Ünnepi sorozatunk mai részében egy, az egyszerűségében is lenyűgöző németországi Heilperin lámpással mutatkozunk be, melyet a jeruzsálemi Izrael Múzeumban őriznek.
A négy-ötszáz évvel ezelőtt készült judaikák közül csak igen kevés darabnak ismerjük a pontos elkészítési idejét. A kevés műalkotás közé tartozik a Heilperin lámpás, melyre kivételesen felvésték a készítésének idejét is, az 5334-es esztendőt, mely a polgári naptár 1573-as, 1574-es évnek felel meg. A dátum mellett egy név is olvasható: Méir Heilperin, mely után a hanukia a nevét is kapta, s vagy a készítő vagy a megbízó nevét jelöli.
Az ajtófélfára vagy falra is akasztható, illetve akár, az asztalra is helyezhető, olajos hanukia első ránézésre meglehetősen puritán. Egy-két csigavonal és betűk. Ha közelebbről is megvizsgáljuk, akkor a tetején felfedezhetünk két, a középkori kéziratokból jól ismert sárkányfejet, oldalról nézve pedig egy-egy gótikus toronypár tűnik fel. A fő díszítés viszont mégiscsak az elsőre is jól látható betűkből áll, melyek a HáNérot hálálu kezdetű hanukai ima szavait jelölik, s melyek jelentésének ismeretében, már könnyedén el lehet képzelni, hogy a mécsesek lángjában micsoda pompás eleganciával táncolhatnak a fényesre pucolt bronzlapon kivésett betűk, melyek az Örökkévaló csodatételét dicsőítik:
„Ezeket a lángokat a csodákért, csodatettekért, a szabadulásért és a hadba szállásért gyújtjuk, mindazért, amit őseinkért tettél annak idején ezekben a napokban szent papjaid által Chánuká nyolc napján. Szentek e lángok: nem szabad használnunk, csak szemlélnünk őket. Így adózunk hálával és dicsérettel nagy Nevednek, csodáidért, csodatetteidért és szabadításodért.”
|
Forrás: Berman, Nancy M. – Reikes Fox, Vicki, The Art of Hanukkah. New York: Universe, 2016. 36–37. o. kép innen: |
