A Books’n’Bagels könyvklub februári összejövetelén Izrael legismertebb írójának, Ámosz Oznak a nagyszabású regényével várja az érdeklődőket. Február 26-án, 18 órától a Szeretetről, sötétségről című regény lesz terítéken, mely egyszerre Oz élete és a zsidó állam története.
A Books’n’Bagels könyvklub következő alkalmán szó lesz családról, szeretetről, tragédiáról, örömről és persze Izraelről is, melynek története 79 éven keresztül fonódott össze Ámosz Oz íróéval.
A Szeretetről, sötétségről című Ámosz Oz könyv első, 2002-es héber megjelenése óta már a világ számos pontját meghódította. Jóllehet, sem a maga több mint 850 oldalával, sem a témáját tekintve nem éppen sorolható a könnyű olvasmányok közé, mégis egyhamar bestseller lett.
Magyarországon 2006-ban jelent meg először, s a könyv népszerűségét jól mutatja, hogy az első kiadás óta már háromszor nyomtatták újra. A könyvklub választása egy önéletrajzi ihletettségű remekmű, mely egyszerre mutatja meg egy fiú felnövését, férfivá érését, kapcsolatát családjával és tágabb környezetével, – valamint Izrael Állam születését, a mindennapok viszontagságait és örömeit.
A könyvklub témája: egy ízig-vérig izraeli
Ámosz Oz egy ízig-vérig izraeli író. 1939-ben született Jeruzsálemben. Szülei, akik történelmet és irodalmat tanultak, a szent városban található, nagyhírű Héber Egyetemen ismerkedtek össze. Édesapja, Jehuda Árje Klausner Vilniusból származott, míg édesanyja, Fania Mussman – a ma Ukrajnához tartozó – Rivnében született.
Habár a családja nem volt vallásos, Ámosz a Tachkemoni vallási iskolába járt, ugyanis akkoriban másik opcióként csak egy szocialista irányultságú iskola jött szóba, a családja viszont erősen jobboldali, revizionista cionista beállítottságú volt, tehát erről hallani sem akartak.
Édesanyja sajnos súlyos depresszióban szenvedett, és amikor Ámosz 12 éves volt, öngyilkosságot követett el. A megrázó eseményt a mostani könyvklub témájául is szolgáló Szeretetről, sötétségről című könyvében is felidézte.
Egy traktorvezető kibucnyik
Ámosz 15 évesen önállósította magát, elhagyta otthonát és a Hulda kibuc közösségéhez csatlakozott, hogy ott traktorvezető legyen. Ekkor változtatta meg vezetéknevét Klausnerről „Oz”-ra, mely héberül „bátorságot” jelent.
Amikor Ámosz Oz írni kezdett, akkor a kibuc heti egy napot engedélyezett számára a közösségi munkából, de miután a – hazánkban is jól ismert – Miháél, Miháél könyve bestseller lett, akkor felemelték az írói napjait háromra.
A katonai szolgálatát a Nahalban teljesítette, részt vett a szír határ menti összetűzések kezelésében. Leszerelése után szüleihez hasonlóan ő is a Héber Egyetemre került, ahol filozófiát és héber irodalmat tanult.
A katona író
De nem ragadt le az egyetemen, részt vett Izrael Állam történelmi napjaiban, még a legvészjóslóbb órákban és helyeken is jelen volt. Harcolt az 1956-os szuezi, avagy „2. arab-izraeli háború”-ban, az 1967-es „hatnapos háború”-ban, védte a Golán-fennsíkot, és részt vett az 1973-as „jom kipuri háború”-ban is.
Időközben megházasodott, Nily feleségével három gyermeket neveltek. 2018-ban hunyt el.
Csatlakozzon Ön is a Books’n’Bagels könyvklub legújabb eseményéhez február 26-án, 18 órakor a Brooklyn Bagelben.
Jegyváltás és az eseményről bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.