Az emberek generációk óta tréfákat és csínyeket űznek április elsején. A nap eredete bizonytalan, de egyesek szerint a római Hilaria ünnepségből ered, amely a tavasz érkezését köszöntötte jelmezekkel és játékokkal. Jóllehet, a Hilaria eredetileg március 25-én volt, idővel április elseje lett a vidámság és mások „bolonddá tételének” napja.
A zsidóság számára azonban április elseje gyakran nem a vidámságról szólt. Több tragikus esemény is ehhez a naphoz kötődik, de szerencsére voltak diadalok is, különösen a modern Izrael történelmében. Ismerje meg a nap zsidó aspektusait Dr. Yvette Alt Miller londoni egyetemi tanár és író tollából az aish.com-ról.
Vérvádak és pogromok
1882. április 1-jén kezdődött a zsidó történelem talán legismertebb vérvádja, méghozzá hazánkban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszaeszláron. Egy fiatal szolgálólány, Solymosi Eszter eltűnésével a helyi zsidó közösséget vádolták meg. És nem kellett sok idő, hogy a babonás, iskolázatlan nép vérvádmesét költsön, hogy az eszlári zsidók a lány vérét használták fel a pészahi pászkasütéshez.
Ez a vérvád vezetett az 1882-es drezdai „Nemzetközi Antiszemita Kongresszus” összehívásához, amely jelentős hatással volt az antiszemitizmus szervezett terjedésére Európában. Ugyanakkor, ez volt az első vérvád, ahol a vádlottak ártatlanságát a bírósági úton igazolták, s így végülis sokan rájöttek, hogy a vérvádak nem többek mint aljas koholmányok.
1883. április 1-jén egy másik vérvád tört ki a csehországi Bohemiában, amikor egy helyi keresztény lány meggyilkolását egy zsidóra, Leopold Hilsnerre kenték. A bizonyítékok hiánya ellenére Hilsnert bűnösnek találták, és pere pogromokhoz vezetett Prágában és Morvaországban. Bő három évtized után, 1916-ban kapott kegyelmet, de addigra az rágalom sok zsidó számára tragikus következményekkel járt.
A náci üldöztetés kezdete
1933. április 1-jén a náci kormány meghirdette első bojkottját a zsidó boltok és üzletek ellen. Sárga és fekete csillagokat festettek zsidó boltok és irodák ajtajára, és „Ne vásárolj zsidóktól!” feliratok lepték el Németország utcáit. A rendőrség először nem avatkozott be a zavargásokba, ám végülis a határozatlan időre meghirdetett akciót egy nap után lefújták a nemzetközi nyomás hatására.
A következő években április elseje különösen kegyetlen nap volt a zsidóság számára. 1939-ben ezen a napon ért véget a spanyol polgárháború a fasiszták győzelmével. 1941-ben ezen a napon nyílt meg a horvátországi Danica koncentrációs tábor. 1941. április 1-jén a rettegett Ravensbrück koncentrációs táborhoz egy férfi szekciót is hozzáépítettek, ahol több tízezer zsidó és más fogolyot öltek meg.
Április elseje reménysugarai
De szerencsére nem minden április elseje volt tragikus. 1940-ben ezen a napon Sanghaj beleegyezett, hogy befogadjon zsidó menekülteket. Kevesen tudják, de a második világháború alatt mintegy 14.000 európai zsidó talált ott menedéket.
Izrael történelmében is voltak pozitív április elsejei események. 1925-ben ezen a napon nyílt meg a Héber Egyetem Jeruzsálemben, amely ma a világ egyik vezető akadémiai intézménye.
1926-ban Tel-Avivban elindult a „Héber Könyv Napja”, amely mára egy egész hetes irodalmi fesztivállá nőtte ki magát.
2018. április elsején pedig egy kisebb, de jelentős győzelem született az izraeli munkavállalók számára: egy új szabályozás értelmében a munkahét egy órával rövidült anélkül, hogy a fizetés csökkent volna. Ez az intézkedés javította az izraeli dolgozók életminőségét, lehetőséget adva több idő eltöltésére a családdal és a szabadidős tevékenységekkel.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.