A csendes, ünnepektől mentes cheshván hónap sokkal többet rejt magában, mint elsőre gondolnánk. Ősi zsidó történetekben és spirituális üzenetekben gazdag, amelyek ma is megszólítanak minket.
Tisri zajos öröme és a nagy ünnepek után beköszöntött cheshván, a zsidó naptár egyik legrejtélyesebb hónapja. Nincsenek benne ünnepek, ám épp ez adja különleges mélységét: a visszatérés a hétköznapokhoz, a belső építkezés ideje. Menachem Posner rabbi összegyűjtötte, hogy mit érdemes tudni erről a „csendes” hónapról, amely annyi történelmi és spirituális jelentéssel bír.
1. Cheshván vagy Márcheshván?
A hónap neve kétféleképp él a hagyományban: a „hivatalos” név márcheshván, míg a köznyelvben egyszerűen cheshván. A „már” előtag eltűnése mögött egy szójáték rejlik: héberül már azt is jelenti, hogy „keserű”, talán ezért választják sokan inkább az édesebb hangzású rövidített formát.
2. A 8. és egyben a 2. zsidó hónap
A zsidó naptár két „újévet” ismer: niszánt (tavaszi) és tisrit (őszi). E szerint cheshván a nyolcadik hónap niszántól, és a második tisri után. Ez az időszak a nagy ünnepek utáni visszarendeződés ideje, amikor a lelki inspirációt igyekszünk beépíteni a hétköznapokba.
3. A Skorpió hónapja
Cheshván asztrológiai jegye az akrav, azaz a skorpió. A Bölcsek szerint ez szimbolikusan is illik a hónaphoz: tisri az ítélet hónapja (mérleg), cheshván pedig a következmények ideje. Más hagyományok viszont a védelem szimbólumát látják benne, ahogy Jechezkél próféta írja: „És te, emberfia, ne félj tőlük […] skorpiókon ülsz.”
4. Salamon ebben a hónapban fejezte be a Szentélyt
A jeruzsálemi Első Szentély 7 évig tartó építése cheshván hónapban ért véget. „A bul hónapjában, mely a nyolcadik hónap” (I. Királyok 6:38.). A „bul” szó a „elszáradás” gyökeréből ered, hiszen ebben az időben kezdenek a növények elhervadni. A természet is visszavonul, akárcsak mi spirituálisan.
5. A vízözön kezdete és vége
Noé idején cheshván 17-én kezdődött a nagy vízözön, és cheshván 27-én ért véget, csak éppen egy év elteltével. A Talmud szerint ez az idő természetes módon is az esők időszaka, ám a vízözön ereje természetfeletti volt: az ég és a föld is „megnyílt”, és a világ újjászületett.
6. Izraelben cheshván 7-én kezdjük kérni az esőt
Smini áceretkor elkezdjük említeni az esőt az imákban, de kérni csak cheshván 7-től szokás, amikor az utolsó zarándok is hazaért Jeruzsálemből, így az eső már nem okozott gondot az úton lévőknek. A diaszpórában csak december elején kezdjük ugyanezt, a babilóniai esős időszakhoz igazodva.
7. Beháb-böjtök: a bűnbánat zsidó napjai
Az askenáz hagyomány szerint sokan böjtölnek cheshván és ijár első hétfőjén, csütörtökén, majd a következő hétfőn: ez a Beháb. Célja, hogy engesztelést nyerjünk az ünnepek utáni esetleges könnyelműségért, amikor az öröm és a pihenés közben talán túlságosan is elengedtük magunkat.
8. Néha 29, néha 30 napos
Cheshván különleges a naptárban: a legtöbb hónap váltakozva 29 és 30 napos, de ez és a következő hónap, kiszlév rugalmasan igazítható, hogy a zsidó év pontosan kövesse a holdciklust. Így ez a hónap lehet 29 vagy 30 napos: a naptár egyensúlyának finom eszköze.
9. Ráchel ősanyánk jorcájtja
E hónap 11-én emlékezünk ősanyánkra, Ráchelre, akit Bétlechem közelében temettek el. A hagyomány szerint azért nyugszik az úton, hogy „sírhasson gyermekeiiért”, amikor azok száműzetésbe mennek. Ma is zarándokok ezrei keresik fel sírját, különösen ezen a napon, hogy imádkozzanak és vigaszt találjanak.
10. A Rebbe Rásáb születésnapja
Rabbi Sálom DovBer Schneersohn, a lubavicsi Rebbe Rásáb 5621-ben (1860) született e hónap 20-án. Ő alapította a Tomché Temimim jesivát, amely elsőként egyesítette a Talmud- és a haszid tanulást. Szellemi öröksége, írásai és tanításai máig formálják a Chábád közösségek életét világszerte.
A borítókép illusztráció. Forrás: GIL COHEN-MAGEN / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.