Ha valaki végigmegy a Babits sétányon (korábbi nevén Bástyasétány), nem is sejti, hogy az utca szintje alatt egy középkori zsinagóga romjai pihennek. Az épület létezéséről 1964-ig senki sem tudott: ekkor bukkant rá Zolnay László régész. A zsinagógát Scheiber Sándor professzor azonosította.

A Mendel zsinagóga

Nemrégiben beszámoltunk róla, hogy a Budai Várban megnyitották a közönség előtt a feltárt középkori zsidó rituális fürdőt. A közvetlen közelében lévő zsinagóga nem az egyetlen, amely a budai zsidókat kiszolgálta. A Hilton szállótól nem messze, a Babits sétány alatt rejtőzik a középkor egyik legnagyobb zsinagógája.

A ’60-as években váratlanul felbukkant romokat egykor Mendel zsinagógaként ismerték. A 26-szor 11 méteres alapterületű, 9 méteres belmagasságú zsinagóga korának egyik legnagyobb zsidó imahelye volt. A késő gótikus zsinagógát Mendel Jakab, a budai zsidók prefektusa építtette 1461-ben. Az épület Buda ostromakor súlyosan megsérült. Egy évtizeddel később helyreállították és újra használatba vették, ekkor azonban – szakemberek híján – az eredeti gótikus tető helyett lapos födém került az épületre, amit 1686-ban az oda menekült zsidókkal együtt felgyújtottak, a romokat pedig a bent égett áldozatokkal együtt betemették.

20150918_104929
Joszi Ben Nun professzor
Egészen az 1964-es felbukkanásáig a szakértők úgy vélték: a maradványokat a 18. századi átépítések során elbontották. Az akkori feltárás csak részleges volt, éppen arra elegendő, hogy azonosíthassák a romokat – mielőtt újra visszatemetik őket. Hiába tett ígéretet Scheiber professzor a szükséges összeg előteremtésére, a politikai akarat akkor és azóta is hiányzik a világon párját ritkító lelet felszínre hozásához. A Budavári Nagyzsinagóga ismét a feledés homályába merült volna, ha nincsen pár lelkes ember, akik fenntartották az emlékét napjainkig, amikor is komoly civil kezdeményezés indult a megmentéséért.

Összefogás a feltárásért

Szeptember 18-án több szervezet, a Budai Polgárok Egyesülete, a Kegyeleti Múzeum, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Glaser Jakab Emlékalapítvány és a Kulturális Menedzserek Társaságának összefogásával kiállítás nyílt a zsinagógáról, melynek megnyitóját konferenciával kötötték össze. A kiállítást szervező Budai Polgárok Egyesületének vezetője, Rotyis József úgy véli: időszerű a Budavári Nagyzsinagóga feltárásáról beszélni most, amikor a Nemzeti Hauszmann Terv keretében hatalmas felújításokat és régészeti feltárásokat terveznek a Várban, többek között a zsinagógától alig 50 méternyire, Táncsics börtöne alatt: „Logikus lenne ezt folytatni és egy kis központot, látvány együttest kialakítani. Nekünk, akik itt lakunk, fontos lenne, hogy újabb látványossággal bővüljön a Vár.”

A Budai Nagyzsinagóga sokak szívügye. Budai Aurél építész, aki szinte haláláig titkolta zsidó származását, folyamatosan dolgozott azon, hogy a zsinagógát feltárhassák: kész terveket dolgozott ki a különböző lehetőségekre. Ám lehetőségek nem voltak, és Budai úgy hunyt el, hogy nem láthatta valósággá válni az álmát.

20150918_123553
A kiállítás bevezet a magyar zsinagógaépítészetbe
A Budai Polgárok Egyesülete hét évvel ezelőtt kezdett foglalkozni az épülettel. Egészen haláláig együttműködtek Budai Auréllal, a munka során dokumentumfilm is készült az épületről.

