A Books ‘n’ Bagels márciusi könyvklubja Babarczy Eszter megrendítő könyvén keresztül idézi fel a magyar színháztörténet egyik meghatározó alakját, Babarczy Lászlót.
Március 23-án különleges beszélgetés várja az olvasókat: a Books ‘n’ Bagels könyvklub Babarczy Eszter Apám meghal című könyvét választotta. A személyes hangú naplóregény egyszerre családi történet, gyásznapló és kultúrtörténeti lenyomat. Egy híres apa és egy lány bonyolult kapcsolatának története, amelyben a magyar értelmiségi lét, a zsidó származás kérdése és egy rendkívüli pálya öröksége is kirajzolódik.
Egy legenda árnyékában
Amikor Babarczy Eszter az apjáról ír, nem csupán egy családi történetet mesél el. Az apa, Babarczy László, a magyar színházi élet egyik meghatározó figurája volt: Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás igazgatója, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára és egykori rektora.
A hetvenes évektől kezdve évtizedeken át formálta a kaposvári színház arculatát. Az a műhely, amelyet vezetett, a magyar színház egyik legizgalmasabb alkotóközösségévé vált, és vidéki színházként is országos jelentőségű lett.
A róla szóló visszaemlékezések rendre ugyanazt a képet rajzolják: elképesztő műveltségű, szenvedélyesen gondolkodó alkotó volt, és aki egész generációkat tanított gondolkodni a színházról. De a nagy formátumú kulturális szereplő mögött ott állt a magánember is: egy apa, akivel a lánya, saját bevallása szerint életük nagy részében nem találta a közös nyelvet.
Babarczy Eszter könyve egy búcsú története
Az Apám meghal alapja Babarczy Eszter naplója: az a hat hónap, amikor végigkíséri apját a betegség és a szellemi leépülés egyre meredekebb útján. A könyv egyszerre dokumentum és személyes vallomás.
A kapcsolat paradox módon éppen az élet végén kerül a legközelebb egymáshoz. Nem beszélgetésekben, mert azokra már nincs lehetőség, hanem a lány utólagos jegyzeteiben, kérdéseiben és dühében. A szövegben a gyász mellett ott van a harag, az értetlenség és a későn érkező megértés is.
Ez a történet azonban nemcsak egy apa-lánya viszonyt boncol. A magyar értelmiségi családok története, a kulturális örökség és az identitás kérdése is beleszövődik.
Babarczy Eszter zsidósága identitás nélkül lengi körbe
A publicista, művészettörténész saját zsidóságáról így vallott az Emlékfonatok – Egy budapesti (zsidó) család szövegalbuma Bálint házas bemutatója kapcsán (a könyvet nagybátyjával, Vajda Mihály filozófussal és unokatestvérével, Vajda Júlia szociológus-pszichológus, holokauszt-emlékezet-kutatóval írt:
„Én például valamiért nem hordozok zsidó identitást. Talán mert a szokásokat nem tartottuk, a vallási kultúrát nem kaptam meg (értelmiségi magas kulturális identitást kaptam helyette), sérelmi identitást pedig nem szívesen építek, kivéve persze, ha antiszemiták vannak jelen, mert az ő szemükben, zsidó anya lányaként, mindig zsidó leszek.
[…] ha akarnám se tudnám titkolni zsidó származásomat. De nem is akarom, miért akarnám? Egyszer mondta nekem egy neves közszereplő, hogy „dehát maga titkolhatná ilyen névvel!”, gondolom a czy-ra utalva. Titkolhatnám, persze, de azzal igazolnám a magyar történelem egyik szörnyű igazságtalanságát. Nem titkolom, sosem titkoltam. Egyszerűen csak nincs zsidó identitásom.”
A zsidó származás tehát jelen van, de nem vallási vagy közösségi formában, hanem inkább történeti és kulturális háttérként. Ez a kettősség sok magyar értelmiségi család tapasztalatát idézi fel: a vallási hagyományok gyakran megszakadtak, de a történelmi tapasztalat tovább él.
Könyvklub: beszélgetés emlékezetről és örökségről
A Books ‘n’ Bagels márciusi könyvklubja ezt a sokrétegű történetet teszi a beszélgetés középpontjába.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
A borítókép Babarczy Eszter hivatalos közösségi oldaláról származik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.