Egy manhattani drót tartotta pár napig izgalomban az internet népét: mire szolgálhat a magasban húzódó vezeték, ami körülveszi Manhattan egy részét és aminek, mint kiderült, saját twitter csatornája is van. Az a zsinór azonban, bár rendkívül modernnek tűnik honlapjával, egy ősrégi „trükkje” a vallásos zsidóknak, és egykor Magyarországon is általánosan elterjedt volt. Általában „szombat-zsinór”-nak nevezték.

 

A „szombat-zsinór” és a Budai Vár Szombat kapuja

A drót nem más, mint a városrész éruvja, ami lehetővé teszi, hogy szombaton az ott élő zsidók az utcán is vihessék például imakönyveiket vagy tolhassák a babakocsikat.

A héber éruv szó egybekapcsolást jelent, és köznapi értelemben a közterületeket körbekerítő határokat értjük alatta, amelyek lehetővé teszik a szombati cipelést. Ez ugyanis egyike az Örökkévaló által, a sábáti pihenés biztosítása érdekében hozott tilalmaknak, mely szerint nem szabad semmit szombaton magánterületről közterületre vinni1. Ha azonban a közterületet megfelelően körülzárják, akkor mondhatni elveszti közterület jellegét és magánterületté válik2.

Magyarországon egykor rengeteg településen volt ilyen szombat-zsinór.

„[…] elkísérhettem nagyapámat rendszeres hétköznapi esti sétáján, mely mindig egyfelé, a szomszédos Szentpéter nevű falu és a »Zsidó Telegráf« irányába vezetett. Hogy mi volt a Zsidó Telegráf? […] a közszáj nevezte így a drótot, amely a város végén két magas pózna között keresztezte az utat…” – így emlékszik vissza Linksz Arthur (1900–1987), világhírű szemészprofesszor a gyermekéveiben még számos helyen megtalálható éruvokról, szombati kerítésekről.3

Ilyen szombati kerítés emlékét őrzi a Budai Vár egykori Szombat kapujának (később Bécsi kapu) a neve, ami mellett a zsidók a vár 1246 körüli alapításakor megtelepedtek. „A zsidók még a falak és a kapu teljes felépítése előtt telepedtek meg itt, és a kapu vagy a bejárat helyét szombat-zsinórokkal szerelték fel, hogy a szombatot hagyományos módon megtarthassák”4.

Kismartonban, mely egyike volt az Esterházyak birtokain található hét híres hitközségnek, a Sevá Kehilotnak, a mai napig láthatjuk a láncot, amivel a zsidók szombatonként letelepedésük óta lezárták az utcáikat. (Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, kérdéses, hogy ez a lánc megfelelhet-e éruvként, hisz többek közt a szemöldökfa a kapufélfa teteje alá lóg.)

eruv2

 

Éruv a földesúr kegyéből

Számos olyan irat maradt ránk, amelyben a zsidók letelepedését és vallásgyakorlását biztosító földesúri menlevelekben és más iratokban privilégiumként szerepel a szombat-zsinór létesítése is.

Pápa zsidó közösségének megalakulását gróf Esterházy Pál türelmi rendelete tette lehetővé. Ebben az 1749-ben kiadott rendeletben más egyebek, pl. mészárszék létesítése mellett arra is engedélyt adott, hogy felállítsák a „szombati korlátokat”5. Pápán az éruv egészen a II. világháborúig folyamatosan használatban volt6. Erről is tanúskodik a Pápa és vidéke újság az 1942. február 1-i számában megjelent, tréfásnak szánt közleménye is.

Ugyancsak földesúri engedvény nyomán volt lehetőség arra, hogy az Óbudai zsinagóga telektömbje körül – a zsinagóga a kor előírásainak megfelelően egy telken állt más zsidó intézményekkel, lakóházakkal és gazdasági épületekkel – szombat-zsinórt feszíthessenek ki.7 „Mivel a törvényeik tiltják, hogy Sábátkor és más számukra ismert ünnepnapokon akár a legkevesebb munkát is végezzék, vagy akár a bizonyos helyekre felhúzandó szokásos Sábáti-zsinóron kívülre lépjenek, így megengedett [számukra], hogy a szükséges cövekeket felállítsák, és az egyiktől a másikig egy afféle zsinórt kihúzzanak. Keresztényeknek a cöveket vagy zsinórt tönkretenni az szigo­rúan tilos.” – olvasható az 1776-ban kelt és 1800-ban megerősített védlevélben, melyet a ma­gyar királyi kamara adott ki az óbudai zsidóknak8. Megjegyzendő, hogy az irat szerkesztője tévedett: a zsinóron kívülre lépni szabad, csupán azon túlra dolgokat átvinni tilos.

