A világ zsidó közösségeit bemutató sorozatunkban ezúttal Belgiumba látogatunk.
Bizonyára sokan ismerik a következő viccet. Sorozáson azt mondja az őrmester: „Flamandok jobbra, vallonok balra!“ Előlép erre Kohn, és megkérdezi: „Tessék mondani, a belgák hova álljanak?“
Kezdetek
Az évszázadok óta több népcsoportot egy többé-kevésbé egységes államban egyesítő mai Belgium területén a zsidóság hosszú, csaknem kétezer éves történelemre tekinthet vissza. A közösség, bár létszáma igencsak megcsappant a holokauszt során, napjainkban él és virágzik, így a világ legnagyobb vallásos zsidó közösségei közé tartozik.
50-60: a római hódítókkal együtt megérkeznek az első zsidók Belgium mai területére.
1200: a zsidók első írásos említése Brabantban.
1261: III. Henrik herceg kiűzi a zsidókat és az uzsorásokat Brabant tartományból. Ezt követően, a keresztes háborúk korszakában azoknak, akik nem keresztelkedtek ki, menekülniük kellett, különben megölték őket.
1348-50: „fekete halál-kivégzések“: az Európában tomboló pestisjárványért sokan a zsidókat tették felelőssé, és ennek nyomán Európa-szerte erőszakos támadások érték a zsidó közösségeket.
1370: brüsszeli mészárlás: a még megmaradt, maroknyi zsidó közösség tagjait a templom szentelt ostyáinak megszentségtelenítésének vádja örvén részben megölték, részben pedig elüldözték. Ezzel egy időre megszűnt Belgium területén a zsidó közösség.
XVI. század: a Spanyolországból elüldözött, szfárádi zsidók közül sokan Belgiumban és Hollandiában telepedtek le. A XVI. század végére népes marrano-közösség (titkos zsidók) telepedett le Antwerpenben.
Újkori történelem
1713: az osztrák (Habsburg) uralom kezdete Belgiumban. A vallási türelmességéről is híres II. József uralma (1765-90) alatt (az ő nevéhez fűződik a zsidók számára is kedvező türelmi rendelet a Habsburg-birodalomban, így Magyarországon is) a zsidók egyre több jogot élveztek, például földet birtokolhattak, vagy fenntarthatták saját temetőiket. Ennek köszönhetően egyre több askenázi zsidó vándorolt be a területre. A XIX. folyamán, francia és dán uralom alatt, a zsidók helyzete tovább javult.
1830: Belgium függetlenségének kikiáltása, nem sokkal ezután a zsidó vallást hivatalosan elismert vallássá nyilvánítják. Megalakul a Belgiumi Zsidó Központi Gyűlés, a zsidó közösségek ernyőszervezete.
1876-1877: megépül a brüsszeli nagy zsinagóga.
XIX-XX. század fordulója: a nemzetközi gyémántkereskedelem központja Antwerpen lett, ennek megfelelően számos zsidó gyémántcsiszoló és gyémántkereskedő költözött a városba. Bár az első világháború idejében sokan közülük a semleges Hollandiába menekültek, később visszatértek. A zsidó közösség az első világháború hajnalán körülbelül tízezer lelket számlált. Az 1920-as években lengyelországi és romániai zsidó menekültek, a harmincas években a náci üldöztetés elől menedéket kereső, németországi és ausztriai zsidók hullámai érkeztek az országba.
Holokauszt
Közvetlenül a második világháborút megelőző időszakban a belgiumi zsidó közösség virágkorát élte. Az országnak mintegy 70 000 zsidó lakosa volt, közülük 35 ezren Antwerpenben, 25 ezren pedig Brüsszelben éltek. Nagyobb közösség volt Charleroi-ban és Liege-ben is. A zsidó lakosságnak összesen csupán hat százaléka volt belga állampolgár. Ez a tény akkor nyert igazán jelentőséget, amikor Erzsébet királynőnek sikerült kijárnia a németeknél, hogy a belga állampolgárokat ne deportálják.
