Van úgy, hogy a szülő is nyugodt lehet

 

Sokan szkeptikusok azzal kapcsolatban, lehet-e biztonságot adó, szeretetteljes légkörben, gyerekközpontúan oktatni úgy, hogy közben a Nemzeti Alaptantervben rögzített tudást is megkapják a gyerekek. A jó hír az, hogy lehet. Élő példa erre az EMIH fenntartásában működő Bét Menáchem Iskola, ahol mindezt egyszerre sikerül megvalósítani. A tanév során szakértők bevonásával világították át az intézményben folyó munkát. Ennek részleteiről kérdeztük az iskola vezetőjét és az elemzést készítő oktatáskutatót.

A gondos fenntartó meghallja a szülők hangját

Gyakran előfordul egy iskolában, hogy a szülők valamiért aggódni kezdenek, hogy bizonyosan jó kezekben van-e a gyerekük, megfelelő színvonalú-e az oktatás. Ez a szorongás időről időre előjön, hiszen a szülő legféltettebb kincsét, a gyermekét bízza a pedagógusra. Ez az aggodalom természetesen a Bét Menáchem Héber–Magyar Kéttannyelvű Általános Iskolával kapcsolatban is felmerült: „Vajon megkapják-e a gyerekeink a jó minőségű oktatást? Vajon eredményesen oktatják itt a diákokat? Ugye felkészíti ez az iskola a gyerekeinket arra, hogy felvegyék őket a legjobb gimnáziumokba?” – ilyen és hasonló kérdések gyakran fogalmazódnak meg a szülőkben.

A gondos fenntartó komolyan veszi ezeket az aggodalmakat, és megpróbál megnyugtató válaszokat találni. A Bét Menáchem vezetője, Oberlander Batsheva éppen ezért szakértőkhöz fordult, hogy nézzék át az intézmény iskolai programját, elemezzék az ott folyó munkát, és ha szükséges valahol korrigálni, tegyenek rá javaslatot. Batsheva nem bízta a véletlenre, amikor a magyar nyelven folyó oktatás minőségéről kért elemzést. Nahalka Istvánhoz, az egyik legelismertebb oktatáskutatóhoz fordult, aki nemcsak a tanulás eredményességét, a természettudo­má­nyos nevelést, az esélyegyenlőt­len­séget, a differenciált tanítási uta­kat kutatja, hanem sok éven át ok­tatott pedagógus hallgatókat is, így nemcsak a gyerekek, hanem a ta­nárok oldaláról is ismeri az elképzelhető problémákat.

Ma Magyarországon az oktatásban sajnos kiveszőben van ez a szemlélet: a fenntartókat vagy nem érdekli, milyen irányba haladnak vagy egyáltalán nincsenek eszközeik arra, hogy bizonyos időközönként átvizsgálják, kellően eredményes-e, jó színvonalú-e az a munka, amit nap mint nap végeznek a tanárok az iskolában.

Modern módszerek az oktatásban

– Szerettünk volna egy külső személytől visszajelzéseket kapni a tanításunk eredményességéről. Amikor az ember benne van valamiben, túl szubjektíven látja a dolgokat, ezért fontos keresni egy olyan szakértőt, aki külső szempontok alapján képes értékelni bennünket. Egyik fontos kérdésünk az volt, hogy miként állunk a magyar nyelvű oktatással. Tudnunk kell, hogyan tanítanak oktatóink a magyar iskolákhoz képest – mondta lapunknak ezzel kapcsolatban Oberlander Batsheva. Hozzáfűzte: az államilag akkreditált héber nyelvű képzéssel kapcsolatban ez a kérdés azért nem merült fel, mert annak magas színvonaláról nemzetközi visszajelzéseik vannak.

– S hogy miben tud többet nyújtani a gyerekeknek ez az iskola a magyar nyelvű képzésben, mint mások? – kérdi Batsheva, és rögtön válaszol is: – Próbáljuk a külföldi, jól bevált módszereket átvenni. Nem alkalmazzuk a régi, poroszos oktatási formákat, minél jobban visszaszorítjuk a frontális oktatást. A Bét Menáchem egyedi iskola. Sokféle gyerek jön hozzánk, vallásosak, nem vallásosak egyaránt, a legváltozatosabb háttérrel – mondja, utalva arra, hogy az iskola befogadó szellemiségű.

Nahalka István elemző munkája során számos órát látogatott meg, interjúkat készített a tanárokkal, szinte együtt élt az iskolai közösséggel. Oberlander Batsheva szerint mindez már azért sem okozott problémát, mert az iskola tanárai „nem régi vágásúak, nyitottak a változásokra, segítőkészek, mindig szeretnek új dolgokat tanulni”. A XXI. századi okoseszközök például már első évfolyamtól részei az oktatásnak: a gyerekek felhasználói szinten használják a számítógépet, Power Pointban, Wordben dolgoznak, egyes órákon akár saját tabletjeiket használva a tanárral együtt fedezik fel az óra témájához kapcsolódó tartalmakat a világhálón.