Ezzel a védlevéllel teljes egészében megegyezik a szerződés, melyet a kamara 1812-ben a zsámbéki zsidókkal kötött9.

Lovasberényben 1775-ben Cziráky László gróf menlevéllel vette oltalma alá az itt élő zsidókat. Ebben más egyebek mellett az szerepel, hogy a „….A helyi zsidóságnak megengedett a szabad és akadály nélküli Istenszolgálat és vallásgyakorlás… ahogyan az úgynevezett zsinór, amit a szokásaik szerint szükséges helyekre felhelyeznek…”10. Természetesen, mint annyi más dolog, az éruv sincs ingyen. Cziráky grófnak adó gyanánt: „Zsinagógaért, temetőért, zsinórért 50 rajnai Guldent fizettek félévente” a helyi zsidók11.

eruv

A hitközségnek kötelező éruvot létrehozni

Arról, hogy milyen általános dolog volt Magyarországon az éruv használata, mi sem tanúskodik jobban, mint a szügyi ortodox hitközség alapító okirata, melyben az alábbiak szerepelnek: „Ezen hitközség, mint anyakönyvi kerület, azon czélból alakul meg, hogy mindazon intézményeket életbe hívhassa és fenntarthassa … melyek a Schulchán Aruch és az állam szabályai értelmében minden orthodox hitközségnek szükségesek, úgyis: a) Synagóga szertartásos berendezéssel; b) Rabbihivatal vagy rabbihelyettes, úgy is, mint anyakönyvvezető, sakter és előimádkozó; c) Kóserhús, metszés és kimérés; d) Pászka (húsvéti kenyér) készítés; e) Thalmud thora (vallás) tanító, f) Mikva (szertartási fürdő), s Eruv (vagyis szombati zsinór).”12

1827-ben Schreiber Mózes (1762–1839) pozsonyi rabbi azt írta egy hosszú responsumlevélben13, hogy kötelező éruvokat létesíteni, mert ezzel megelőzhetjük a véletlenszerű szombatszegést, vagyis az éruv nem csak egy kényelmi szolgáltatás, a szombat könnyítésére, hanem egy vallási kötelezettség.

Mivel Magyarországon az ortodox rabbik döntő része a pozsonyi jesivában tanult, nem meglepő, hogy ezután még jobban elszaporodtak az éruvok, és okunk van feltételezni, hogy a legtöbb ortodox hitközségben volt éruv. Azonban, az éruvokról nincs és soha nem is volt pontos lista, de a responsum irodalom alapján biztosan elmondható, hogy Bonyhádon14, Egerben15, Pozsonyban16, Sopronban17 és Szatmárnémetiben18, és még sok más településen volt szombat-zsinór19.

Érdekes, hogy Pesten nem volt tudomásom szerint éruv. Pedig az Alexandriában látott éruvok hatásárá a Pesti Ortodox Rabbinátus vezetője, Sussman Szofér Fisl rabbi (1867–1942) azt írta Éle mászé című Erec Jiszráéli útinaplójában 1927. május 17-én20, hogy szeretne építeni egyet Pesten, és hogy azt tervezi, beszél erről a hitközségi előljáróival.

 

Az éruvok háláchája

Az éruv az egyik legbonyolultabb háláchikus gyakorlati probléma, nem véletlen, hogy a responsum irodalom tele van az ezzel kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbiakban csak az éruvok mibenlétének megértéséhez szükséges alapelveket ismertetjük.

Bibliai tilalom, hogy nem szabad szombaton magánterületről közterületre hozni és vinni, valamint közterületen egyik helyről a másikra vinni21. A zsidó jog magánterület alatt egy olyan körbekerített területet jelent, amelyet ott lakás céljából bekerítettek. Az egyéb célból körbekerített földterületek (pl. termőföld, raktár) csak akkor felelnek meg, ha kisebbek mint 33.5 x 33.5 méter22. Az éruvként szolgáló kerítésnek és a kapuknak minimum 10 tefách, vagyis 80 cm magasnak kell lennie23.