- május – 1944. szeptember: Belgium német megszállása. A németek 1941-ben megalapították a helyi Judenratot, melynek nagy szerepe volt a zsidók összeírásában. A helyi antiszemita pártok és tömörülések is részt vettek a zsidók ellehetetlenítésében, és mindenben együttműködtek a németekkel. 1941-ben Antwerpenben egy pogrom során két zsinagógát gyújtottak fel, miután a tóratekercseket az utcára dobálták, majd megtámadták a helyi rabbi lakását is.
A zsidó lakosságnak körülbelül 45 százalékát deportálták a mecheleni átmeneti táboron át náci koncentrációs táborokba, elsősorban Auschwitzba. Bár a katonai kormány a kezdeti zsidóellenes intézkedések után nemigen hozott újabb ilyen jellegű törvényeket, a németek – helyi kollaboránsok segítségével – bevezették a sárga csillag viselésének kötelezettségét (1942-ben, a helyi hatóságok emberei életük kockáztatásával késleltették a sárga csillagok kiosztását, sokaknak lehetővé téve ezzel, hogy elrejtőzzenek valahol), elkobozták a zsidó boltokat és egyéb tulajdont, és megindították a deportálásokat. A deportáltak közül csak maroknyian, 1200-an élték túl a háborút.
A XX. transzport
Belgium volt az egyetlen olyan állam, melyben megállítottak egy transzportot, hogy lehetőséget adjanak a deportáltaknak a menekülésre. Ez az akció volt a belga ellenállás legismertebb tette. Három, rosszul felfegyverzett ellenállónak sikerült vészjelzésekkel megállítania a vonatot, melyen 1600 zsidót szállítottak koncentrációs táborba. 17 embert siekrült kiszabadítaniuk, és további kétszázan tudtak egy kicsit később leugrani a szándékosan lassan haladó vonatról. Mindhárom ellenállót elfogták, egyiküket kivégezték, ketten pedig egy koncentrációs táborba kerültek, és onnan szabadultak fel.
A háború előrehaladtával a lakosság körében egyre nagyobb volt az ellenállás a zsidókkal való embertelen bánásmóddal szemben. A zsidó lakosok negyven százaléka bújkált, nagy részüket katolikus szerezetesek és apácák bújtatták. Másokon a szervezett zsidó ellenállás segített, melynek több csoportja is működött az országban, ételt és búvóhelyet nyújtva a zsidó lakosoknak. Többen csatlakoztak a belga fegyveres ellenálláshoz is, mely meglepően jól éretsült volt a deportáltak sorsával kapcsolatban. Belgium zsidó mártírjainak nemzeti emlékműve Brüsszelben áll. A 28 900 meggyilkoltból több mint húszezer embernek a neve szerepel rajta. Több mint 1600 belga állampolgár kapta meg azt a kitüntetést, melyet Izrael ad azon nem-zsidók számára, akik zsidó életeket mentettek meg a holokauszt során.
Napjainkban
A háború után sokan az éppen megalakulás előtt álló Izrael állam területére vándoroltak. Ma körülbelül 42 000 zsidó él Belgiumban. A nagyjából 20 ezer tagot számláló, virágzó antwerpeni zsidó közösség Európa egyik legnagyobb közössége, bár az utóbbi években a nem vallásos zsidók egyre nagyobb számban költöznek külvárosokba. Antwerpen zsidó szemszögből így egyre inkább cháredi városnak tűnik. A „zsidó Antwerpen“ (a városnak a központi pályaudvar környékén levő, elsősorban ultraortodox zsidók által lakott területe) azon ritka helyek egyike, ahol a jiddis az elsődleges beszélt nyelv. Itt található a régebben a közösség nagy részének munkát adó gyémánttőzsde, valamint számos zsidó iskola, kóser bolt, több különféle étterem és egyéb szolgáltatás. A vallásos családok alapvető szükséglete a rituális fürdő, vagyis a mikve, ebből is több található a városban. A városrészt eruv veszi körül, ami lehetővé teszi a vallásos zsidók számára, hogy szombaton bármit magukkal vigyenek az utcán.
