Eheti számunkban Mucsi Chává Évával készítettünk interjút, aki már 1991 óta a közösség oszlopos tagja.
.JPG)
Gut Sábesz: Te már a nagyon rég óta, 1991 óta tagja vagy a Chábád Lubavics mozgalomnak.
Mucsi Éva: Én 40 éves koromban tudtam meg, hogy zsidó vagyok. Amikor elváltam az első férjemtől, akkor egy beszélgetés során édesanyám bejelentette, hogy zsidók vagyunk, majd elfutott a Síp utcába és hozott néhány könyvet onnan, de ezekből semmit sem értettem, viszont éreztem, hogy ezek fontos könyvek. Nem értettem, hogy mi az, zsidónak lenni. Elkezdtem kutatni, így jutottam végül Oberlander Baruch rabbihoz, majd hozzájártunk tanulni mindkét gyermekemmel. Azóta már mindenkihez járok tanulni, nagyon fontos számomra a tanulás, ahol tudást lehet nyerni, oda megyek. Tanulni szoktam Baruchnál, Slomónál, Batsevánál, Köves Dvoránál és Ashernél is.
G.S. Hogyan lettél jiddise máme?
M. É. Lányommal, Dórával, Devorával és fiammal, Zsomborral, Mordechai Chaimmal együtt jártunk tanulni Báruchhoz, majd lányom később világi munkája mellett részt vett a Jom Kippur-i imakönyv készítésében is. Végül már többet dolgozott Báruchnál, mint az állásában. Baruch mindig mondta neki, hogy menjen ki Crown Heigth-ba tanulni.
1999-ben fiammal kimentünk Izraelbe, épp a Siratófalnál imádkoztunk, amikor rájöttem arra, hogy nekem csak egy igazi gondom van, az, hogy mi lesz a lányommal, és ez ügyben fordultam, imádkoztam Ist enhez. Röviddel ezután beszálltunk a buszba, megszólalt a telefon, hogy a lányom kapott egy ösztöndíjat, amivel el tud menni tanulni a női szemináriumba, ahol kap szállást, ételt, és nekünk csak a repülőjegyet kell fizetnünk. És ez lett a pozitív jövő!
Az egész Baruchtól indult ki, ő a mi szellemi vezetőnk. Elindultunk ’91-ben egy olyan úton, amelynek során a dialektikus materializmusból eljutottunk oda, hogy az egész család vallásos zsidó életet él, lányom is, fiam is, és a 8 unokám is egyértelműen a lubavicsi hagyományok szellemében nevelkednek. Persze van egy rendkívüli vejem is mind ehhez.
G.S. Mivel foglalkozol a mindennapokban?
M. É. Van egy vállalkozásom, azt vezetem. Az Oxygenius kft. beteg-, személy- és termékvédelemmel foglalkozik. Sok előadást tartok ebben a témában az EU és az amerikai szabványokról, illetve arról, hogy hogyan lehet ezeket a termékeket optimálisan kiválasztani. Nagyon szeretem a munkámat. Ez előtt, voltam igazgatóhelyettes egy fővállalkozással foglalkozó külkereskedelmi állami cégnél is, valamint sok éven át előadtam a Közgazdasági Egyetemen is.
G.S. Mi a végzettséged?
M. É. Gépész üzemmérnök és külkereskedelmi szakos közgazdász vagyok, a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen végeztem, bár zenei érettségim van, eredetileg énekesnek készültem, de végül érettségi után férjhez mentem.
G.S. Mire vagy nagyon büszke?
M. É. Nagyon büszke vagyok a gyermekeimre. 5 gyermeket neveltem fel, közülük kettő saját, és három a második férjem gyereke. Lányomnak lubavicsi családja van és Amerikában élnek, büszke vagyok a fiamra is, aki nagyon fontos munkát végez a cégemnél, raktáros, nagyon sokat segít nekem, egész életében folyamatosan tanul, és remélem, ez így is marad. Saját erőből szereztem meg diplomáimat, tanultam meg angolul, németül és szorgalmasan tanulok héberül.
Nagyon örülök, hogy sokat tanulhattam illetve, hogy a közösség tagja lehetek. Mióta egyedül vagyok, meghalt a férjem, különösen sok segítséget kapok a közösségtől.
G.S. Az EMIH alelnöke is vagy.
M. É. Igen, és a Hanna Klub elnöke, tanítok a ZSTSZ-en is az ünnepek spirituális és gyakorlati részéről, valamint a hetiszakaszról a Midrás tükrében.
G.S. Hogy jött a ZSTSZ-en tanítás?
M. É. Amikor elindult a ZSTSZ felhívott a Slomó és megkérdezte, hogy nem tanítanék-e? Megkérdeztem, hogy gondolja, erre azt mondta, hogy meg tudod te ezt oldani. Azóta tanítok. Akkoriban kevesebb rabbi tanított és több régi közösségi tag. Ebből ketten maradtunk, Lefkovics Péter és én. A tanárok ma már rabbik és rebecenek.
G.S. Mi a hobbid? Mivel szeretsz foglalkozni?
M. É. Én effektive cselekvő valaki vagyok, aki meg akarja csinálni azt, amit lehet és aminek értelme van. A spirituális dolgokban erősen elmélyülök, de a „megcsinálom” is jól jellemez engem
Nagyon szeretek emberekkel kapcsolatot létesíteni, segíteni a problémák megoldásában, nyitottnak érzem magam, és örömmel tölt el, ha más emberekkel közös programokon vehetek részt, és időt tölthetek velük.
Életemben nagyon fontosak voltak azok az órák, amiket Oberlander Medellel töltöttünk közös tanulással. Ő tanított engem héberül, közösen fordítottunk imákat, bibliát s közben tanított fontos dolgokra.
Hála az Örökkévalónak, aki egy nagyon tartalmas életet adott nekem.
Lajkó Benjamin