy a fa jobban növekedjen és vastagodjon), magvak öntözése;

2. וְהַחוֹרֵשׁ – szántás² és származékai: ásás, gödrök feltöltése és minden talajjavító munka;

3. וְהַקּוֹצֵר – kaszálás és származékai: a szőlő, datolya, olívabogyó, füge leszedése is. Hasonlóképpen a kaszálás származéka az is, ha bármit elszakítunk a növekedési pontjától;

4. וְהַמְעַמֵּר – kévekötés – lekaszált gabonaszálak összegyűjtése vagy kazalba rakása. Származékai: gyümölcs vagy tűzifa szedése a növekedése helyén, és halomba hordása; fügék átfúrása és felfűzése, és hasonló műveletek;

5. וְהַדָּשׁ – gabona cséplése a magvak eltávolítása céljából és származékai: bab eltávolítása száraz hüvelyéből, és hasonlók;

6. וְהַזּוֹרֶה – szelelés – a termény szélbe szórása szelelőlapáttal annak érdekében, hogy a szél kifújja belőle a pelyvát;

7. הַבּוֹרֵר – válogatás – hulladék anyag, például kavics és föld eltávolítása az ételről kézzel vagy szitával;

8. הַטּוֹחֵן – őrlés – terményszemekből liszt készítése és származékai: kávédarálás, aprófa hasogatás, rög elmorzsolása;

9. וְהַמְרַקֵּד – liszt szitálása a korpa eltávolítása céljából³.

10. וְהַלָּשׁ – tészta dagasztása;

11. וְהָאוֹפֶה – sütés – Sütésre konkrétan nem, de főzésre sor került a Sátor készítése közben, mikor a kék, bíbor és skarlátvörös színek alkotóelemeit főzni kellett. Mivel a misna a kenyérkészítéshez szükséges munkákat sorolja fel, ezért főzés helyett sütést említ. A főzés és a sütés azonos típusú munkák. Aki meggyorsítja a főzést avagy a sütést – például megkavar egy levest, vagy fedőt tesz a tűzön rotyogó fazékra, az a főzés tilalmát hágta át.

Ez a kategória az utolsó abból az eddig felsorolt tizenegyből, mely az étel elkészítéséhez szükséges, s melyeket a Sátor-építés során a festékek elkészítésekor végeztek.

A misna a következőkben tizenhárom olyan, a ruhák készítéséhez szükséges tevékenységet sorol fel, amelyeket a Sátor függönyeinek elkészítésekor végeztek. Ezek az alábbiak:

הַגּוֹזֵז אֶת הַצֶּמֶר, הַמְלַבְּנוֹ, וְהַמְנַפְּצוֹ, וְהַצּוֹבְעוֹ, וְהַטּוֹוֶה, וְהַמֵּיסֵךְ, וְהָעוֹשֶׂה שְׁתֵּי בָתֵּי נִירִין, וְהָאוֹרֵג שְׁנֵי חוּטִין, וְהַפּוֹצֵעַ שְׁנֵי חוּטִין, הַקּוֹשֵׁר, וְהַמַּתִּיר, וְהַתּוֹפֵר שְׁתֵּי תְפִירוֹת, הַקּוֹרֵעַ עַל מְנָת לִתְפּוֹר שְׁתֵּי תְפִירוֹת.

12. הַגּוֹזֵז אֶת הַצֶּמֶר – gyapjúnyírás és származékai: kecskeszőr, csirketoll, hajszálak kitépése;

13. הַמְלַבְּנוֹ – gyapjú fehérítése, mosása fehérré tétel céljából és származékai: ruha mosása vízben, nedves ruha kicsavarása, piszkos ruha vízben áztatása;

14. וְהַמְנַפְּצוֹ – gyapjú fésülése és kártolása, a szálak szétválasztása érdekében. Ebbe a kategóriába tartozik a len, rostos anyag és nád tilolása, fonható szálakra választása;

15. וְהַצּוֹבְעוֹ – gyapjú vagy más anyagok festése;

16. וְהַטּוֹוֶה – fonás – fonal készítése gyapjúból, lenből, pamutból és hasonló anyagokból;

17. וְהַמֵּיסֵךְ – a szövőszék fölvetése – a láncfonalak kifeszítése a két zuboly között;

18. וְהָעוֹשֶׂה שְׁתֵּי בָתֵּי נִירִין – két hurok készítése – két karika vagy hurok készítése illetve kijavítása, amelyek mindegyikében egy szál láncfonál van (Tiferet Jiszráél). Egy másik értelmezés szerint két láncfonal keresztülvezetése a nyüst két szálán, melyekből ilyen módon két szövetsor készül;

19. וְהָאוֹרֵג שְׁנֵי חוּטִין – két fonál összeszövése – a gyapjúszál keresztülfűzése a láncfonalakon és származékai: a fonat készítése fonalból, ablakra való háló készítése, stb.;

20. וְהַפּוֹצֵעַ שְׁנֵי חוּטִין – két szál elválasztása – gyapjúszálak eltávolítása vetőszálak közül vagy fordítva, a szövés elrendezése céljából. Egy másik értelmezés szerint, amikor egy függöny közepén elszakad egy fonál, és valaki össze akarja kötni, hogy megjavítsa, akkor elválasztja egymástól és az ujjai közt összesodorja a két fonalvéget;

