„Tradíció, Tóra, identitás, büszkeség, felelősség, kapcsolódás, hála: annyi minden aspektusával találkoztunk a zsidóságnak, hogy nem is tudom, hol kezdjem elmagyarázni, mitől olyan döb­benetes és lenyűgöző egy ilyen hét.” – kezdi Hurwitz Dvora rebbecen az idei bár mic­va és bát micva utazás élményei­nek elmesélését.

A nemzetközi Morásá (Örök­­ség) szervezet hosszú ideje indít utakat a vallási felnőttség küszöbén álló gyerekeknek. Idén összesen nyolc ország tizenöt városá­ból érkeztek gyerekek. Minden cso­portot anyanyelvi idegenve­ze­tő és biztonsági őr kísér. A prog­ram fő támogatója az Európai Rabbitanács.

A hatnapos út során a Golán fennsíkon való dzsipes túrától a kinereti hajókázásig, a Maszada megmászásától Kfár Chábád ma­cesz sütödéjének megtekin­té­séig és Jeruzsálem bebarangolásáig sok minden belefér.  A program fénypontja természetesen a bár micva és bát micva ünnepség. Idén – Izrael állam fennállásának 70. évfordulója alkalmából – a csoport különleges minisztériumi engedélyt kapott, hogy az ünnepség első részét a látogatók elől elzárt Zedekia barlangban tartsák. „Ahogy mentünk le a lépcsőn, kétoldalt gyertyák ezrei égtek. A gyerekek egyik ámulatból a másikba estek, nem győzték kérdezgetni, hogy ezt tényleg nekik készítették így elő?!” – próbálja szavakba önteni Dvora az élményt. A 100 ünnepeltet Izrael áskenáz és szfárádi főrabbija várta és áldotta meg. Ajándékot is kaptak, a fiúk tfilint, a lányok gyertyatartót és nyakláncot. „Fantasztikus, lenyűgöző este volt, csodálatosan elegáns ugyanakkor nagyon bensőséges.”  Másnap a Siratófalnál – ahova zenével-tánccal kísérték a gyerekeket –, a fiúk már ezeket a tfilineket vették fel.

Ez egy semmihez nem hasonlítható élmény – hangsúlyoz­za Dvora. Az utazás során a gyerekek megtapasztalják, mennyiféle aspektusa van a zsidóság megélésének, és milyen széles a közösségek spektruma: „Látták a különböző szokásokat, hogy más nyelven beszélnek, ugyanakkor megtapasztalják, milyen egy néphez tartozni. Mit jelent felelősséggel lenni a népem iránt. Mi az örökség, amit kaptunk, és aminek a továbbadása és továbbélése már az ő felelősségük.”