Antwerpenben a zsidó gyerekek 95 százaléka részesül zsidó oktatásban, ez kimagasló szám. Az iskolák közül a három legnagyobb a két nagy hitközség, a Shomre Hadas és a Machsike Hadas kezében van. Az országban több zsidó napilap is működik, és 45 aktív zsinagóga üzemel, közülük 30 Antwerpenben. A városban számos hászid irányzat képviselői megtalálhatók, többek közt belzi, szatmári és vizsnici hászidok is élnek ott. Érdekesség, hogy a csortkovi hászidoknak is él egy csoportja Antwerpenben, azé a hászid irányzaté, melynek egykori kis stiblje (imaháza) a mai napig működik Budapesten, a Teleki téren. A psevorszki hászidizmus az egyetlen, melynek kizárólagos központja, az élén álló rebbével, Antwerpenben található. A hászid csoportokon kívül litván, grúz, illetve szfárádi közösség is él a városban, ahol természetesen nem vallásos zsidó szervezetek is működnek.
Brüsszelben is mintegy 20 ezer főt számlál a zsidó közösség, melynek igényeit számos iskola, kóser étterem és egyéb intézmény szolgálja ki. Brüsszelben található a Belgiumi Zsidó Múzeum, mely a zsidó szokásokkal foglalkozik Európában, illetve a mediterráneumban. Judaika-gyűjteménye mellett nagyszámú műtárgyat, fényképet és dokumentumot őriz, valamint egy 25 ezer kötetes könyvtár is tartozik hozzá. A városban található a már említett holokauszt-emlékmű is.
Kortárs antiszemitizmus
A muszlim közösségek megjelenését az antiszemita incidensek számának jelentős növekedése is jelzi. Ezek elsősorban rongálásokat és szóbeli sértéseket jelentenek, de sajnos fizikai bántalmazásra és gyilkosságra is sor került már.
- október: egy fegyveres marokkói férfi Brüsszelben lelőtte Joseph Wybran immunológust, aki a belga zsidó csoportok ernyőszervezetének elnöke volt, és számos egyéb területen is aktív részt vállalt a belgiumi zsidó életben.
- május: a brüsszeli Zsidó Múzeumban négy embert: egy látogatóban levő izraeli párt, és két helyi dolgozót ölt meg egy francia állampolgárságú, az iszlamista radikálisokkal is kapcsolatban álló muszlim férfi.
Innentől kezdve még több lett az antiszemita indíttatású fizikai bántalmazás: például muszlim fiatalok zsidó gyerekeket szállító buszt dobáltak meg kővel, vagy idős zsidó asszonyt vertek meg az utcán.
A tavaly nyári gázai katonai akció nyomán tovább emelkedett az antiszemita eredetű incidensek száma. Volt olyan üzlet, ahol kiírták, hogy zsidókat jelenleg nem szolgálunk ki, vagy hogy zsidóknak tilos a bemenet. Nagy port vert fel az a hír, mely szerint egy antwerpeni orvos nem volt hajlandó ellátni egy hozzá forduló zsidó beteget. 2014. decemberében egy zsidó fiatalembert késeltek meg Antwerpenben. 2015. januárjában a brüsszeli botlatóköveket rongálták meg. Májusban antiszemita fenyegetések érkeztek a zsidó Viviane Teitelbaum képviselőnőhöz. Bár a kivándorlási adatokon nem látszik igazán, de egyre több belgiumi zsidó érzi magát veszélyben a zsidósága miatt.
Chábád
Brüsszelben és Antwerpenben is található chábád-ház, melyek magas színvonalon kínálják programok és tanulási lehetőségek széles skáláját mind az ott lakóknak, mind pedig az átutazóknak. Férfiak, nők és gyerekek egyaránt megtalálhatják a nekik szóló rendszeres, vagy időszaki programokat.
A Brüsszelbe vagy Antwerpenbe látogató turisták több honlapon is tájékozódhatnak a kóser ellátás lehetőségeiről, érdemes tanulmányozni az antwerpeni chábád, és azon belül a zsidó Antwerpen angol nyelvű honlapját.
zsido.com
A világ zsidó közösségeit bemutató sorozatunk korábbi cikkei: