Címke archívuma: Zsidó szokások

A sivatagi szentély és a papi ruházatok

Biblia Tecáve hetiszakasz A sivatagi szentély és a papi ruházatok 2Mózes 27:20–30:10. 27. fejezet Olaj a lámpa számára 20. Te pedig parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy felgyújtsatok örök mécset. 21. A gyülekezés sátorában a függönyön kívül, mely a bizonyság előtt van, rendezze el azt Áron és fiai… Tovább A sivatagi szentély és a papi ruházatok

Bővebben »

Másnaposság Jom Kipur után

Másnaposság Jom Kipur után   A Jom Kipur napját követő reggel Mit érzünk a Jom Kipur utáni napon? Jom Kipur napján természetesen egy szellemi újjáéledést élünk át, de mi a helyzet a következő napon? Fenntartható-e a Jom Kipurkor fokozott tudatossága az év többi napján? Erre a kérdésre a Jom Kipurkor felolvasott Tóra-szakasz adja meg a… Tovább Másnaposság Jom Kipur után

Bővebben »

Bor és víz – az igazi öröm

Bor és víz – az igazi öröm   A Tisri havi ünnepciklus befejező része a Sátrak ünnepének hét napja (az idén október 11–17.). E napokban a szabad ég alatt álló szukkában, sátorban eszünk és szombat kivételével minden nap az ünnepi csokorral imádkozunk. Ez négy jelképes növényből áll: mirtuszágból, pálmaágból, fűzfalevélből és etrogból (citrusgyümölcsből). Bölcseink ezt… Tovább Bor és víz – az igazi öröm

Bővebben »

Egyszerű és szép

Egyszerű és szép   A zsidó újév első tíz napját „ászeret jömé tsuvá”-nak, azaz a tíz bűnbánó napnak nevezzük (idén szeptember 27–október 6.). Az elnevezés utal arra, hogy ez a tíz nap egyetlen egységet képez, melynek kezdete Ros Hásáná, vége pedig Jom Kipur napjára esik. Ros Hásáná legfőbb parancsa a sófár megfúvása. A jom kipuri… Tovább Egyszerű és szép

Bővebben »

Hanna fohásza: a zsidó imák példaképe

Hanna fohásza: a zsidó imák példaképe A Ros Hásáná–i imarend olvasása közben feltűnhet, hogy számos olyan ima található a liturgiában, amelyben anyagi javakért fohászkodunk az Örökkévalóhoz. Ilyen például: „az élet, az áldás, a békesség és a jó megélhetés könyvében említtessünk meg és jegyeztessünk be…” (Izrael fohásza – A zsidó újév imarendje, 45. oldal). Felmerül a… Tovább Hanna fohásza: a zsidó imák példaképe

Bővebben »

Chászid filozófia a Nagyünnepekről – Sírás a kapuban

Chászid filozófia a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi írásai alapján       A lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson 1902-ben Nyiko­lajev­ban, Ukrajnában született. Rabbinikus tanulmányain kívül Leningrádban, Berlinben és a párizsi Sorbonne-on végzet egyetemet. 1951-ben apósa halála után, magára vette a lubavicsi chászid mozgalom vezetését. A Rebbe egész életén át azt az elvet hirdette… Tovább Chászid filozófia a Nagyünnepekről – Sírás a kapuban

Bővebben »

Zsidó liturgia – Ál chét: A bűnök felsorolása zsidó módra

Zsidó liturgia Ál chét: A bűnök felsorolása zsidó módra   A megtérés egyik alapfeltétele, hogy megvalljuk vétkeinket: ezeket sorolja fel ábécérendben az ima. A 24 kifejezésből álló (az utolsó, T – Táv betű háromszor szerepel) Ásámnu elnevezése Kis Viduj, míg a kétszeresen betűrendes Ál Chét neve Nagy Viduj. Ezeket az imákat Jom kippur napján mind… Tovább Zsidó liturgia – Ál chét: A bűnök felsorolása zsidó módra

Bővebben »

Zsidó liturgia Kol nidré: A fogadalmak imája

Zsidó liturgia Kol nidré:  A fogadalmak imája   Annak ellenére hogy a Kol Nidré rövid szövege nem tartozik a jom kipuri esti – Árvit – mégis rányomja bélyegét az egész szertartásra, és az egész est neve Kol Nidré estje. Hiszen ha nem is tartalmánál, de szellemiségénél és szívbemarkoló dallamánál fogva – ez az egyik legmegrázóbb, egyben… Tovább Zsidó liturgia Kol nidré: A fogadalmak imája

Bővebben »

