Dr. Elliott Malamet, az Ashkenazium meghívására Budapestre érkezett vendégprofesszor a Zsidó etika a 21. században című előadás-sorozatának legutóbbi részében a verbális károkozás, a pletyka és a titoktartás etikai kérdéseit vizsgálta.
Az előadás rávilágított arra, hogy a szavak gyakran alábecsült, de pusztító ereje a zsidó tanítások szerint a gyilkossághoz hasonlítható, hiszen a rosszindulatú pletyka és a nyilvános megalázás helyrehozhatatlan károkat okozhat.
Pletyka és rágalmazás a Talmud fényében
A Talmud háromféle pletykát különböztet meg: a semleges álcával terjesztett információkat (rechilut), az igaz, de rosszindulatú céllal megosztott híreket (láson hárá ), valamint a hamis állításokat, vagyis a rágalmazást (motzi sém ra). A zsidó hagyomány szerint mindhárom forma tilos, ahogyan azt a 3Mózes 19:16 is mondja: „Ne terjessz rágalmakat néped között!”
A történelem során a pletyka és a hamis információ terjedése súlyos következményekkel járt. A középkorban a zsidókat alaptalanul vádolták meg kutak mérgezésével, ami tömeges üldöztetésekhez vezetett. A Talmud szerint a láson hárá három embert „öl meg”: azt, aki mondja, azt, aki hallgatja, és azt, akiről beszélnek.
A titoktartás etikai kérdései
A zsidó tanítások a titoktartás megőrzését alapvető erkölcsi kötelességként kezelik. Azonban léteznek olyan esetek, amikor egy titok felfedése nemcsak megengedett, hanem kötelesség is. Ha például valaki tudomást szerez egy másik személy életét vagy jólétét veszélyeztető információról, akkor a hallgatás bűnrészessé válhat. A Cháfetz Chaim rabbi által megfogalmazott feltételek szerint csak akkor szabad bizalmas információt továbbadni, ha az igaz, nem túlzó, és kizárólag jó szándékból történik.
A zsidó törvények szerint, ha valaki tudomást szerez egy készülő bűncselekményről, és nem tesz lépéseket annak megakadályozására, azzal megsérti a tilalmat, miszerint „Ne állj tétlenül, ha embertársad vére ontatik” (3Mózes 19:16). A titoktartás tehát nem lehet abszolút, és az igazság feltárásának kötelezettsége néha elsőbbséget élvez.
Őszinteség és hazugság: mindig a legjobb politika?
Habár az őszinteség elve kiemelkedő a zsidó etikában, vannak esetek, amikor a hazugság megengedett. A Talmud szerint két esetben lehet eltérni az igazságtól: ha az életmentésről van szó, vagy ha a béke érdekében szükséges. Például Michál hazugsága Dávid védelmében (1Sámuel 19:11-15) vagy Jákob fiai által mondott történet Józsefnek (1Mózes 50:16-17) bizonyítják, hogy a béke érdekében néha elnézik a megtévesztést.
A filozófiai és vallási megközelítések ezen a téren eltérőek. Hippói Szent Ágoston szerint minden hazugság bűn, míg Immanuel Kant úgy vélte, hogy az igazság elhallgatása még életmentés érdekében sem megengedett. A judaizmus ezzel szemben pragmatikusabb álláspontot képvisel, és bizonyos esetekben indokoltnak tekinti az igazság eltitkolását.
A megtévesztés határai: geneivat dáát
A judaizmusban külön fogalom létezik a megtévesztés egy sajátos formájára: geneivat dáát, vagyis a téves benyomás keltése. Ez magában foglalja például azt, ha valaki udvariasságból tesz meghívást, de valójában nem szeretné, ha elfogadnák. Vagy ha valaki túlzó hálálkodással próbál jobb megítélést kivívni magának. A zsidó törvények szerint a manipuláció ezen formái kerülendők, mert félrevezethetik a másik felet.
Szavak, amelyek életeket formálnak
Dr. Elliott Malamet előadása rámutatott arra, hogy a szavak felelősségteljes használata elengedhetetlen az egyéni méltóság és a társadalmi harmónia megőrzése érdekében. A pletyka, a titoktartás és az őszinteség közötti finom egyensúly megtalálása nem csupán vallási, hanem mindennapi etikai kérdés is.
A judaizmus tanításai szerint a szavak nem csupán eszközök, hanem erkölcsi felelősséget hordoznak. Az, hogy mikor és hogyan használjuk őket, hatással van saját életünkre és a közösségeinkre is. Ez az erkölcsi felelősség a 21. században talán fontosabb, mint valaha.
|
Az elismert tudós, Dr. Elliott Malamet öt előadáson keresztül vizsgálta a társadalmat leginkább érintő kérdésköröket a zsidó etika alapkódexe, vagyis a Tóra alapján.
Az Ashkenazium Intézet ötrészes előadás-sorozatot indított, mely a zsidó etika nagyítóján keresztül járt körbe számos izgalmas, gyakorlatilag minden embert érintő témát. Olvassa el a teljes programot oldalunkon! |
Fotó: Almássy Bettina
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.