A kóser és halal vágást tiltó belga szabályozás ellen zsidó és muszlim csoportok nyújtottak be tiltakozást azzal érvelve, hogy csorbulnak a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogaik. A belga törvényhozás szerint elengedhetetlen az állatok elkábítása a vágás előtt, ez azonban ellenkezik mind a zsidó, mind a muszlim vallási előírásokkal. Az Európai Bíróság döntése precedenst teremthet és a jövőben további országok dönthetnek a rituális vágás betiltásáról.

Az érvényben lévő európai szabályok szerint el kell kábítani a levágandó állatokat, ám vallási okból ettől el lehet tekinteni. A Unió azonban a tagországokra bízza, hogy állatvédelemre hivatkozva milyen változtatásokkal élnek. “Az állatok elkábítása egy elfogadható kompromisszum az állatvédelem és a zsidó és muszlim hívők szabad vallásgyakorlata között” – fogalmazott a bíróság, mely rendhagyó módon a jogi főtanácsnok javaslata ellenére fogadta el a korlátozást.

Gerard Hogan, a bíróság főtanácsnoka ugyanis ez év szeptemberében úgy fogalmazott, hogy az “Európai Unió tagországainak kötelessége tisztelettel viszonyulni a muszlim és a zsidó hit követőinek mély vallásos meggyőződéséhez, és engedélyezniük kell az állatok rituális vágását. A kábítás előírása a vágás előtt ellenkezik a vallási törvényekkel”.

A bíróság azért használta indoklásában a “kompromisszum” kifejezést, mert a törvény lehetőséget ad az úgynevezett “visszafordítható kábításra”. A bíróság továbbá arra hivatkozott, hogy a rituális vágás csupán egyetlen mozzanatát szabályozzák, így nem áll meg a vallásszabadság korlátozásának vádja.

A zsidó és muszlim vallás azonban nem fogadja el még a “visszafordítható kábítást” sem, így a rendelet gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kóser és a halal vágást.

“A rituális vágás e szabályozása egybevág az Európai Unió azon általános törekvésével, mely az állatok jólétének elősegítésére irányul” – áll a határozatban. A bíróság azt az ellenvetést sem fogadta el, hogy például vadászat során sem kábítják el az állatot, mielőtt lelőnék.

“A kulturális- és sportesemények során olyan kis mennyiségű hús kerül a piacra, hogy annak nincs mérhető gazdasági jelentősége. Így tehát az ilyen események nem tekinthetők élelmiszeripari tevékenységnek és ezért jogosan vonatkoznak rájuk a rituális vágástól eltérő szabályok” – érvelt a bíróság.

Belgium mindkét régiója, Flandria és Vallónia is 2017-ben fogadta el azt a törvényt, mely megtiltja az előzetes kábítás nélkül végzett vágást és nem tett engedményt sem a zsidó, sem a muszlim vallás követői számára.

A Belgiumi Zsidó Szervezetek Koordinációs Bizottsága (CCOJB) keresetet nyújtott be a törvény ellen a belga alkotmánybíróságnál, mely továbbküldte a panaszt az Európai Unió Bíróságára, hogy ott döntsék el: ellentétben áll-e a belga törvény az EU jogszabályaival.

A döntést követően Yohan Benizri, a CCOJB elnök és az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke csalódottságának adott hangot: “A demokráciával összeegyeztethetetlen, hogy az állampolgárok egy csoportjától megtagadják az alapvető emberi és polgári jogait. Minden rendelkezésünkre álló jogi eszközt bevetünk, hogy ezt a hibát helyrehozzuk”.

Brooke Goldstein, a The Lawfare Project nevű jogvédő szervezet elnöke szerint “európaiak millióinak vallásszabadsághoz fűződő joga került veszélybe ezzel a szégyenletes döntéssel”.

Pinchas Goldschmidt, orosz főrabbi, az Európai Rabbiik Konferenciájának elnöke a következő állásfoglalást tette közzé: “Az Európai Unió Bíróságának döntése szembehelyezkedik az EU azon kijelentésével, mely szerint a zsidó életformát tisztelni és őrizni kell. A Bíróság jogosult meghatározni, hogy a tagországok eltérhetnek-e az általa hozott törvénytől. Azonban az abszurd, hogy maguk akarják meghatározni a kóser vágás szabályait. Az Európai Unió Bíróságának azon döntése, mely jóváhagyta a belgiumi Flandriában és Vallóniában elfogadott korlátozást, a kontinens minden zsidó közösségére hatással lesz. A Belgiumban élő zsidókra már most rettenetes hatással van a törvény, mert nem biztosított a folyamatos húsellátásuk. Nagy aggodalommal tölt el bennünket annak a veszélye, hogy ez a döntés precedenst teremt és jelentősen csorbul majd a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogunk”.

Goldschmidt hozzátette, hogy a múltban a rituális vágás korlátozása az ország lakosságának ellenőrzését szolgálta. A XIX. században például Svájc ezzel próbálta elejét venni a pogromok elől menekülő zsidók beáramlásának, és később a náci Németországnak is hasonló motivációja volt. 2012-ben pedig azért próbálták betiltani a rituális vágást Hollandiában, hogy megállítsák a muszlimok beköltözését az országba.

“Az európai vezetőktől azt halljuk, hogy sikeresen működő zsidó közösségeket szeretnének látni Európában, azonban nem tesznek semmit azért, hogy megőrizhessük az életmódunkat. Európának el kell döntenie, hogy milyen kontinens szeretne lenni. Ha az olyan értékek, mint a vallásszabadság és a sokszínűség fontosak a számára, akkor a jogrendszernek is ezt kell szolgálnia. Jelenleg nem ez a helyzet és ezen sürgősen változtatni kell” – jelentette ki a rabbi.

 

zsido.com

 

Forrás: JPost