Nagy-Britannia felsőoktatási intézményeiben már évek óta teret nyert az Izrael- és cionizmus-ellenesség. Ami azonban a napokban történt Oxfordban, még így is kiverte a biztosítékot.

Lemondott az oxfordi egyetem Labour klubjának (OULC), azaz munkáspárti politikai csoportjának társelnöke, miután nem volt hajlandó elfogadni a szervezet cionizmus-ellenességét, Hamasz iránti szimpátiáját, tehát azt, hogy “valami bajuk van a zsidókkal.” Alex Chalmers másodéves történészhallgató számára az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a klub – 18:16 arányban – támogatta egy “Izraeli apartheid hét” megszervezését a campuson. Mint elmondta, nemcsak az Izrael-kritikus, de magukat rendesen kifejezni nem tudó diákok jelentik a problémát, hanem a régi vágású antiszemiták jelenléte, a jobb- és baloldalon egyaránt.

Chalmers döntését helyeselték, és nyílt levélben tiltakoztak a Labour szélsőbalos diákjainak döntése ellen az OULC volt tagjai, élesen ostorozva a nyílt antiszemitizmust a campusokon. A dokumentum külön hangsúlyozza, hogy Izrael állítólagos “apartheid” jellegének hangoztatása sértés a fekete dél-afrikaiaknak, ráadásul Nelson Mandela maga mindig is elismerte a zsidó állam és a cionizmus létjogosultságát. A botrány után az oxfordi zsidó diákszövetség közzétett egy listát más, jellemző antiszemita incidensekről is, így pl. megtörtént, hogy egy klubtag a zsidók választásokat befolyásoló hatalmáról delirált, közölve, hogy a “New York-Tel-Aviv tengelyről” beszélni nem antiszemitizmus; egy másik szerint minden zsidónak nyilvánosan el kéne határolódnia a cionizmustól; egy harmadik diák pedig külön csoportot szervezett egy zsidó lány zaklatására. Az eset miatt felháborodását fejezte ki a londoni izraeli nagykövetség is.

Az oxfordi botrány nem sokkal azután kavart vihart, hogy az ellenzéki Labour párt vezetését nemrég az Izrael-ellenes hírben álló radikális baloldali Jeremy Corbyn vette át, akinek semmilyen gondot nem jelent az együttműködés holokauszt-tagadókkal, a vérvád hirdetőivel, és aki 2009-ben a “barátainak” nevezte a Hamasz és a Hezbollah terrorista szervezetek aktivistáit. Jellemző a pártban kialakult hangulatra, hogy az OULC másik társelnöke, Noni Csogor elhatárolódott ugyan a campuson tapasztalható antiszemitizmustól és a zsidókkal szembeni atrocitásoktól, azért azt hangsúlyozta, hogy “a Labour mindig is a rasszizmus és mindenfajta elnyomás ellen volt, és ebbe beletartozik a jelenlegi izraeli kormány politikája.”

Nehéz feltételezni, hogy egy politikailag aktív, baloldali Oxford-hallgató ne tudná: a campus-antiszemitizmus nem a mindenkori izraeli kormányt, egyes kormányzati hibákat, hanem magának a zsidó államnak a legitimitását kérdőjelezi meg. (Csogor maga is elítélte azt az erőszakos incidenst, amikor a Kings College-on palesztinpárti tüntetők nem engedték szóhoz jutni az izraeli hírszerzés korábbi főnökét, Ami Ajalont, üvöltöztek, ablakokat törtek be, és verbálisan inzultáltak zsidó diákokat.) Számos zsidó és nem zsidó civil diákcsoport, akadémiai szervezet is élesen kikelt az OULC döntése, az akadémiai szférában terjedő antiszemitizmus ellen.

A Brit Cionista Föderáció szerint most már egyértelmű, hogy a jobboldali huligánokkal azonosított antiszemitizmus megjelent a baloldali értelmiség köreiben is. Nem véletlen, írják, hogy a Labour diákcsoportja a Hamasszal szolidáris, ha egyszer a párt elnöke egy “társadalmi igazságért küzdő szervezetként” írta le őket, amikor a parlamentbe invitálta képviselőiket. “Ezeknek az állítólagos szocialistáknak a nézetei és cselekedetei immár megkülönböztethetetlenek a fasisztákétól” – véli a Föderáció. Jeremy Corbyn egyébként épp egy hete találkozott a brit zsidóság képviselőivel, arról biztosítva őket, hogy kiáll a kétállami megoldás mellett a Közel-Keleten.

A főként baloldali és muszlim diákok együttműködésének eredményeként megszervezett “izraeli apartheid hét” az egyetemi campusokon azt a célt szolgálja, hogy a zsidó államot rasszistaként bélyegezze meg, és így előkészítse a terepet a BDS-mozgalom további térnyerése számára. Az “apartheidesek” és a bojkott-mozgalmárok egyaránt egybemossák az izraeli kormányzat intézkedéseit és az egész zsidó nép akaratát, ők kizárólag palesztin szemüvegen keresztül nézik a közel-keleti konfliktust, és az egyetemi “politikai korrektség” elvét kiforgatva, hatalmi eszközökkel elnyomják a másképp gondolkodókat, bűntudatot keltenek bennük, és miközben sokszor nem riadnak vissza a zsidóellenes atrocitásoktól sem, sikerrel kisajátítják az “elnyomottak”, a “társadalmi progresszió” egyedüli képviseletét.

Az oxfordi botrány természetesen a Labourt is megrázta: munkáspárti képviselők most azt követelik Corbyntól, hogy vizsgálja ki az ügyet. A felsőoktatásért felelős konzervatív miniszter a maga részéről máris megsürgette az oxfordi egyetem vezetőségét, hogy folytasson vizsgálatot a történtekről.

 

Munkatársunktól

Fotó: Izrael-ellenes megmozdulás Nagy-Britanniában