Az igazgatónő azt is elmondja: a kooperatív és projektpedagógiai tanítási módszerek azért sem idegenek tőlük, mert a héber oktatása során egyszerre több tárggyal is ismerkednek a gyerekek. – Miközben tanulják a héber nyelvtant, a próféták cselekedeteivel, életével is ismerkednek – illusztrálja egy pél­dán keresztül. Oberlander Batshe­va hangsúlyozza: a kis létszám miatt minden egyes gyerekekre van idő, mindegyikőjükre jut figyelem. – Azonnal észrevesszük, ha valamelyik gyerek elkezd gyengülni valamely tantárgyból. Igazgatóként minden második héten leülök a tanárokkal, s megbeszélem velük, hogy mi a helyzet a gyerekekkel. Ha kiderül, hogy egyik diákunk rosszabbul viselkedik, romlani kezdenek az eredményei, megnézzük, mi állhat ennek hátterében. Ha családi problémákkal küszködik, megpróbálunk segítő, támogató légkört adni nekik. Figyelünk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekre is. Alapozó és szenzoros tornával fejlesztjük őket, mert ezek a módszerek hihetetlenül gyors segítséget nyújtanak abban, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak, javuljon az iskolai figyelmük, teljesítményük – magyarázza az igazgató, aki elmeséli, hogy a közösségépítés is fontos része a munkájuknak. Legutóbb a Lág BáOmér, azaz az ómerszámlálás harmincharmadik napja alkalmából a gyerekek, tanárok és szülők különböző játékokkal, dobokkal vonultak az iskola környéki utcákon. Most pedig a tóraadás ünnepére készül az iskola a családokkal együtt.

 

A külső szakértő véleménye

– Amikor elkezdtünk dolgozni az iskolával, már láttuk, hogy az itt folyó munka, a pedagógusok felkészültsége sok területen messze a magyar átlag feletti – ezt már Nahalka István mondja. A tényfeltáró munka során az oktatáskutató azt tapasztalta, hogy talán az okoz időnként aggodalmat a szülőkben, hogy az iskolának komplex küldetése van. – Egyszerre készítik fel a gyerekeket arra, hogy külföldön vallási tanulmányokat folytassanak, izraeli, amerikai jesivákban, továbbá arra, hogy világi oktatási intézményekben is helytálljanak – véli az oktatáskutató, hozzátéve: aggodalomra nincs semmi ok, mert mindkét területen jól teljesít az iskola. Az elemző munka során kiderült: azok a gyerekek is kellő felkészítést kapnak a Bét Me­ná­chemben, akik Magyarországon, valamelyik jó nevű gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. Ez sok szülőnek kulcskérdés, ugyanis Magyarországon a magas minőségű gimnáziumi oktatásért komoly verseny folyik: a sajtó minden évben visszhangos az egyre nagyobb túljelentkezési arányokról és a stresszes felvételi eljárásról. 

Szeretetteljes légkör, színvonalas oktatás

– Mi is ennek az elvárásnak a fényében monitoroztuk a magyar nyelvű oktatási munkát az iskolában – világít rá a szakember.

És hogy mit találtak?

– Nos, a Bét Menáchem egyszerre tud olyan szeretetteljes légkört teremteni, ahol a gyerek biztonságban érzi magát, miközben magas színvonalú oktatást kap. Sokan nem tartják összeegyeztethetőnek a gyerekközpontúságot és a Nemzeti Alaptantervben rögzített tárgyi-lexikális ismeretek átadását, de a Bét Menáchem az élő példa, hogy ez sikerülhet – fejti ki Nahalka István, hozzátéve: elég csak az országos kompetenciamérési adatokra nézni. A gyerekek teljesítménye alapján az iskola matematikából az elmúlt években az ország tíz legjobb intézménye között van.

Megkérdeztük az oktatáskutatót, hogy a sok-sok tanóra megtekintése után, több kérdőíves felmérés adatait elemezve, milyen gyengeségeket lát az iskolában.

– Szeretném leszögezni, hogy itt a pedagógusok magas színvona­lon teljesítenek – válaszolta. – Módszertanilag nagyon jók. Jól kihasználják, hogy kicsik az osztálylétszámok. Szinte egyáltalán nincs frontális munka. (Ez az állami iskolák túlnyomó többségében még most is domináns, miközben alig alkalmazzák a modern pedagógiai eszközöket, amit jól jelez, hogy nemzetközi méréseken Magyarország a főbb kompetenciaterületeken egyre rosszabbul teljesít – a szerk.) Ahol fejlődési lehetőséget láttunk a vizsgálatunk alapján, az a differenciált oktatás. Amikor ugyanis a pedagógusoktól megkérdeztünk a gyerekek fejlesztésével kapcsolatos véleményüket, egy korábbi korszak módszereit sorolták. Ennek lényege, hogy a gyengékre oda kell figyelni és fel kell őket zárkóztatni. Válaszaikból kiderült, hogy a konstruktivizmust kevéssé ismerik, az esélyegyenlőségről pedig hagyományos módon gondolkodnak. A modern pedagógia viszont már mást vall a differenciálásról. Ez a szemléletmód abból indul ki, hogy minden gyerek tehetséges valamiben, így a gyerekek saját, meglévő tudására, tehetségére épülő, személyre szabott pedagógia kap teret az oktatásban. Ez azt is jelenti, hogy az iskolában eltöltött idő mindössze felét kellene a közös tanulmányoknak uralniuk, a fennmaradó részben a gyerekek egyéni igényeihez lehetne alkalmazkodni. A Bét Menáchem vezetői és pedagógusai abszolút nyitottak erre a személetmódra, így a vezetésemmel egy pedagógus-továbbképzés indul szeptembertől – mondta az Egységnek Nahalka István. Az oktatáskutató arra is javaslatot tett, hogy a tanulói terheket csökkenteni kellene. Erre az iskola vezetése nyitottnak mutatkozott, így a jövőben több, a kooperációra épülő projektmunkában vesznek majd részt a gyerekek. Mindez arra szolgál tanulságul, hogy jó intézményvezetéssel a jóból még jobbat lehet csinálni.

Ónody-Molnár Dóra írása