A mostani kiállítást sok viszontagság után sikerült tető alá hozni, miután együttműködő partnerre találtak a Kegyeleti Múzeumban. A Fiumei úti sírkert részeként üzemelő múzeum vezetője, Dankó Dalma örömmel fogadta a Budai Polgárok Egyesületének megkeresését. A kapcsolódási pont az az emléktábla, amelyet mintegy 60 évvel ezelőtt állítottak az ostromkor elhunytak emlékére, ennek azóta nyoma veszett. Egyes források a Rákoskeresztúri temetőben említik a héber feliratos emlékkövet, mások szerint a Kozma utcában található, ahol örök nyugalomra helyezték a Budavári Nagyzsinagógában fellelt áldozatok földi maradványait.

A mostani összefogás másik csoportja szintén hosszú évek óta dolgozik a zsinagógáért. A Budapestről Izraelbe emigrált Joszéf Ben Nun professzor azóta munkálkodik ezen, amióta – ahogy fogalmaz – belebotlott a várbeli zsinagógába. A konferencia előtti készülődésben az eddigi próbálkozásairól mesélt, szavaiból kihallatszik a vérbeli tudós lelkesedése.

20150918_124450
Sírkő a budaváti zsidó temetòből
„Mikor 40 év után először jöttem Magyarországra, érdeklődtem minden zsinagóga, minden zsidó intézmény után, ami még volt. Eljutottam a Táncsics Mihály utcai zsinagógához, ahol találkoztam az imaház gondnokával, aki nagyon örült, hogy végre valaki érdeklődik, mert senki nem járt arra akkoriban, kongott az ürességtől az hely. Nagyon megbarátkoztam vele, sokat tanultam tőle, még Scheiber tanítványa volt. Közel 60 évvel a felfedezése után, senki nem tud erről a leletről” – mondja a professzor, aki Magyarországon élő barátjához, Deák Gáborhoz fordult segítségért. Ő ismertette meg a feltárás két élő szemtanújával: Budai Auréllal és dr. Czétényi Piroskával.

„A zsinagógáról magától Scheiber Sándortól hallottam” – veszi át a szót Deák Gábor – „jártam a professzor úrhoz a Rabbiképzőbe, mint érdeklődő péntek esti zsidó. Tehát tudtam róla, de miután arról volt szó, hogy ez a föld alatt van, soha nem érdeklődtem iránta addig.”

Ben Nun azonban fáradhatatlan volt: először megreformálta a Táncsics utcai zsinagóga turistáknak szóló anyagát, majd egy izraeli segítővel hozzálátott, hogy olvasható formába öntse a Nagyzsinagóga egykori rabbijának, Schulhoffnak a Budai krónikáját, ami a zsidók lemészárlását örökítette meg. Miközben magyarországi látogatásai alatt csoportokat vitt a Várba és egyre több ember figyelmét hívta fel az eltemetett kincs iránt, más irányban is elindult: „Eljutottam Schulhoff rabbi leszármazottaihoz Amerikába, és leveleztem velük. Ennek során megismerték a történetüket, a családfát. Mondtam nekik, amíg nem lesztek itt és nem látjátok a Várnegyedet, a templom helyét és a Dunát, ami mind megjelenik a történetben, addig nem tudjátok felfogni, hogy miről van szó.” Végül a család 13 tagja töltött el egy hétvégét Budapesten, akiket Ben Nun nem csak ősük életének színhelyeivel ismertetett meg, hanem az Örökségvédelmi Hivatal embereivel és egy mérnöki irodával is. A családot lenyűgözték a látottak-hallottak, és megrendelték a templom feltárási és visszaépítési terveit. Kérésemre a professzor több paksamétányi papírt emel fel: a tervek magyarul és angolul is rendelkezésre állnak. Azonban hiába adták be őket 2012-ben minden érintett hivatalhoz, az ügy azóta sem mozdult előre.

