Mivel a hivatalosan kivehető szabadnapok száma kevesebb annál, hogy a zsidók minden munkatilalommal járó ünnepét lefedjék, a norvég hitközség a legfelsőbb bíróságra kívánja vinni az ügyet – írja a Jerusalem Post.

Jelenleg minden munkavállaló számára legalább 12 szabadnapot kell biztosítani, melyek többsége valamelyik keresztény ünnephez kapcsolódik. Ezen felül a nem keresztény vallású dolgozók további két fizetett szabadnapra jogosultak, melyek dátumát maguk választhatják meg. A szabályozás miatt a közszférában dolgozó zsidó és muszlim munkavállalók nem tudnak minden ünnepükön otthon maradni és vallási hagyományaikat gyakorolni. A magánszektorban a helyzet valamivel jobb, mert a nem állami kézben lévő vállalatok általában rugalmasan viszonyulnak dolgozóik igényeihez.

A vallásos zsidók nem dolgoznak szombatonként, illetve évente mintegy tizenkét ünnepnapon. A Liberális Párt a múlt hónapban emiatt a törvény felülvizsgálatát indítványozta. Javaslatuk szerint a nem keresztény munkavállalókat tizenkét szabadon választott szabadnap illetné meg, egyes állami ünnepek rovására. Ervin Kohn, az oslói hitközség korábbi elnöke nem elégedett teljes mértékben a liberálisok felvetésével, mert „fontos, hogy a társadalom tagjainak legyenek közös ünnepei”. Kohn szerint 6-7 választható szabadnapot kellene a zsidóknak és a muszlimoknak biztosítani, hogy méltó módon megtarthassák az ünnepeiket.

„Jelenleg olyan problémával állunk szemben, amely ellenkezik az európai emberi jogokkal és a norvég alkotmánnyal is, amely előírja minden egyes norvég állampolgár szabad vallásgyakorlathoz való jogát. Most az a helyzet, hogy egy vallásos norvég zsidónak választania kell, hogy ros hásáná, jom kipur vagy esetleg pészah törvényeit szegje meg”

– tette hozzá. Emiatt döntött úgy a hitközség, hogy a legfelsőbb bírósághoz fordulnak jogorvoslatért, amennyiben nem módosítják a törvényt. Feltehetően más vallási kisebbségek is az ügy mögé állnak majd. A meglehetősen szekuláris északi államokban egyébként nem ez az első feszültség a törvényhozás és a zsidó közösség között: mind a kóser vágás, mind a körülmetélés régóta össztűz alatt áll.

Nem tudnak ellenállni a norvég lazacnak az izraeliek

Izrael mára világviszonylatban is az egyik legnagyobb lazacfogyasztónak számít.

Norvégiában mindössze 1400 zsidó él, túlnyomó többségük nem kifejezetten vallásos, ahogy az ország többi lakója sem. A Pew Research kutatóintézet 2018-as felmérése szerint Norvégiában él Európa egyik legvilágibb társadalma, ahol a lakosság mindössze 51 százaléka nevezte magát kereszténynek. Ennél csak Hollandiában mértek alacsonyabb (43 százalékos) értéket. Templomba pedig csupán a norvégok két százaléka jár rendszeresen.

A fiúcsecsemők körülmetélését hosszú évek óta be akarják tiltani az országban, mert indoklásuk szerint az „sérti a gyermekek jogait” és így „gyermekbántalmazásnak” minősül. Ezzel együtt 2015-ben olyan törvényt fogadtak el, amely engedélyezi a zsidó közösségnek, hogy hagyományos módon tartsanak körülmetéléseket.

„Ezzel Norvégia kiemelkedik a nyugat-európai országok közül, ám a kóser vágás továbbra is tilalmas”

– mondta Kohn. Az állatok kábítás nélküli levágását tiltó törvényt még a harmincas években hozták, sokak szerint egyértelműen azért, hogy távol tartsák a zsidókat Norvégiától. „Ez az ország alapvetően jó a kisebbségeihez és a norvégiai zsidó közösség virágzik. Igaz, van néhány megoldandó problémánk” – összegezte a helyzetet Kohn.

Fotó: Tingey Injury Law Firm on Unsplash