21. הַקּוֹשֵׁר – állandó csomó kötése;

22. וְהַמַּתִּיר – és állandó csomó kioldása – a Gömárá kifejti, hogy ezt a két tevékenységet akkor végezték a Sátorban, amikor csapdába ejtették a puhatestűeket (chilázon), amelyekből a techélet (kék) színű festéket nyerték, mivel a csapdázóknak időnként ki kellett venniük szálakat az egyik hálóból, és egy másik hálóhoz kellett kötniük;

23. וְהַתּוֹפֵר שְׁתֵּי תְפִירוֹת – két öltésnyi varrás – a Gömárá elmagyarázza, hogy ez arra vonatkozik, amikor valaki két öltésnyi varrás után csomót is kötött, hiszen a két öltés maga nem állandó, így viszont kétszeresen büntethető: részben a „két öltés varrása”, részben az „állandó csomó kötése” miatt;

24. הַקּוֹרֵעַ עַל מְנָת לִתְפּוֹר שְׁתֵּי תְפִירוֹת – tépés két öltés céljából – azaz egy romboló tevékenység végzése egy konstruktív cselekedet érdekében. Ha azonban valaki véletlenül szakít el valamit, akkor csupán rombol, és nem köteles bűnáldozatot bemutatni.

A következő tevékenységi körök a bőrök kikészítésével (írásra szolgáló pergamen készítésével) kapcsolatosak, amelyekre a Sátorban a táchás bőrök előkészítése folyamán került sor. Ezek az alábbiak:

הַצָּד צְבִי, הַשּׁוֹחֲטוֹ, וְהַמַּפְשִׁיטוֹ, הַמּוֹלְחוֹ, וְהַמְעַבֵּד אֶת עוֹרוֹ, וְהַמוֹחֲקוֹ, וְהַמְחַתְּכוֹ, הַכּוֹתֵב שְׁתֵּי אוֹתִיוֹת, וְהַמּוֹחֵק עַל מְנָת לִכְתּוֹב שְׁתֵּי אוֹתִיּוֹת.

25. הַצָּד צְבִי – szarvas vagy bármely más állat csapdába ejtése, befogása;

26. הַשּׁוֹחֲטוֹ – az állat levágása;

27. וְהַמַּפְשִׁיטוֹ – bőrének lenyúzása;

28. הַמּוֹלְחוֹ – a bőr sózása, ami a kikészítés első művelete;

29. וְהַמְעַבֵּד אֶת עוֹרוֹ – a bőr kikészítése mésszel és hasonló anyagokkal. A Gömárá fölteszi a kérdést: mi a különbség a sózás és a kikészítés között? A kérdésre azzal válaszol, hogy a sózás és a kikészítés valóban azonos tevékenységi körbe tartozik, és hozzátesz egy kiegészítő kategóriát: karcolást (jelölés céljából);

30. וְהַמוֹחֲקוֹ – a szőrzet lekaparása a bőrről, a bőr kisimítása pergamenkészítés vagy bármi más céljából, amihez sima bőr kell;

31. וְהַמְחַתְּכוֹ – felszeletelés csíkokra vagy amire kell;

32. הַכּוֹתֵב שְׁתֵּי אוֹתִיוֹת – két betű írása – a Sátor gerendáit megjelölték, hogy könnyebb legyen összeilleszteni őket: mindkét végükre írtak egy-egy betűt;

33. וְהַמּוֹחֵק עַל מְנָת לִכְתּוֹב שְׁתֵּי אוֹתִיּוֹת – radírozás két betű írása céljából – amikor tévedtek a Sátorban, kitörölték az írást, hogy újraírják. Ha azonban valaki véletlenül radíroz, az csupán destruktív tevékenység, és az illető nem ítélhető el;

הַבּוֹנֶה, וְהַסוֹתֵר, הַמְכַבֶּה, וְהַמַּבְעִיר, הַמַּכֶּה בַּפַּטִּישׁ, הַמּוֹצִיא מֵרְשׁוּת לִרְשׁוּת.

34. הַבּוֹנֶה – építés;

35. וְהַסוֹתֵר – építmény lebontása;

36. הַמְכַבֶּה – tűz eloltása;

37. וְהַמַּבְעִיר – tűzgyújtás – az egyik vélemény szerint csak az az ember büntethető, aki azért bontott le egy építményt, hogy másikat építsen helyette (Sábát 31b.), és hasonlóképpen csak az büntethető oltásért, aki tűz gyújtása vagy faszén előállítása céljából tette (Toszáfot, uo.)⁴;

38. הַמַּכֶּה בַּפַּטִּישׁ – kalapácsütés – egy munka befejezése. Minden munka befejezését „kalapácsütésnek” nevezzük, mivel a mesterembereknek szokásuk, hogy az elkészített tárgyat megvizsgálják: nem hiányzik-e még valamilyen apró művelet a befejezéséhez, azután utolsó műveletként ráütnek egyet a kalapáccsal;

39. הַמּוֹצִיא מֵרְשׁוּת לִרְשׁוּת – egyik területről a másikra vinni – magánterületről közterületre és viszont, ahogyan a 11. fejezetben elmagyaráztuk.

הֲרֵי אֵלּוּ אֲבוֹת מְלָאכוֹת אַרְבָּעִים חָסֵר אַחַת.

Ezek a fő tevékenységi körök: egy híján negyven.