Január 18-án szerdán a ZSILIP Központban tartották meg a Radnóti Miklós életéről és költészetéről kizárólag a versei felhasználásával megrendezett Árny az árnyban című versszínházi monodrámát. Az előadás szerkesztője, rendezője és előadója Turek Miklós. Azt est kezdetén beszédet mondott Köves Slomó az EMIH vezető rabbija is.

„Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,

s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,

de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,

s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,

s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,

hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.”

Ezekkel a sorokkal indul Radnóti Miklós (1909 – 1944. Abda november 4. vagy 5.) Erőltetett menet című ikonikus, utolsó előtti verse, amelyet 1944. szeptember 15-én jegyzett be a tömegsírjában megtalált legendás kockás füzetébe, megőrizve a tragikusan fiatalon meggyilkolt költő szenvedésének végnapjait. A Borból Győr felé tartó, hadifoglyokból – köztük zsidókból – álló erőltetett halálmenetben a költő lelkében viaskodott a hazatérés hiób reménye, és az árokparti agyonlövés veszélyének realitása. S – mint később írja – „fölkel és újra lépdel.” Turek Miklós egyszemélyes Versszínházának színészeként az újlipótvárosi ZSILIP zsinagóga imatermében Radnóti Miklós 46 versrészletéből összeállított monodrámájának előadásával emlékezett meg az EMIH a budapesti gettó felszabadulásának 78. évfordulójáról.

A díszelőadást a zsinagóga zsúfolásig megtelt bejárati csarnokában, az emlékezés mécseseinek fényénél a Budapesti Fesztiválzenekar tagjaiból alakult vonósnégyes kamarazenéje nyitotta meg, majd Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felidézte Jekuszile Jehudah Halberstam (1905-1994) egykori kolozsvári ortodox rabbi életének tragikus, és mégis felemelő életének legfontosabb tanulságait.

A közössége által már fiatalon rebbéjüknek tekintett rabbit, a feleségét és tizenegy gyermekét a nácik deportálták, s a koncentrációs táborból csak Halberstam rabbi szabadult élve, családját a fasiszták meggyilkolták. A második világháborút követően a tudós rabbi az Egyesült Államokba, majd Izraelbe költözött, ahol egy háredi negyedet alapított, új közösséget szervezett, s Netanján kórházat is alapított. Újból megnősült, s újabb hét gyermeke született, akik közül felcseperedvén az egyik húsz esztendős fiú, párt választott magának.

Az esküvő megkezdése előtt Halberstam rabbi rövid beszédet intézett az ünneplő közösséghez, énekelt és örömtáncot lejtett és csak ennyit mondott: „Győztünk.”

„Az élet győzedelmeskedett a holokauszt borzalmai felett”

– emlékeztetett Köves Slomó.

Majd emlékeztetett arra, hogy részbeni közvetlen közreműködésével 150 életinterjú készült holokauszttúlélőkkel Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban – amelyeknek többségéből ugyancsak kiderült az életigenlésnek erősebbnek kell lennie a haláltáborok pusztításánál.

Radnóti Miklós alig néhány méterre élt és alkotott a ZSILIP zsinagógától. Emlékét Újlipótvárosban emléktáblák, egész alakos szobor, utca, kulturális központ őrzi. Élete utolsó szakaszának Turek Miklós által tolmácsolt, klasszikussá nemesedett versei is ekként hathatták át a megemlékezők lelkét.

Megszakítás