Ben-Cion Kook rabbi, a jeruzsálemi székhelyű Zsidójogi Intézet (Bét Horá’á háKláli) vezetője úgy döntött, hogy az Izraeli Védelmi Erők egy krónikus, súlyos fájdalmaktól szenvedő veteránja szombaton is szívhat orvosi kannabiszt – számolt be róla több vallásos zsidó portál, mint a VINnews is.
Ráv Kook döntése meglepő, és valószínűleg mérföldkő jelentőségű, mely a jövőben hivatkozási alapja lehet hasonló eseteknek, hiszen a veteránnak nem életmentő jelentőségű az orvosi kannabisz, és eddig csupán ilyen hivatkozási alappal lehetett – az Örökkévaló mentsen ettől – a szombatot megszentségteleníteni.
A kérdést a katona családja fogalmazta meg Kook rabbi felé, melyben ismertették rokonuk helyzetét, aki a „Falak őre hadműveletben” szerzett komoly sérülést, mitől azóta olyan erős fájdalom gyötri, hogy azt mondta, jobb lenne meghalnia, mint így tovább szenvednie. Ráadásul a fájdalomcsillapítók nem is hatnak folyamatos fájdalmára, azt egyedül a gyógyászatban használatos kannabisz enyhíti némileg.
| Ben-Cion Kook rabbi a híres litván-szentföldi Kook-dinasztia tagja, apja a fiatalon elhunyt Slomó Zálmán háKohén Kook (1929–1971), a rechovoti rabbinátus vezetője volt, míg nagyapja Ráfáél háKohén Kook (1901–1971) tibériási rabbi, dédapja pedig Dov-Ber háKohén Kook (1871–1950) afulai rabbi volt, a testvére a híres Ávrahám Jicchák Kooknak (1865–1935), az újkori világ első szentföldi főrabbijának. Ráv Ben-Cion a jeruzsálemi Zsidójogi Intézet vezetése mellett a Petách tikvai Ávi Ezri közösség rabbija. A Beér Jákov jesivában tanult, ahol a muszár (zsidó morál) irodalomban közismert Slomó Wolbe (1914–2005) rabbi elkötelezett tanítványa volt, később pedig több mint 20 éven át abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy a korszak egyik legnagyobb döntéshozójának, Joszef Sálom Elyashiv (1910–2012) rabbi közvetlen környezetében lehetett és tanulhatott. |
Mindezek után, a problémát mérlegelve Ráv Ben-Cion a „Soálim v’Dorsim” hírlevelében közölte álláspontját, miszerint bár a férfi nincs halálos veszélyben, helyette, a háláchikus besorolások alapján róla, mint „veszélyben lévő beteg ember”-ről kell beszélni, miután ő belső sérüléstől szenved. Döntését a Sulchán Áruch Orách Chájim 328:4. pontjára és a Misná brurára alapozza:
„Egy belső sérülésnél nem szükséges szakértői értékelés, így ha nincs ott szakértő, és a beteg nem mond semmit, akkor úgy kell mindent érte megtenni, ahogy a hétköznapokon szokták. Azonban, ha tudják és felismerik, hogy az adott betegség kezelése várhat, és nem igényli a szombat megszegését, tilos azt megszentségteleníteni, még akkor is, ha belső sérülésről van szó.” (O. Ch. 328:4.)
A rabbi ugyanakkor hozzáteszi, hogy egyesek vitatják a hozott idézet jelentését és azt mondják, hogy egy halálos fenyegetésnek kellene fennállnia az ember életére ahhoz, hogy megszegje a sábeszt, azonban Ráv Kook erre mint egy „szigorításra” tekint, nem pedig a háláchára magára, mely mégis lehetőséget biztosít erre.
Kook rabbi szerint, ilyen esetben, amikor egy ember ennyire szenved, nincs ok a szigorúságra hagyatkozni, hanem engedélyezni kell számára az állapotának enyhítésére vezető utat. Kook rabbi ezentúl viszont azt is hangsúlyozta, hogy egészséges ember számára semmi nem indokolhatja a drogfogyasztást, s így még az orvosi kannabisz használatát sem, nemhogy szombaton, de még hétköznapokon sem.
A vallásjogi ítélettel kapcsolatban Menáchem Perl rabbi, a háláchá és technológiával foglalkozó Comet Intézet vezetője azt nyilatkozta, a döntés többek között abból is fakad, hogy az orvosi kannabiszt evaporáló eszköz függetlenül működik attól, hogy be, vagy le lenne kapcsolva.
