„Minden sikeres férfi mögött áll egy nő” – szerepel a jól ismert közmondásban. Menachem Mendel Schneerson rabbi példáját tekintve egész biztosak lehetünk abban, hogy ez igaz is, hiszen a lubavicsi Rebbe felesége, Chájá Muská Schneerson (1901–1988) hiteles élettörténetével és lenyűgöző személyiségével bebizonyította, hogy támogató társként mindvégig kulcsszerepet töltött be a Rebbe mellett.
Chájá Muská Schneerson 1901. Ádár hónap 25. napján született a mai Fehéroroszország területén lévő Babinavichy városában. A testvérei által csak „Mussziának” becézett Rebbecent gyermekkora óta a Tóra szelleme ölelte körül – hiszen a hatodik lubavicsi Rebbe Joszéf Jichák Schneersohn rabbi második legidősebb lányaként látott napvilágot. Nevét közvetlenül nagyapjától, a lubavicsi Rebbék között ötödik, Sálom DovBer Schneerson rabbitól kapta, aki levélben gratulált fiának a gyermek születéséhez. „Ha még nem kapott nevet, adjátok neki a Chájá Muskát” – üzenete a rabbi.
ÜLDÖZÉSEK IDEJÉN
Az első világháború idején Chájá Muská ugyan még gyermek volt, mégis nagy felelősséget viselt családjában, amely 1915-ben az orosz Rosztovba költözött. Tizenkilenc éves korában vállalta beteg nagyapja gondozását, majd a kommunista elnyomás növekedése idején édesapja mellett is bátran helyt állt. A szovjet tisztek okozta veszélyek ellenére Yosef Yitchak rabbi azzal bízta meg Chájá Muskát, hogy titokban rendszeresen ételt csempésszen a föld alá szorult jesiva számára Rosztovban.
A Rebbecen fiatal korában
Az orosz birodalom területén élő zsidóságra leselkedő veszélyek miatt a Rebbecen családjával 1924-ben Leningrádba költözött, ahol 1927-ben a hírhedt kommunista rendőrség letartóztatta édesapját. Az elfogatás estéjén Chájá Muská leleményességéről tanúságot téve titokban a helyi zsidóság tudtára adta, hogy baj történt – unokatestvérének és egyben leendő férjének, a közelben tartózkodó Rebbének így kiáltott: „Schneerson, vendégek érkeztek hozzánk!”. A lány figyelmeztetésének köszönhetően a közösség időben fel tudott készülni a közeledő nehézségekre.
Letartóztatása után Joszéf Jichák rabbit Kosztroma városába száműzték, ahova kérésének engedve szeretett lánya is elkísérhette. Tammuz hónap 12-én Chájá Muská örömhírt vitt családjának édesapja szabadon engedéséről, majd 1927 őszén az újraegyesült család tagjai hátuk mögött hagyták a Szovjetuniót és a lett fővárosban, Rigában találtak otthonra.
A HÁZASSÁGKÖTÉS
A szovjet birodalom elhagyása előtt Chájá Muská jegyességet kötött a későbbi hetedik rebbével, Menachem Mendel Schneerson rabbival, azonban esküvőjükre csak később, 1928. kiszlév hónap 14. napján került sor. A lengyel fővárosban tartott eseményen több ezer zsidó vett részt; az esküvő előtti napon haszidok százai érkeztek Litvániából, Oroszországból és egész Lengyelország területéről Varsó vasúti pályaudvarára. A házasságkötésre akkora tömeg gyűlt össze a Tomchei T’mimim Jesiva épületében, hogy sokan már csak az udvaron tudtak csatlakozni az ünneplőkhöz.
Huszonöt évvel később a Rebbe meghatódva emlékezett vissza a házasságkötés napjára. „Ez volt az a nap, amely hozzád kötött engem, és téged hozzám” – mondta Menachem Mendel
Schneerson rabbi.
