Évezredek óta próbálják megtalálni az emberek az Édenkert földi helyét. Ám a titok valószínűleg nem a térképen, hanem a lét mélyebb dimenzióiban rejlik.
A Héber Biblia egyik legrejtélyesebb helyszíne az Édenkert, az a paradicsomi kert, ahová Isten az első emberpárt helyezte. A történet a teremtés könyvének központi eleme, és azóta is filozófusokat, teológusokat és felfedezőket egyaránt foglalkoztat. De vajon létezett-e valóban ez a hely a földön, vagy inkább egy spirituális valóság kapuját jelképezi? A választ Yehuda Shurpin rabbi, a Chabad.org népszerű szerzője adja meg.
Az Édenkert nyomában
Az emberiség története során számos elmélet született az Édenkert feltételezett helyéről. A Tóra (1Mózes 2:10.) szerint „folyó fakadt Édenből, hogy öntözze a kertet, és onnan négy ágra szakadt.”
Ezek a Pisón, a Gichón, a Chidekel és a Perát. A kutatók és vallástudósok egy része úgy gondolta, hogy a négy folyó forrásánál kell keresni a paradicsomi helyet, ám a konkrét földrajzi azonosítás máig kudarcba fulladt. Már a Talmud bölcsei is vitatták, vajon Izraelben, Arábiában vagy Babilon folyói között lehetett-e az Édenkert bejárata.
Két Édenkert: a földi és a spirituális
A misztikus hagyomány szerint az Édenkert kifejezés két különböző síkot jelöl. Az „alsó Édenkert” az a fizikai hely, ahová Ádám került teremtése után, míg a „felső Édenkert” egy tisztán spirituális birodalom, ahová a lelkek jutnak haláluk után.
A Talmud még különbséget is tesz az „Éden” és a „Kert” között, utalva arra, hogy Édent maga Isten tartja láthatatlanul, „ahová emberi szem még nem pillantott be”.
Az Édenkert elveszett kapuja
A kabbalisztikus tanítások szerint az Édenkert a föld egyenlítői övezetében helyezkedett el, nagyjából Jeruzsálemtől 32 fokkal délebbre. Itt találkozik a szigor (észak, gevurá) és a szeretet (dél, cheszed) Isten-i tulajdonsága, így ez a tér a tökéletes egyensúly helye volt.
Az ember bűnbeesése előtt Ádám képes volt létezni ebben a magasabb rezgésű, spirituális síkban, ám a tiltott gyümölcs elfogyasztása után „lejjebb süllyedt”, és teste már nem tudta elviselni ezt a szentséget, így száműzetett a kertből.
A visszatérés ígérete
Az Édenkert tehát nem tűnt el, csupán elérhetetlenné vált az emberiség számára.
A misztikus hagyomány szerint az idők végén, a végső megváltáskor, amikor a világ és benne az ember újra megtisztul és finomabbá válik, az Éden kapui ismét megnyílnak. Ekkor válik láthatóvá újra az a paradicsom, amelyben a teremtés eredeti harmóniája helyreáll, és talán ekkor értjük meg igazán, mi is volt valójában az Édenkert.
A borítókép illusztráció.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.