Sáni Sukrun néhány évvel ezelőtt kezdett párokat összehozni a Facebookon. Nem romantikus, hanem nagyon is praktikus célból: szükséget szenvedő embereket kötött össze olyanokkal, akik segíteni tudnak nekik, olvasható az israel21c oldalán. Heti három-négyszáz sékelt (30-40 ezer Ft) gyűjtött össze egy nélkülöző család hétvégi vásárlására vagy tartós élelmiszert gyűjtött és raktározott, hogy bárki elvihesse, akinek szüksége van rá.

 

A boltban az egyetlen szabály, hogy minden fajtából egy terméket szabad csak elvinni. Fotó: Shani és Osher Shukrun.

„2020-ban megszületett a kislányom. Koraszülött volt, mindössze másfél kilót nyomott, ráadásul a koronajárvány csúcsán jártunk és nem szerettem volna, hogy emberek járjanak be a lakásunkba” – emlékezik vissza a most 27 éves nő, majd így folytatta: „Így aztán elhatároztuk, hogy kibérelünk egy helyet és ingyenes szupermarkettá alakítjuk. Ez az emberek felé is tiszteletteljesebb és hozzásegíti őket ahhoz, hogy ne kelljen szégyent érezniük.”

Sukron és férje, Oser az Izrael középső részén fekvő Petách Tikvában talált egy kis raktárat, ahonnan családok ezreinek juttattak már ételt és különféle felszereléseket.

Nem telt sok időbe, és a készlet nagyobb lett, mint amennyi elfért a raktárban, így nagyobb helyiség után kellett nézniük. Új, hívogató, ingyenes szupermarketjüket nemrégiben nyitották meg: „Polcokat szereltünk fel, úgy néz ki, mint egy valódi bolt, hogy az embereknek kellemes legyen bejönniük és ne kelljen azt érezniük, hogy valami sikátorban gyűjtenek ételt. Megpróbáljuk igazán széppé tenni, hogy jó érzés legyen levenni a dolgokat a polcokról.”

A házaspár kliensei havonta egyszer vagy kétszer látogatnak el a boltba, meghívásos alapon. A meghívókat erre a célra létrehozott Whatsapp-csoportokban küldik szét, így a boltot nem árasztja el egyszerre túlságosan sok ember és a lehető legtöbben juthatnak hozzá alapvető szükségleteikhez.

„Nem kérek tőlük papírokat. Aki azt mondja, hogy szüksége van rá, azt szívesen látom” – jegyzi meg Sukrun. – „Látom őket. Senki nem Lamborghinivel vagy Mercedesszel érkezik. Ha valaki megkeres, segítek neki.

Ez része annak a zsidó nevelésnek, amit otthonról hoztam magammal.” A boltban egyetlen szabály érvényes: bármit szabad venni, de minden típusból csak egyetlen darabot. „Bármit elvehetnek, takarót, olajat, rizst, mosogatószert, tejet, rágcsálnivalókat. Nem azért hoztuk ezt a szabályt, mert fukarkodni szeretnénk, hanem azért, hogy annyi embernek segíthessünk, amennyinek csak lehet. De természetesen senkinek nem ellenőrzöm a kosarát” – teszi hozzá.

 

Fotó: Shani Sharvit Shukron

És hogy kik látogatják a boltot?

„Nagyon sok egyedülálló anya jön hozzánk, valamint olyanok, akik a koronajárvány miatt elvesztették az állásukat és azóta se találtak munkát. Sok idős ember, sok sérült ember. Olyanok, akiknek most nehezebb a felszínen maradni.”

Az emberek szájról szájra adják a bolt hírét. Időnként a televízióban is megjelennek és 15 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalt is üzemeltetnek Boldoggá tesszük az éhes gyerekeket címmel. A követők között olyanok is vannak, akik rendszeresen igénybe veszik a szolgáltatást, és adományozók is bőven akadnak. Sőt, vannak olyanok is, akik már mindkét oldalon álltak: „Vannak olyanok, akik korábban adományoztak nekünk és hirtelen nincstelenek lettek, emberek, akik minden hónapban adtak nekünk és egyszer csak hozzánk fordulnak segítségért. Gyakran megtörténik, és az embernek összeszorul a szíve, amikor ezt látja. Azt kívánom mindenkinek, hogy mindig az adományozó oldalon állhasson” – mondja Sukrun.

 

A kezdeményezést kizárólag magánadományokból üzemeltetik. A hozzájárulásból vásárolják meg az árut és ebből fizetik a szállítási költségeket is. Vannak olyan donorok, akik mindenfélével megpakolt teherautókkal érkeznek. Az üzemeltető házaspárnak semmiféle anyagi haszna nincs az üzletből, egyikük idősgondozó, másikuk vízvezeték-szerelő. A beérkezett adományokat teljes egészében az üzletbe fektetik. Az üzemeltetésben a Sukrun házaspáron kívül néhány önkéntes is részt vesz, akikre elsősorban az ünnepek környékére van szükség, amikor több száz ételcsomagot küldenek szét.

 

Fotó: Shani Sharvit Shukron

Az asszony elmondta: „Alig alszom. Minden szabad percünket a raktárban töltjük. Rendbe szedjük az árut, kereskedőkkel egyeztetünk, emaileket olvasunk és telefonokat bonyolítunk. A kislányunkat mindenhova magunkkal visszük.” Az álmuk pedig az, hogy a kezdeményezés tovább nőjön és az egész országra kiterjeszthessék.

„Azt szeretném, ha az ország minden egyes városában lenne egy ingyenes szupermarket, mely a mi kezdeményezésünkhöz tartozik. Ez a legfőbb célom. Mondhatnám azt is, hogy az a legnagyobb álmom, hogy bezárhatjuk a helyet, mert nem lesz többé olyan ember, akinek szüksége van rá. De szeretnék realista maradni. Mindig is létezett a szegénységi küszöb és mindig is éltek olyanok, akik fölötte és olyanok, akik alatta voltak”

– zárta a szavait Sukrun.

A jótékonyság, az adományozás, a kölcsönös felelősségvállalás és a nálunk nehezebb sorban élők segítése alapvető zsidó érték.

 

Szeretne többet olvasni a témában? Korábbi cikkeink közül ajánlunk néhányat:

Nem kell nagy erőfeszítés egy jó cselekedethez – avagy gemáchok, ingyenes szolgáltatások a közösségen belül

Good Deeds Day – a jó cselekedetek napja. Egy nemzetközi nap igazi zsidó értékek alapján.

Sifra és Puá modern utódai – segítség gyermekágy idején.

 

Címlapkép: israel21c

Megszakítás