Négy év letöltendő szabadságvesztésre és a per költségeinek megfizetésére ítélték az „Auschwitz könyvelőjeként” ismertté vált Oskar Gröninget. Az áldozatokat képviselő ügyvédek, Mehmet Daimagüler és Ernst von Münchhausen beszámoltak lapunknak az ítélet részleteiről. Mint mondják, ügyfeleik egyetértenek velük abban, hogy a tárgyalás kiegyensúlyozott volt és elégedettek az ítélettel. 

Az ügyvédek elmondták, hogy a vád 3,5 év börtönbüntetést kért, amit 22 hónapra csökkentettek volna, míg a védelem az ártatlanság kimondását szerette volna elérni. „Az ítéletből úgy tűnik, a bíróság nem érezte elég magasnak a vád által kért büntetést. A bíróság elutasította a vád által javasolt mérséklést is” – tették hozzá.

A mérséklést arra hivatkozva javasolta a vád, hogy a Gröning ellen 1978-1985 között folytatott nyomozás lezárultáról nem értesítették a vádlottat. A bíróság azonban nyilvánvalóan nem osztotta ezt a nézetet, és elutasította a büntetés mérsékléséről szóló javaslatot. „Mellékvádlókként a beszédünkben elmondtuk a bíróságnak, hogy teljes képtelenség, hogy a német politikai és jogi szervezetek hibája korábbi nácik ügyében, most egy SS őr javára billentse a mérleget.” – idézte fel Münchhausen – „Ez nem csak hogy képtelen ötlet, de egyben az áldozatok arculcsapása is.”

Az ítélet, mely Gröninget 300 ezer magyar zsidó meggyilkolásában találta bűnösnek, az ügyvédek szerint kiegyensúlyozott volt és teljesen érthető. A bíró két órás beszédében elmondta, hogy a vád alapján 3-tól 15 évig terjedő börtönbüntetést lehet kiszabni. Az ítélet meghozatalakor a bíróság az áldozatok számára akart – megkésett – elégtételt nyújtani. A bíróság úgy ítélte meg, hogy Gröning, a maga szempontjából kényelmesen, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő „csupán” könyvelőként dolgozott és eltagadta a tényt, hogy részt vett a tömeggyilkosságok gépezetében, ahelyett, hogy kiállt volna az auschwitzi rémtettek ellen. Másrészt viszont a bíró figyelembe vette a vádlott hajlott korát, hogy vallomást tett a bíróság előtt, továbbá azt is, hogy az elmúlt évtizedekben részt vett a holokauszt-tagadás elleni küzdelemben.

Gröning az utolsó szó jogán elmondta a hallgatóságnak: felfogta, hogy Auschwitz olyan hely, ahol senkinek nem lenne szabad lennie, és hogy nagyon sajnálja, amit tett. Gröninget a börtönbüntetés mellett arra ítélték, hogy fizesse meg a perrel járó hatalmas költséget, ami szakértők szerint a 300 ezer eurót is meghaladhatja.