Bartók Béla legendás tanítványa, Sándor György nemcsak kivételes, zsidó származású zongoraművész volt, hanem a 20. századi magyar zenei gondolkodás egyik különleges közvetítője is.
Sándor György neve ma leginkább Bartók Béla műveinek hiteles tolmácsolásával forrt össze, ám pályája ennél jóval gazdagabb és izgalmasabb. Egy olyan zongoraművészről van szó, aki technikai virtuozitását szellemi mélységgel, pedagógusi érzékenységgel és ritka előadói bátorsággal ötvözte, miközben hidat épített Európa és Amerika zenei világa között. Kevesen tudják, hogy magyar-zsidó származású, ő már New Yorkban pihen, de szülei még a Kozma utcai izraelita temetőben fekszenek.
Egy zsidó virtuóz, Bartók Béla tanítványa, örököse
Sándor György a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla közvetlen tanítványa volt, ami önmagában is kivételes örökséget jelentett. Nem csupán a darabok „helyes” eljátszását tanulta meg, hanem Bartók gondolkodásmódját, ritmikai szabadságát és erkölcsi szigorát is magába szívta. Később maga is hangsúlyozta: Bartók számára a zene nem esztétikai dísz volt, hanem igazságkeresés.
A második világháború után Sándor György külföldre került, majd az Egyesült Államokban telepedett le, ahol hamarosan elismert koncertzongoristává és tanárrá vált. Fellépett a világ legjelentősebb hangversenytermeiben, miközben tanított is, többek között a Southern Methodist Universityn és a Michigani Egyetemen. Előadásait mindig intellektuális élesség és karakteres, olykor provokatív értelmezés jellemezte.
Sándor György volt Bartók zenéjének legavatottabb tolmácsa
Sándor György különleges helyet foglal el Bartók interpretátorai között. Felvételei, különösen a zongoradarabok és a zongoraversenyek ma is referenciapontnak számítanak. Nem „szépíteni” akarta Bartók zenéjét, hanem megmutatni annak nyers erejét, ritmikai feszültségét és mély emberi tartalmát. Ezzel sok hallgató számára ő tette érthetővé és szerethetővé Bartók világát.
Tanárként nemcsak technikát tanított, hanem gondolkodni is: arra ösztönözte növendékeit, hogy kérdezzenek, vitatkozzanak, és saját zenei igazságukat keressék. Előadásai és mesterkurzusai gyakran váltak intellektuális élménnyé, ahol zene, filozófia és személyes tapasztalat szorosan összekapcsolódott.
Sándor György eredeti, zsidó családneve
Sándor György Budapest szívében, a Terézvárosban látta meg a napvilágot. Édesapja Sándor Ignác kereskedő, édesanyja pedig Czipszer Janka volt. Apai oldalról pápai származású volt, nagyapja, Schwarcz Sámuel, nagymamája pedig Friedenstein Netti volt.
Vagyis a Sándor név az a Schwarcz magyarosításából keletkezett. Édesapja nem lefordíttatta eredeti családnevüket, hanem a kezdőbetűt tartotta meg, nyilvánvalóan azért, hogy monogramja ne változzon meg.
Édesanyja felvidéki származású volt, Kassa szülöttje. Ottani nagyapja Czipszer Ábrahám József volt, nagymamája pedig Grósz Eszter volt. Sándor György édesanyja korán, 49 évesen elhunyt. Az 1929-es, Ujság napilapban megjelent halálhíréből tudjuk, hogy egyik testvére, Czipszer Morris néven már New Yorkban élt, ahová a második világháború után a zongoraművész is kivándorolt.
Borítókép: Youtube.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.