Biblia – Sámuel könyve: Hanna imája

Biblia  Sámuel könyve: Hanna imája 1. fejezet Zarándoklat Silóba Volt egy ember az Efrájim hegységbeli Rámátájim Cofimból, Elkáná ben Jöochám ben Elihu ben Tochu ben Cuf volt a neve, efráti volt. 2. Két felesége volt: az egyiket Hannának, a másikat Pninának hívták. Pninának voltak gyermekei, Hannának meg nem volt gyermeke. 3. Ez az ember évről… Tovább Biblia – Sámuel könyve: Hanna imája

Bővebben »

Chászid filozófia – Enni és Imádkozni

Chászid filozófia a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi írásai alapján   Enni és Imádkozni Történt pedig amikor Rivka, a negyedik lubavicsi rebbe felesége, még fiatal lány volt, egyszer megbetegedett és ágynak esett. Az orvos meghagyta, hogy reggelente rögtön ébredés után egyen valamit. Mivel nem akart ima előtt bármit is magához venni, nagyon korán felkelt,… Tovább Chászid filozófia – Enni és Imádkozni

Bővebben »

A zsidó élet törvényei – A zsidó étkezés törvényei

A zsidó élet törvényei A zsidó étkezés törvényei: a lélek eledele   Kásrut: ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Alapalakja a “megfelelő”, “vallási előírásokkal összhangban álló” jelentésű kóser (kásér). Minden élelem, amely megfelel a zsidó vallási szabályoknak, fogyasztásra alkalmas, vagyis kóser. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák,… Tovább A zsidó élet törvényei – A zsidó étkezés törvényei

Bővebben »

A zsidó élet törvényei – Látogatás Isten Házában

A zsidó élet törvényei Látogatás Isten Házában   * Hogyan viselkedjünk? * A zsinagógában illendő öltözet * Az ülőhely kiválasztása * Az ima mozdulatai * Útmutatás az imakönyvhöz * Többféle ritus (nuszách) * Imáink nyelve: a héber? * Az imára adott válaszok * A kádis elmondásának szabályai * Ki lehet előimádkozó? * A csók: a… Tovább A zsidó élet törvényei – Látogatás Isten Házában

Bővebben »

Talmud

A reggeli Sömá és a többi ima A Talmud szövege   Bráchot traktátusa, 2. lap első oldala Misná: Mikor lehet olvasni az esti sömá imát? Amikor a megtisztult kohénok mennek törumát enni. [Ez a sömá olvasásának kezdő időpontja; végső időpontja pedig] az első őrszak vége. Ez rabbi Eliezer véleménye. A Bölcsek ellenben azt mondják, éjfél… Tovább Talmud

Bővebben »

A virágzó Izrael jelzi a közeledő megváltást

Miért éppen svát hónapban van a fák újéve? Rási, a középkori Franciaországban élt híres tóramagyarázó azt mondja, hogy azért, mert „azok a szelek, melyek az esős napokon, vagyis a termékenység időszakában fújnak, elmúltak, a nedvek megemelkednek a fákban, és ettől fogva kezdenek érni a gyümölcsök”. Más szavakkal: a tu bisvát után termett gyümölcsök bizonyosan az… Tovább A virágzó Izrael jelzi a közeledő megváltást

Bővebben »

Jirmejáha, mint fogoly

 Jirmejáha imája   1. Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól Czidkijáhú, Jehúda királyának tizedik évében, az Nebúkanecczárnak tizennyolcadik éve. 2. Akkor pedig Bábel királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet és Jirmejáhú próféta be volt zárva az őrség udvarában, mely Jehúda királyának házában volt, 3. ahová bezáratta őt Czidkijáhú, Jehúda királya, mondván: miért prófétálsz te, azt… Tovább Jirmejáha, mint fogoly

Bővebben »

Szukkot: a spirituális vendégek

Új sorozatunkban megismerkedhetnek az ünnepi sátrat meglátogató, spirituális vendégekkel.   Szukkot ünnepének egyik érdekessége az uspizin, ami arámi nyelven annyit tesz: vendégek. A zsidóságban központi értéket képvisel a vendéglátás micvája, amit héberül háchnászát orchimnak nevezünk. Többszörösen így van ez az ünnepeken, amikor különlegesen nagy micva a szegényeket magunkhoz invitálni, és étellel ellátni, szukkot ünnepén pedig… Tovább Szukkot: a spirituális vendégek

Bővebben »

Czidkijáhú király megtudja az ország iszonyú végét

 Pusztulás, vagy meghódolás   1. Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, midőn küldte hozzá Czidkijáhú király Paschúrt, Malkíja fiát és Czefanját, Máaszéja fiát, a papot, mondván: 2. Kérdezd meg csak értünk az Örökkévalót, mert Nebúkadnecczár, Bábel királya harcol ellenünk, talán cselekszik velünk az Örökkévaló mind az ő csodatettei szerint, hogy elvonuljon tőlünk. 3.… Tovább Czidkijáhú király megtudja az ország iszonyú végét

Bővebben »