A HÁBORÚ ÉVEI
Házasságkötésüket követően a fiatal pár Berlinbe költözött, ahol a náci rezsim hatalomra kerüléséig maradtak. 1933-ban Párizsban telepedtek le – itt a Rebbecen a háztartás vezetése mellett egyetemi órákat is vett –, majd Franciaország német megszállását követően a házaspár délre, Nizza városába költözött. Utazásuk közben Chájá Muská egy életmentő akciót is végrehajtott, amikor egy bombázás következtében veszélybe kerülő férfi életét megmentette. A Rebbecen elsőként vette észre, hogy a mellette lévő férfi felé egy lövedék közeledik, ezért gyorsan földre lökte őt. Később szerényen így nyilatkozott az esetről: „Igaz, megmentettem az életét, de az, aki egy zsidót ellökött, tsuvával [megbánással] is tartozik”.
A náci birodalom terjeszkedésének következtében a Rebbe és Rebbecen 1941-ben úgy döntött, végleg maguk mögött hagyják Európát. Marseilles kikötőjében hajóra szállva az Amerikai Egyesült Államok felé vették útjukat, és Sziván hónap 28. napján New York partjaihoz érkeztek – ahol Chájá Muská édesapja, a hatodik rebbe várt rájuk.
A VÁLTOZÁSOK IDEJE
A Chábád Mozgalom történetét ismerők számára köztudott, hogy az 1950-es év fordulópontot jelentett a zsidó közösségben; hiszen Joszéf Jichák rabbi halálát követően Menachem Mendel Schneerson rabbi ekkor vette át a szellemi vezető szerepét. Ugyanakkor sokan talán nem is sejtik, milyen jelentős szereppel bírt a Rebbecen a folyamat sikerében. Ő volt az, aki férje elbizonytalanodása idején Menachem M. Schneerson rabbit véglegesen meggyőzte arról, hogy vállalja el a mozgalom vezetőjének szerepét.
A Rebbecen az 1950-es években
Környezetének visszaemlékezése szerint a Rebbecen mindig szívet melengető kedvességgel és bölcsességgel végezte feladatait a Rebbe mellett, ugyanakkor mindvégig példaértékű alázatosságról tett bizonyságot. Csendes és szerény társként támogatta milliók folyamatos figyelmének középpontjában álló férjét. Egy alkalommal például így nyilatkozott: „Nem járok gyakran üzletekbe és vásárolgatni, mert körülöttem mindenki úgy érzi, hogy kitüntetett figyelemmel tartozik nekem, és én ezt igazán nem szeretném”.
Ismerősei a Rebbecenre olyan asszonyként emlékeznek vissza, aki bárkinek örömmel segített, mégsem várt cserébe semmit. Ha új emberekkel találkozott vagy telefonált valahova, a bemutatkozásnál csak annyit mondott „Mrs. Schneerson vagyok a President streetről”. Chájá Muská élete során teljes szívvel rendelte alá magát férje munkásságának, és akkor is a Rebbe szavait idézte, amikor mások tanácsért fordultak hozzá.
„Megbecsülni az embereket önmagukért, nem bántani, hanem építeni őket; a legjobbat kihozni belőlük és mindig pozitívan gondolkozni, ezek éltették őt” – mondta Louise Hager, aki az 1960-as évek óta barátságban állt a Rebbecennel. „Életével példát adva arra tanított minket, hogy a poharat mindig félig telinek tekintsük, ahelyett, hogy azt néznénk, félig üres maradt”.
EMLÉKEZET ÉS ÖRÖKSÉG
Az őt segítő orvos visszaemlékezése szerint Chájá Muská a halála előtti órákban is megőrizte hitét. Saját állapota helyett orvosa nemrégiben eljegyzett lányának hogylétéről érdeklődött. Egy pohár vizet kérve utolsó szavaival a Teremtőnek adott hálát és áldást mondott.
1988-ban Svát hónap 22. napján a Rebbecen betegágyán hunyt el. Több tízezren kísérték el utolsó útjára a new yorki Chábád temetőig, ahol nagymamája, Sterna Szárá rebbecen és édesapja, Joszéf Jichák rabbi sírja mellett helyezték örök nyugalomra.
Rendõri kíséret mellett több tízezren búcsúztak a Rebbecentõl
Az Eastern Parkway mentén összegyűlt tömeg könnyek közepette hall-
gatta a Rebbe búcsúzó szavait, melyekkel szeretett feleségét méltatta. A Rebbecen emlékére mondott kádis mellett Schneerson rabbi az emberekhez fordult és azt kérte tőlük, zárják szívükbe a Rebbecen élettörténetét.
