Az európai zsidók fontos szövetségest vesztettek el az uniós szintű döntésekben.
Két hónappal ezelőtt a Jewish Chronicle megbízásából felmérés készült arról, hogy az Egyedült Királyságban élő zsidók mit gondolnak az Unióból való kilépés vagy a bent maradás dilemmájáról. Az ezer fő megkérdezésével készült kutatás azt mutatta ki, hogy a brit zsidó közösség az országos átlagnál valamennyivel jobban szeretne az Európai Unióban maradni. A megkérdezett zsidók 49 százaléka válaszolt úgy, hogy a maradás mellett van, 34 százalék támogatta a kilépést és 17 százalék mondta azt, hogy még nem döntött. Ha végül az utóbbi kör mind a távozásra voksolt, akkor nagyjából ki is jön az országos arány: a 48 vs 52 százalék.
Az azonban nem valószínű, hogy azok, akik két hónapja még tanácstalanok voltak, tegnap valamennyien a kilépésre szavaztak. Sokkal életszerűbb azt feltételezni, hogy a zsidó közösségen belül nem változtak az arányok, és a többség inkább az Unióban maradt volna. Leginkább a Londonban élő és a 34 év alatti zsidók tartottak ki Európa mellett. Utóbbiaknak közel kétharmada.
Pár napja David Cameron még arra biztatta a szigetországban élő zsidókat, hogy minél nagyobb számban szavazzanak a bent maradás mellett, mert az előnyösebb mind nekik, mind Izraelnek. Azzal érvelt, hogy Európa Izraellel kapcsolatos politikáját csak úgy tudják befolyásolni, ha maradnak az Európai Unióban. A többségében zsidó közönség előtt Izrael legnagyobb barátjának nevezte Nagy-Britanniát, hangsúlyozva, hogy ők ellenzik az Izrael-ellenes bojkottot és a szankciókat. Feltette a költői kérdést, hogy mi lenne az ilyen diskurzusokkal a britek nélkül. Még azt is hozzátette, hogy Nagy-Britanniának az unió részeként nagyobb esélye van megakadályozni az iráni nukleáris fegyverkezési törekvéseket.
Egyedül arról nem beszélt, hogy akkor a népszavazási kezdeményezéssel miért tette kockára mindezt, az országa és az Unió egységéről nem is beszélve. Mindenesetre a mai napon, elismerve a vereségét, lemondott a hivataláról.
A népszavazás eredménye igen kellemetlen helyzetbe hozta azokat a francia zsidókat, akik az utóbbi években ezrével telepedtek le az Egyesült Királyságban, részben a kedvezőbb munkaerőpiaci körülmények, részben az egyre erősödő franciaországi antiszemitizmus miatt. A francia zsidók beáramlása tovább gazdagította a helyi zsidó közösségi életet, a bevándorlás méreteire jellemző, hogy van olyan zsidó általános iskola, ahol a diákok 60 százaléka francia. Nagy kérdés, hogy az elszakadás után, mi lesz ezekkel a családokkal.
Ahogy az sem tudható, hogy a britek távozása, milyen módon befolyásolja az európai zsidóságot érintő olyan ügyeket, mint a körülmetéléssel vagy a rituális vágással kapcsolatos szabályozási viták. Az Egyesült Királyság határozottan kiállt amellett, hogy a zsidók gyakorolhassák vallási hagyományaikat. Természetesen ebben szerepet játszott az a tény, hogy a szigetországban él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége. Nagy-Britannián kívül csak néhány országban maradt fent olyan létszámban a zsidóság, hogy az ilyen vitákban befolyásolni tudják a kormányok álláspontját. Valóban, ahogy Cameron mondta, a britek uniós tagsága jól jött az összeurópai zsidóság számára fontos ügyekben. Azáltal, hogy az Egyesült Királyság ezekbe a döntésekbe a jövőben nem fog tudni beleszólni, a kontinensen lakó zsidóság pozíciója gyengülhet.
És, akkor a szélsőséges pártok várható megerősödéséről még nem is beszéltünk.
Munkatársunktól
Fotó: Reuters