Kegyeletteljes megemlékezés a Dohány utcai gettófal emlékműnél, a holokauszt áldozataira és 80 évvel ezelőtt felszabadult gettó túlélőire.
Budapesten több holokauszt emlékmű is figyelmeztet a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetére. Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség az általa kezdeményezett, idén tíz éves Dohány utcai gettófalnál szervez megemlékezést.
Itt törték át a gettó palánkjait
A Wesselényi utca egykori zsidó iskola saroképületen, a Kertész utca felől oldalon is van egy egyszerű emléktábla. Mindenféle sallangtól mentes márványlap, mely kissé még rejtve is marad a mindennapok sietségében, hiszen jóval az átlagos gyalogos fejmagassága felett van. Mégis, az egyik legerőteljesebb és legmeghatározóbb mementó ez a magyar holokauszt történelmében.
1945. január 17-én késő éjjel ott, annál az épületnél törték át a gettó palánkjait a fegyveres szovjet katonák. 80 évvel ezelőtt ezen a helyen közölték az itt senyvedő zsidó emberekkel, hogy szabadok.
A tábla szövege
Mindazok emlékének
Akik a gyilkos fasizmus áldozatai lettek
Mindazok hálájaképpen
Akik a felszabadító szovjet hadseregnek
Köszönhetik új életüket
A gettófalak lerontásának tizedik évfordulóján
Állította a VII. kerület lakossága
A tábla avatása
A táblát 1955 januárban leplezték le. Az avatás napján sűrű hóesés volt, ennek ellenére nagy tömeg feketéllt a fehér utcán, ahol elsőként Boldizsár Iván (1912–1988), a VII. kerületi Népfrontbizottság elnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője beszélt:
„Ez a hely, ahol most állunk, a gyásznak, de ugyanakkor a szabadságnak a jelképe is. A legmélyebb megaláztatásé és szégyené, amely nem csak azokat érte, akik itt szenvedtek, vértanúhalált haltak, hanem érte egész városunkat, népünket. […] Nem felejtettük és nem felejtjük el, ami itt történt és nem engedjük, hogy valaha visszatérjen az a kor, amely gettót állított Budapest falain belül. Nem tűrjük, hogy a fasiszta gyalázat, a német militarizmus még egyszer feltápászkodhassék és úrrá lehessen Európában.”
Ezt követően Illés Béla (1895–1974), Kossuth-díjas író emelkedett szóra, aki tíz évvel korábban maga is a felszabadítók között volt és szovjet őrnagyként az elsők között törte át a gettó falát:
„Tíz esztendővel ezelőtt egy páncélozott orrú szovjet teherautó innét tíz méternyire áttörte a gettó falát. […]
A gettó felszabadulása
Amikor az a hat tiszt és kilenc közkatona, ki elsőnek nyomult be a Wesselényi utcába, valami akaratlan, de a történelmi pillanat diktálta lassú ünnepélyességgel végigment a Dohány utcán, a borzalmakkal teli háború egyik legborzalmasabb és egyben egyik legfelemelőbb pillanatát élte át.
Borzalmat láttunk sokat, a budapesti gettó mégis megrázóbb volt mindennél, amit a három és fél-négy esztendő alatt láttunk, mert maga a város is meggyötört, kivérzett, majdnem reménytelen képet nyújtott. S amikor az arcába néztünk azoknak, akiket itt találtunk a Wesselényi utcában, a Dohány utcában, szemek néztek ránk mereven és nem láttak. És ha láttak azok a szemek, akkor nem hitték el azt, amit láttak.
Fegyvereket láttak, amelyek nem fenyegették, hanem védelmezték őket. Embereket láttak tele erővel és akarattal, akik tisztelettel szóltak hozzájuk s kenyeret nyújtottak nekik. Néztek az emberek a szovjet katonakenyérre s nem mertek utánanyúlni, nem hitték, hogy a kenyér nekik szól, nem hitték el, hogy a szeretet nekik szól, nem hitték el, amikor tisztelgett a szovjet katona, hogy a tisztelgés nekik, az ő szenvedésüknek, az ő emberi mivoltuknak szólt. Ez volt a legmegrázóbb. Meg kellett győzni azokat, akik csalódtak az emberben, hogy az ember tiszta és nagy jövendőért harcol.”
A „nagy” gettó felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából január 19-én, délben megemlékezést tart az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség.
Január 19-én, vasárnap 12 órakor Oberlander Báruch rabbi vezetésével az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség megemlékezést tart a budapesti gettófal emlékműnél, a Dohány utca 34. szám alatt.
Tisztelettel várjuk a túlélőket, leszármazottakat és minden jóérzésű embert a megemlékezésre. A megemlékezés további részleteiért látogasson el a zsidoprogramok.hu oldalra.
Fotók: Fortepan, Jád Vásem