Habár a házaspárnak sosem született saját gyermeke, máig milliók tekintenek követendő példaképként az asszonyra. Egy történet szerint amikor egy gyerek azt kérdezte Chájá Muskától, hol vannak a gyermekei, ő őszinte szívvel azt válaszolta: „a haszidok az én gyermekeim”. A Rebbe mindezt megerősítve egyszer azt mondta tanításában, a felesége nevét viselő több ezer lánygyermeken keresztül a Rebbecen emléke örökké élni fog.
|
Segítségkérés hajnali négykor
– Élet-halál kérdésről van szó – közölte az anya a telefonban 1966 telén. Hajnali fél négy körül járt az idő. A Rebbe már hazament a hivatalából – aznap a szokottnál korábban, nem fogadott privát audiencián (jechidut) senkit. A telefonban annyit mondott még a sokkos állapotban levő fiatalasszony a Rebbe titkárságának, hogy a kisbabája leesett valahonnét, súlyosan megsérült, kritikus állapotban van. Az orvosok arról vitatkoznak, mi legyen a következő beavatkozás, azonnal szükségük volna a Rebbe áldására és tanácsára. A Rebbe titkára sajnálattal a hangjában elmagyarázta, hogy mindenképpen reggelig kell várni, és amint a Rebbével szót válthat reggel, első dolga lesz beszámolni az ügyről. – Élet-halál kérdésről van szó – sürgette az anya. – Azonnali válaszra van szükségünk! A Rebbe titkára úgy döntött, felhívja a Rebbe otthonát. Ha valaki felveszi a telefont, majd bocsánatot kér a kései zavarásért. Nyugtalan szívvel tárcsázta a számot. A Rebbecen vette fel a telefont. – Ver ret? (Ki beszél?) A titkár sietve megnevezte magát, majd hozzátette: – Elnézést kérek a kései zavarásért – és hosszan mentegetőzött. – Chutzpá ilyen későn zavarni, de van itt egy asszony, akinek sürgős segítségre van szüksége. Azt mondja, élet-halál kérdés. – Miért mentegetőzik? – kérdezte a Rebbecen. – Éppen ellenkezőleg, a férjem és én azért küldettünk ebbe a világba, hogy a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján rendelkezésére álljunk azoknak, akik szükséget látnak. Azzal, hogy felhívott minket, a küldetésünket segített betölteni.
|
Lubavicsi rebbecenek generációi
Chájá Muská Schneerson egy rebbe-dinasztia leszármazottja volt. Előtte rendkívüli asszonyok sora állt a lubavicsi rebbék generációi mellett, hogy feleségként és anyaként biztos támaszt nyújtsanak a haszidok ezreit vezető rebbéknek.
Rebbecen Sterna: egy gazdag vityebszki zsidó, Jehuda Leib Szegál leánya volt, akit 1760-ban, 15 évesen vett feleségül a Chábád haszidizmust megalapító Snéur Zálmán rabbi.
Rebbecen Sejná: egy lioznai rabbi leánya, akit 1788-ban vett feleségül a második rebbe, Dovber Schneuri
Rebbecen Dvora Lea: Snéur Zálmán rabbi lánya, a Cemách Cedek édesanyja
Rebbecen Chájá Muská: késői, nevét viselő leszármazottjához hasonlóan, ő is az előző rebbe leánya volt, és az unokatestvéréhez, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbéhez ment feleségül.
Rebbecen Sterna: mindössze pár hónapig volt a negyedik rebbe, Smuél Schneerson felesége. 1848-ban kötött házasságuk után nemsokkal elhunyt.
Rebbecen Rivka: Smuél Schneerson rabbi második felesége, a Dovber rabbi unokája.
Rebbecen Sterna Szárá: az ötödik rebbe, a Rebbe Rásáb felesége, a Cemách Cedek unokája volt.
Rebbecen Nechama Dina: szintén a Cemách Cedek leszármazotta volt, aki 1897-ben kötött házasságot az akkor 17 éves Joszéf Jichák Schneerson rabbival. Ők voltak Chájá Muská rebbecen szülei.
Rebbecen Cháná: A hetedik Rebbe édesanyja, Levi Jichák Schneerson felesége. Lakóhelyén, Nyikolájevben közismert volt Tóratudásáról és csodálatos zenei érzékéről.
Horváth Ivett írása
| A cikk az Egység magazin 93. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra. |