A mai napon tartják az elnökválasztás első fordulóját. Lehet, hogy a végén két szélsőséges jelölt közül kell választani? A katasztrófa valószínűsége egy a tízhez.
Néhány hete még viszonylag egyszerű volt a helyzet, a franciaországi zsidó közösség elsősorban Le Pen magas népszerűségi mutatói miatt nyugtalankodott. Bár a szélsőjobboldali párt jelöltje sok mindent tett azért, hogy ezeket a félelmeket eloszlassa. Először is kitette a pártból az antiszemita szokásain változtatni nem tudó apját. Utána kemény fellépést ígért a radikális iszlámmal szemben. Pár napja egyenesen azt nyilatkozta, hogy ha megválasztják, akkor ő lesz a „zsidóság legnagyobb védelmezője”.
„Tudom, hogy sok zsidó szavaz rám, mert jól tudják, hogy nemcsak hogy nem vagyok antiszemita, de a védelmükben én vagyok a legmegbízhatóbb fegyver is” – nyilatkozta az izraeli Makor Risho nevű lapnak. Az Izrael-ellenes bojkott témájában Le Pen kijelentette: „Ellenzem a BDS-t, és úgy gondolom, hogy az Európai Parlament hibát követ el azzal, hogy támogatja. Nagyon erős a mozgalom lobbija; mindesetre Franciaországban a BDS tevékenysége be van tiltva”.
Sőt, Le Pen még azt is bedobta, hogy nem ellenzi a francia nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe. „Izrael egy önálló ország, és megvan a joga ahhoz, hogy oda helyezze fővárosát, ahova szeretné. Nem nekünk, franciáknak a dolgunk, hogy eldöntsük, mi lesz Izrael államának fővárosa” – jelentette ki.
Ennek ellenére a zsidó közösség nagyobbik részének bizalmatlansága nem szűnt meg, részben a Nemzeti Front gyökerei, részben az idegenellenes retorikája miatt. Többen közülük azt állították, hogy elhagyják Franciaországot, ha Le Pen nyer. A képlet világosnak tűnt: valószínűleg Le Pen bejut a második fordulóba, ezért mindegy ki lesz ott a másik jelölt, utóbbira fognak szavazni.
A helyzet azóta annyival lett bonyolultabb, hogy az a bizonyos másik jelölt egy olyan szélsőbaloldali politikus is lehet, aki gyakran tett Izrael-ellenes, sokak szerint antiszemita kijelentéseket. Jean-Luc Melenchon februárban még csak 9 százalékon állt, mostanra viszont 20 százalékra küzdötte fel magát, így a kutatások szerint a harmadik legesélyesebb jelöltként várhatja az első fordulós szavazást – emlékeztet cikkében a Jewish Telegraphic Agency.
„Nem látok lényeges különbséget Melenchon és a Nemzeti Front között az ügyek jó részében” – írta ki a Facebookra Joann Sfar, az ismert francia-zsidó író és filmes. Mindkettő németfóbiás, nacionalista és a Franciaország az első gondolat hívei – tette hozzá.
A zsidó közösségek ernyőszervezetének (CRIF) álláspontja szerint sincs sok különbség a két jelölt között. „Mindketten a gyűlöletet szítják, és mindketten veszélyesek a demokráciára” – közölte Francis Kalifat a szervezet elnöke, hozzátéve, hogy éppen ezért mindkettővel kerülik a kapcsolatot.
A 65 éves Melenchon spanyol szülők gyermekeként született Marokkóban. Az egykori szocialista miniszterhelyettes teljes mértékben az Izrael-ellenes bojkott híve. Egyszer azt nyilatkozta, hogy ha csak egyetlen települést megtarthat Izrael a vitatott területeken, az olyan mintha megengednénk a bankrablónak, hogy elvigye a pénzt.
Egy hónappal azután, hogy kilenc francia zsinagógát is támadás ért a gázai háború idején rendezett franciaországi tiltakozáshullám során, Melenchon a támogatásáról biztosította a tiltakozókat, egyben bírálta a franciaországi zsidóságot azért, mert védi Izraelt. A politikus meg sem említette a tiltakozásokat kísérő antiszemita jelenségeket, viszont kijelentette, hogy „mi nem hiszünk abban, hogy az egyik ember különb lenne a másiknál”, amit sokan úgy értelmeztek, hogy ezzel a kritikával a kiválasztott népre utalt. Bírálta a zsidó szervezeteket is, amiért őt antiszemitának minősítették. „Elegünk van a CRIF-ből”- kiabálta, hozzátéve, hogy Franciaország nem fogadja el, hogy egy agresszív kisebbség leckéztesse.
Melenchon pont azokat az eszközöket vetette be az elmúlt hónapokban, amelyekkel a hozzá hasonló jelöltek képesek voltak szinte a semmiből nagy támogatottságra szert tenni: az establishment ellenességgel, a populizmussal, az Unió kritikájával. És, ahogy az Unió-ellenes populista jelelölteknél lenni szokott, Melenchon mögött is felsejlik Putyin alakja, így nem meglepő, hogy már meg is ígérte a kapcsolatok javítását Oroszországgal.
Bernard-Henri Levy, a híres filozófus és közéleti személyiség ugyancsak párhuzamot vont Melenchon és Le Pen között. Mindkettőjükre ugyanaz az antidemokratikus radikalizmus, anticionizmus, Assad- és Putyin pártiság jellemző – jegyezte meg néhány napja a Twitteren. Levy támogatásáról biztosította a centrista Emmanuel Macron-t, aki az utolsó mérések alapján 23 százalékra számíthat, de minden kutatás nagyon szoros eredményt jósol. Olyannyira, hogy a fogadóirodák szerint 10 százalék az esélye annak, hogy a második fordulóban a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali jelölt mérkőzhet meg egymással az elnöki székért. Ebben az esetben a franciaországi zsidók szinte lehetetlen választás elé kerülnének.
Az első forduló eredményeit ma éjjel teszik közzé.
zsido.com