A micva gondos teljesítésének jutalma

אָמַר רַב הוּנָא: הָרָגִיל בְּנֵר – הָוְיַין לֵיהּ בָּנִים תַּלְמִידֵי חֲכָמִים,

Ráv Huná azt mondta: Akinek szokása mind a szombati, mind a Chánuka-lángot meggyújtani, annak Tóra-tudós fiai lesznek. Ahogy írva van[1]: „Mert mécses a parancs, és a Tóra a világosság”. Az, aki szombaton és Chánukákor lángot gyújt, a Tóra világosságát terjeszti a világban (Rási).

הַזָּהִיר בִּמְזוּזָה – זוֹכֶה לְדִירָה נָאָה,

Aki gondosan betartja a mezuzá micváját, amely az otthon ajtófélfájához van rögzítve[2], szép lakhelyet érdemel.

הַזָּהִיר בְּצִיצִית – זוֹכֶה לְטַלִּית נָאָה,

Aki gondosan[3] betartja a cicit micváját, amelyeket egy négyszögletű ruhadarab sarkaira erősítenek[4], szép ruhát érdemel.

הַזָּהִיר בְּקִידּוּשׁ הַיּוֹם – זוֹכֶה וּמְמַלֵּא גַרְבֵּי יַיִן.

Aki gondosan hajtja végre a szombati nap megszentelését, amit legjobb egy pohár bor fölött megtenni[5], az kiérdemli, hogy sok hordót töltsön meg borral,azaz a szőlőprésével sok hordónyi mustot állítson elő.

 

[A Gömárá bemutatja, hogyan érdemli ki az ember a lánggyújtás jutalmát:]

רַב הוּנָא הֲוָה רָגִיל דַּהֲוָה חָלִיף וְתָנֵי אַפִּתְחָא דְּרַבִּי אָבִין נַגָּרָא,

Ráv Huná rendszeresen eljárt rabbi Ávinnak, az ácsnak az ajtaja előtt.

 

חֲזָא דַּהֲוָה רָגִיל בִּשְׁרָגֵי טוּבָא, אֲמַר: תְּרֵי גַּבְרֵי רַבְרָבֵי נָפְקִי מֵהָכָא.

Ráv Huná látta, hogy rabbi Ávinnak mind szombaton, mind Chánukakor szokása sok lángot gyújtani. Azt mondta: „Két nagy férfiú fog kikerülni innen,a gyújtás két micvájának megfelelően, amelyeket rabbi Ávin rendszeresen nagy alapossággal teljesített.”

 

נָפְקִי מִינַּיְיהוּ רַב אִידִי בַּר אָבִין וְרַב חִיָּיא בַּר אָבִין.

És úgy is lett, mert Ráv Idi bár Ávin és Ráv Chijá bár Ávin,a két Tóra-tudós az ő(rabbi Ávin és a felesége) házukból került ki.

[Egy másik példa:]

רַב חִסְדָּא הֲוָה רָגִיל דַּהֲוָה חָלֵיף וְתָּנֵי אַפִּיתְחָא דְּבֵי נָשָׂא דְּרַב שֵׁיזְבִי,

Ráv Chiszdá rendszeresen eljárt Ráv Sizvi apja házának ajtaja előtt, és látta, hogy Ráv Sizvi szüleinek szokása sok lángot gyújtani[6].

 

חֲזָא דַּהֲוָה רָגִיל בִּשְׁרָגֵי טוּבָא, אֲמַר: גַּבְרָא רַבָּא נָפַק מֵהָכָא. נְפַק מִינַּיְיהוּ רַב שֵׁיזְבִי.

Azt mondta: „Egy nagy férfiú fog kikerülni innen, a lánggyújtás micvájának jutalmaként, amelyet szülei rendszeresen teljesítettek.” És tényleg: a bölcs Ráv Sizvi került ki hazukból.

 

[1] Példabeszédek 6:23

[2] Lásd 5Mózes 6:9., 11:20.

[3] Máhársá megjegyzi, hogy a lánggyújtás micvájának tekintetében Ráv Huná azt mondja: „akinek szokása”, míg a mezuzá és más micvák esetében az „aki gondosan” kifejezést használja. Máhársá ezt azzal magyarázza, hogy a szombati lángok gyújtása elsődlegesen női kötelesség, és így a férj szerepe arra korlátozódik, hogy ennek a micvának a teljesítésére rászoktassa a feleségét.

[4] Lásd 4Mózes 15:38.

[5] Lásd feljebb a 98. jegyzetet.

[6] Vagy szombat este, vagy Chánukakor, de nem mindkét alkalommal (Máhársá).

Megszakítás