A felújítási tervek

A civil szervezetek legfontosabb feladatuknak most azt tekintik, hogy a Hauszmann Tervbe bekerüljön a zsinagóga. „Most csak a feltárásról beszélünk, semmi másról, és a bemutatásról turisztikai szempontból úgy, ahogy a Kammerhofot akarják. Mind a két érték ugyanolyan mélyen van eltemetve, körülbelül ugyanabból a korból származnak, és ugyanazon a sétányon találhatóak” – magyarázza Ben Nun professzor.

20150918_124426
Kiállítás
„Ha most valaki ott jár, az ég világon semmit nem lát, nem tudja, hogy mi van a föld alatt” – teszi hozzá Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke. „Ezért úgy gondoltuk, hogy az első lépés legyen egy olyan emlékjel, amiből megtudják az emberek, mit rejt a föld.” – ám az I. kerületi önkormányzat jelenleg erre sem ad engedélyt, noha azt az EMMI, a Miniszterelnökség és a Lázár János vezette zsidó közösségi kerekasztal is támogatja. Az emlékjelet Bánszki Szabolcs építész, Budai Aurél munkatársa tervezte: egy, a zsinagóga oszlopait idéző, földből kinövő oszloptöredéket.

A Mazsike emellett a Zsinagóga hírének terjesztésén fáradozik, így például a hét minden napján vezetnek csoportokat a Budai Várban, amelynek során a látható értékek mellett azokra a helyszínekre is felhívják a figyelmet, amelyek a föld alatt pihennek. Kirschner szerint a zsinagóga kézzel fogható tanúja lenne annak, hogy a zsidóság Magyarországon nem „gyüttment” volt, hanem fontos országépítő tényező.

Deák Gábor szintén azt emeli ki, hogy ilyen méretű és minőségű emlék Magyarországon nem nagyon akad. Semmi máshoz nem hasonlítható lehetőség lenne bemutatni a magyarok és zsidók együttélésének egyedülálló bizonyítékát.

20150918_135558
A Kegyeleti Múzeum bejárata
A jövőbeni lehetőségek kapcsán Kirschner elmondta: a civil szervezetek alapítvány létrehozását tervezik, amely fogadhatná az adományokat is: „Vizy E. Szilveszter támogatja, Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt mondta, ezt ők is támogatják, az EMIH már kilátásba helyezett egy jelentősebb összeget, a kormányzat által adott pénzhez ők hozzáadnak ugyanannyit.”

A zsinagóga újjáépítése a beépítések miatt is kérdéses. Az összefogás résztvevői szerint a „minimálprogram” egy hagyományos feltárás és bemutatás, ám vannak nagyobb szabású elképzelések is, amelyek azt célozzák, hogy a romokat be lehessen járni, ezáltal feltárulhasson a zsinagóga valódi monumentalitása és szépsége. Ben Nun professzor kérésére a Yale egyetemen terveket készítettek arról, hogyan lehetne a sétány alatt turisztikai látványosságot létrehozni a zsinagógából.

20150918_124458
A Kegyeleti Múzeum bejárata
Arra a kérdésre, hogy ha minden akadály elhárulna, milyen megoldást látna szívesen, Deák Gábor grandiózus tervet vázol fel, amelynek megvalósulását, mint mondja, talán az unokája láthatja majd. A terv nagyjából követi Budai Aurél elképzelését, amelyben a zsinagóga teljes rekonstrukciója szerepel, az eredeti, Mátyás király korában leégett gótikus tetővel együtt. Szintén Budai elképzeléseit követve, az askenáz zsidóságot bemutató múzeum létrehozását szorgalmazná az épületben.

20150918_135609
A Kegyeleti Múzeum egyelőre nem bukkant az áldozatok emlékére állított emlékkő nyomára
Az ingyenes kiállítás november 7-ig tekinthető meg a Fiumei úti sírkertben található Kegyeleti Múzeumban.