A körbekerítés természetesen nem jelent hermetikus elzárást, a kerítésen lehetnek átjáró nyílások vagy kapuk. Az átjáró nyílások legfeljebb 4,7 méter szélesek lehetnek, és nem haladhatják meg a kerítés hosszának 49%-át24.

Kapunak nevezzük azt a nyílást, aminek van curát hápetáchja, vagyis ha a kapunyílás be van építve, van kapufélfája és szemöldökfája. Az elfogadott vélemény szerint akármilyen széles kaput lehet csinálni, és a kapuk mérete meghaladhatja az éruv teljes hosszának 50%-át is25.

A kapu magasságának nincs felső határa26. A kapufélfák akármilyen vékony anyagból készülhetnek, ami meg tud tartani legalább egy szalmából készült ajtót, míg a szemöldökfa anyagára nincs megkötés, így akár cövekekből és kifeszített27 zsinórokból is állhat28. A kapufélfák teteje nem lehet magasabban, mint a közéjük kifeszített zsinór29. A cövekek (pl. telefonpóznák) adják a kapufélfákat, a fölöttük kifeszített zsinór pedig a szemöldökfa. Előfordulhat, (például Manhattan esetében is) hogy a kerítés legnagyobb részét kapuk alkotják.

Az éruvot hetente ellenőrzik: a rabbi vagy egy mesgiách körbejárja és megbizonyosodik róla, hogy érintetlen30. Ha sábeszkor megsérül, onnantól nem szabad tovább vinni semmit az utcán31.

Remélem, hogy a nem is olyan távoli jövőben Budapest egy részének is lesz éruvja, hiszen a Duna-parton a rakpart fala önmagában is egy éruv falat jelent.

Oberlander Báruch rabbi írása

 

A cikk az Egység magazin 86. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

1 Sulchán áruch, Orách chájim 301:7.; 2 uo. 345:2.; 3 Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal – Ifjúkorom Magyarországon, Magvető Kiadó, 1990, 186. oldal; 4 Magyar Zsidó Lexikon, szerk. Újvári Péter, 1929, 866. oldal; 5 Uo. 682. oldal. Bár más forrásokból is tudjuk, hogy Pápán már nagyon régen volt éruv, de a pápai zsidó hitközség védlevelében (Magyar zsidó szemle 1885. 623–624. oldal) ez nem szerepel. Feltételezhető, hogy később kaptak rá engedélyt.; 6 Tauszig Jiszráél rabbi: Bét Jiszráél hásálém, 8. kötet 199. oldal; Neumann Jáákov Jichák rabbi: Águrá böohálchá – Zichronot 205. oldal; 7 Haraszti György: A százkilencven éves óbudai zsinagóga (Bp. III. Lajos u. 163.) és hívei, in: Múlt és Jövő 3/2010 33. oldal; 8 Magyar zsidó szemle 1891. 300. oldal 13. pont; uo. 1921 22-23. oldal 12. pont; 9 Uo. 1885. 142. oldal 9. pont; 10 Uo. 1930. 41. oldal 1. pont végén; 11 Uo. 47. oldal; 12 Szederjesi Cecília – Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén, Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról, Balassagyarmat – Salgótarján, 2006, 732. oldal;13 Chátám Szofér responsum, Orách chájim 99. fejezet; 14 MáHRáM Sik responsum, Orách chájim 176. és 178. fejezet; 15 Even jökárá responsum, 3. kötet 83. fejezet; 16 Chátám Szofér responsum uo; 17 MáHáRI Steif responsum 51. fejezet; 18 Keren löDávid responsum 106. fejezet végén; 19 Lásd még Kol bo ál hilchot Rösujot vöÉruvin, 1. kötet, New York 2000, 126–154. oldal; 20 8. oldal. Lásd még Méros curim 16. oldal (második számozás).; 21 SÁ uo. 346:2.; 22 uo. 358:1.; 23 uo. 345:2.; 24 uo. 362:9.; 25 uo. 10.; 26 Nötivot sábát 19:10.; 27 Lásd Misná brurá 362:66., Nötivot sábát uo. 42.; 28 uo. 11.; 29 uo.; 30 Lásd Dovév mésárim responsum 2:28., Bét Jiszráél hásálém uo.; 31 uo. 374:22.