A Templom-hegy közelében folyó régészeti ásatásokat a jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének csapata végzi. Ők találták meg a második Szentély időszakának végéről (a polgári időszámítás szerinti I. század) származó mikvét, vagyis rituális fürdőt is – adja hírül az Arutz7.
A feltárás 2021 februárjában kezdődött és célja az, hogy a leletmentés után lehetővé tegyék a jeruzsálemi Óváros és azon belül a Siratófal akadálymentes megközelítéséhez szükséges munkálatokat. A feltárást Michál Haber és dr. Oren Gutfeld vezette.
A sziklafalba vájt rituális fürdőt egy nagyszabású magánházban találták. Boltíves mennyezetével és szépen megmunkált falával a heródesi időszak jellegzetes képviselője. A villa az úgynevezett felsőváros egyik szikláján található. A helyszín elnevezése a zsidó történetírótól, Josephus Flaviustól származik, aki az elit által lakott heródesi városrészre alkalmazta ezt a megjelölést. A villa közelében egy vakolt falú ciszternát is feltártak, amely egészen a Szentély i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulásáig használatban volt. A ciszternában majdnem negyven főzőedény darabjaira bukkantak, néhány közülük teljesen érintetlen volt.
A mikve mellett a második Szentély korának, valamint a római-bizánci és az ottomán korszak egyéb tárgyai és műemlékei is előkerültek, többek között néhány vakolt falú medence és csatorna. Megtalálták továbbá a jeruzsálemi „alsó vízvezeték” egy újabb darabját. Ez a vízvezeték szállította egykor a vizet a Betlehemhez közeli Salamon-medencékből egészen a jeruzsálemi Templom-hegyig.
Egy, a római hadsereg Jeruzsálemben állomásozó tizedik légiójának katonái által az i. sz. 130-ban megalapított jeruzsálemi kolóniához („Aelia Capitolina”) tartozó, ipari célokra szánt medencét is találtak az archeológusok. Ez a medence egy korábbi, szintén a római korból származó tűzhely romjaira épült. A medence alján egy sor „LXF” – Legio X Fretensis feliratú tégla található, ez volt a tizedik légió teljes neve.
És ha ez nem lenne elegendő, akkor a késői bizánci korból származó, égetett agyagból készült olajlámpás is a felszínre került, melyet görög nyelvű keresztény felirat díszít. A felirat egy ortodox keresztény húsvéti szertartásra utal. Az ilyenfajta lámpások a VI. és VII. században voltak népszerűek, talán a bizánci kori Jeruzsálembe – akkori nevén Hierosolyma – érkező keresztény zarándokokhoz tartozott.
Zeev Elkin, a lakásügyekért, valamint a Jeruzsálemmel kapcsolatos ügyekért felelős miniszter, aki útjára indította a Siratófalhoz tartozó lift projektjét, a következőket nyilatkozta a leletekkel kapcsolatban:
„Ezek a Siratófalhoz tartozó lift projektjéhez tartozó feltárások során előkerült ritka leletek rendkívül izgalmasak. Bizonyítják, hogy Jeruzsálemben évezredek óta folyamatos a zsidó jelenlét. A vezetésem alatt álló Jeruzsálemi Ügyek és Örökség Minisztériuma továbbra is folytatja Jeruzsálem gazdag zsidó múltjának megőrzését és fejlesztését úgy, hogy közben modern, forradalmi megoldásokat alkalmazó várossá alakítjuk a fővárost.”
A feltárást vezető egyik régész, Gutfeld elmondta: „Az ásatások során a második Szentély korából, a római-bizánci időszakból és az Ottomán periódusból származó maradványokat is találtunk. A feltárt vízvezetékek, ciszternák és medencék száma megmutatja, hogy milyen fontos volt mindig is Jeruzsálem vízellátása.” Az ásatások legfontosabb lelete a rituális fürdő volt és ezzel kapcsolatban a másik vezető régész, Haber kifejtette:
„A heródesi korszakban a kérdéses terület a város leggazdagabb polgárainak adott otthont. A területen találtunk ugyan korábban néhány más rituális fürdőt is, ám ennek a most megtalált mikvének a kiemelkedő jelentőségét a Templom-hegyhez való közelsége adja. Ezzel együtt felmerül az a kérdés is, hogy vajon ki lakhatott e nagyszerű villában a város pusztulásának előestéjén. Könnyen lehetséges, hogy egy papi családé volt.”
A rituális fürdőt az Izraeli Régészeti Hatóság jeruzsálemi körzetét vezető archeológusa, dr. Ámit Reem segítségével konzerválják és építik bele majd az új komplexumba.
Mivel a Szentélybe csak a rituális tisztaság állapotában lehetett belépni, a Templom-hegyhez vezető út mentén (és a tehetősebb családok magánházaiban) számos mikvét létesítettek. Az ehhez a témához kapcsolódó kisfilmünk ezen a linken tekinthető meg.
Fotó: Assaf Peretz, Israel Antiquities Authority