A paralimpián is rettegnek az arab sportolók az izraeliektől. A hétvégén az algériai csörgőlabda csapat maradt távol az izraeli válogatott elleni meccséről. A paralimpia szervezőbizottsága vizsgálatot indított az ügyben. Az algériaiak azt állítják, hogy sportolóik lemaradtak a repülőtérre tartó buszról, ahová lengyelországi edzőtáborukból indultak, s ezért nem tudtak Rióba utazni. Új repülőjegyeket pedig azért nem tudtak vásárolni, mert a következő öt napban országukban nemzeti ünnep volt.
Craig Spence-t, a Nemzetközi Paralimpiaia Bizottság igazgatóját nem győzte meg a magyarázkodás. „Öt nap nagyon sok idő a Rióba való érkezéshez. Már én is késtem le csatlakozást, de 24 órán belül mindig eljutottam a célállomásra. Ha kiderül, hogy politikai akcióról volt szó, annak következménye lesz, akár ki is zárhatjuk az algériai csörgőlabdacsapatot a versenyről.” – jelentette ki.
Izrael nagy reményekkel indult e versenyszámban, mert a szöuli, 2015-ös világtalanok világkupáján aranyérmes lett csapata, s a paralimpián is dobogós helyre számítanak.
Ezzel egy időben az Európa Parlament 66 tagja arra szólította fel a FIFA vezetőségét, hogy zárják ki tagjaik közül azokat a futballcsapatokat, melyek Jehuda és Somron területén játszanak. A tilalom Máále Ádumim, Givát Zeev, Áriel, Kiriját Árbá, Efrát és a Jordán-völgye csapatait sújtaná. „Követeljük a FIFÁ-tól, hogy a nemzetközi törvények értelmében utasítsa ezeket a klubokat, hogy tevékenységüket izraeli területként elismert helyszínekre korlátozzák, máskülönben ne lehessenek az Izraeli Futballszövetség tagjai” – áll a levélben. Válaszképpen a Gus Ecionban fekvő Efrát város polgármestere adott ki nyilatkozatot: „A sportesemények a megbékélés, a megértés és a remény szimbólumai. Azok az EU képviselők, akik a Jehuda és Somron területén működő egyesületeknek akarnak kárt okozni, nem a békét segítik elő, hanem még inkább eltávolítják egymástól az izraelieket és a palesztinokat. Biztos vagyok benne, hogy ha ezek a képviselők ellátogatnának Efrátba, és látnák a teljes szociális egyenlőségben nálunk dolgozó palesztinokat, átértékelnék azt a képet, mely olyan csoportoktól ered, melyek a terrorizmust támogatják, és aláássák a meglévő békés együttélést.”
A héten összesen négy szír lövedék csapódott be a Golán-fennsíkon. Sérülés nem történt, de az izraeli hadsereg azonnal tüzérségi választ adott, és az Ászád elnökhöz hű erők állásait lőtte a szárazföldről és a levegőből. A hadsereg szóvivője kijelentette, hogy a szíriai vezetést terheli a felelősség minden olyan támadásért, melyet az ellenőrzése alatt álló területről indítanak. Izrael nem tolerálja a zsidó állam szuverenitását, illetve polgárainak biztonságát veszélyeztető tevékenységet.
Izrael egyik oldal mellett sem foglal állást a szíriai polgárháborúban, mindössze a határon átsegített sebesültek ellátását biztosítja, pártállástól függetlenül. Az izraeli területen becsapódott lövedékek nagy valószínűséggel nem célzott lövésekből származtak, de a hadsereg eddig is mindig azonnali választ adott ilyen esetekben. Avigdor Lieberman védelmi miniszter kijelentette: „Nincs más célunk, csak a rend fenntartása az északi határon. Reméljük, ezt mindenki megérti, beleértve szomszédainkat is. Mindenesetre senkinek sem ajánlom, hogy próbára tegyen bennünket.”
Megtartották a 17. Nemzetközi Régészeti Konferenciát Jeruzsálem Dávid Városa (Ir Dávid) negyedében. Dore Gold a külügyminisztérium államtitkára elmondta: „A zsidó nép és Jeruzsálem kapcsolatának régészeti és tudományos eredményekkel való bizonyítása legalább annyira védelmezi Izrael Államot, mint a hadsereg.” Dore szerint a világ nemzetközi összefogással próbálja kiírni Jeruzsálemet a zsidó történelemből, amire jó példa az UNESCO áprilisi határozata, mely kizárólag a muszlim és a keresztény vallás szent helyeként utalt a városa, s még a Siratófal előtti teret is „Ál-Burák” térnek nevezte, Mohamed próféta hátaslova után. Véleménye szerint éppen Jeruzsálemnek a judaizmusban betöltött központi helye okozza azt, hogy a palesztin propaganda és az Izraelt delegitimizálni igyekvő nemzetközi szervezetek minden erejüket a városra koncentrálják, és azt próbálják bebizonyítani, hogy a zsidóknak semmi közük sincs Jeruzsálemhez. Erre jó példa, hogy Máhmud Ábász, a Palesztin Autonómia elnöke a közelmúltban közölte, hogy a Templom-hegyen sohasem álltak zsidó szentélyek. „Kapcsolatunk Jeruzsálemmel bizonyított történelmi tény, nem csupán magyarázat” – mondta Gold.
Történelmi vasútvonal rekonstrukciója Észak-Izraelben
Az ottomán fennhatóság idején, a XIX. században épített vonal eredetileg Haifát és Damaszkuszt kötötte össze, a már akkor is számos zsidó mezőgazdasági településnek otthont adó Jezréel-völgyön keresztül. A vasutat a britek zárták be 1946-ban. Az új vonal természetesen nem vezet át Szíriába, végállomása Bét Seánban van. A 60 kilométeres távolságot 50 perc alatt teszik meg a szerelvények; a vonatok a két város között megállnak Kfár Jehosuában, Migdál Háemekben és Áfulában is. A 4 milliárd sékeles (293 milliárd Ft) beruházás során a nehéz domborzati viszonyok miatt három alagutat és 26 hidat is építettek. A kormány reméli, hogy a régi-új vasútvonal elősegíti az északi régió fejlődését, és turisztikai látványossággá is válik. Az ünnepélyes megnyitót szukot ünnep előestéjén, október 16-án tartják.
