Az amerikai zsidóság, bár erősen az óvilágban gyökerezik, sok szempontból elkülönül tőle. Naftali és Chana Deutsch összeállítása

Amerikai hászid udvarok

A mintegy háromszáz évvel ezelőtt szárba szökkent hászid mozgalom nagy ütemben hódította meg Kelet-Európa zsidó közösségeit, s egymás után alakultak meg az újabbnál újabb hászid udvarok egy-egy karizmatikus vezető körül. Az egyes közösségek azon település nevét vették fel, ahonnan mozgalmuk elindult. Így váltak ismertté a zsidó világban olyan távoli kis falvak nevei is, mint például Lubavics, Karácsonyfalva (Krecsnef) vagy Olaszliszka, illetve így kerültek olyan városok a vallásos zsidóság atlaszába, mint Sátoraljaújhely, Munkács vagy Nadvorna. Ez a szokás olyan erős maradt, hogy a később, már Izraelben saját udvart alapító rebbék is egy távoli ősük kelet-európai lakhelyéről (például Hajdúdorog vagy Miskolc) nevezték el újonnan alapított közösségüket.

Az Egyesült Államokba kivándorolt rebbék között azonban három példát is találunk arra, hogy a tradícióval szakítva, új lakóhelyük után nevezték el közösségüket. Talán a hatodik lubavicsi rebbe, Joszéf Jicchák Schneerson rabbi (1880–1950) egyik híres kijelentése köszönt vissza döntésükben: „Ámerika iz nist ánders”, azaz Amerika nem különbözik Kelet-Európától abban a tekintetben, hogy ott is ugyanúgy lehetséges tórahű életet élni, a megszokottól meglehetősen eltérő életszemlélet és körülmények ellenére. A három közösség közül, melyet megismerünk a bostoni és a clevelandi viszonylag kis lélekszámú, náluk jóval többen tartoznak a pittsburgh-i hászidok közé.

 

Boston

A legelső, amerikai város nevét viselő hászid udvart 1915-ben alapította Pinchas David Horowitz rabbi (1877–1941), a Massachusetts államban fekvő Bostonban. A rabbi Jeruzsálemben született, mely abban az időben az Oszmán Birodalom része volt. Ősei között ott találjuk a híres Smelke rabbit Nikolsburgból és a lelovi hászid dinasztia rebbéit is. Egy rabbinikus vita tisztázása miatt Oroszországba utazott, ahonnan azonban – az I. világháború kitörése miatt – már nem tudott visszatérni a Szentföldre. Amikor adománygyűjtő körútra érkezett az Egyesült Államokba, a bostoni hitközség tagjai megkérték, hogy legyen a rabbijuk. Horowitz rabbi kevés számú, de elkötelezett követőt gyűjtött maga köré, és ezzel megvetette a bostoni hászidizmus alapjait. Később New Yorkba települt át, ám a közösség neve nem változott. A rebbe hírneve gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban, és még a nyugati partról is sokan érkeztek, hogy a tanácsát és áldását kérjék. Halála után fia, Moshe rabbi vette át a közösség vezetését, és számos fontos intézményt alapított. Tagja volt az amerikai ortodox zsidóságot összefogó Agudath Israel szervezetnek, melynek rabbinikus vezetőtestületébe is beválasztották. Részt vett az Egyesült Államok máig egyik legkiemelkedőbb jesivájának tartott Mesivta Torah Vodaath megalapításában is. Halála után, 1989-ben, legidősebb fia, Chaim Avrohom rabbi vette át az udvar vezetését, aki később Izraelbe vándorolt, és Rámát Bét Semesben telepedett le, öccse, Pinchas Dovid rabbi pedig saját udvart alapított Brooklyn Flatbush nevű negyedében.

Chaim Avrohom rabbi mindkét fiát rebbének nevezte ki: Yaakov Yitz­chak rabbi Lawrence-ben, Yisroel Yona rabbi pedig a brooklyni Boro Parkban hozott létre közösséget.

A dinasztia egyik legismertebb egyénisége az alapító egyik fia, Levi Yitzchak Horowitz rabbi (1921–2009) volt. Ő volt az első, amerikai születésű hászid rebbe. 1944-ben vette át a közösség vezetését, és egyik legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy zsidó egyetemistákat térítsen vissza ősi gyökereikhez. A rebbe 1984-ben Jeruzsálembe költözött, ahol nagy szerepe volt a város nyugati bejáratánál fekvő Hár Nof negyed felépítésében. 1999-ben az akkor fejlődésnek indult háredi városban, a Jeruzsálemtől délre fekvő Bétár Ilitben is közösséget alapított. Végrendeletében mindhárom fiát rebbének nevezte ki: Pinchas Dovid rabbira a Boro Park-i, Mayer Alter rabbira a jeruzsálemi, Naftali Yehuda rabbira pedig a Bostonban működő közösség vezetését bízta.

Balról jobbra: A New York-ban és Betar Ilitben működő bostoni-huszti rebbe

Pinchas Duvid Horowitz rabbi (1943–2021)

Cleveland

Az Ohio állam egyik legnagyobb városában alapított udvar Méir Leifer rabbi (1881–1941) nevéhez fűződik, aki a neves nadvornai dinasztia leszármazottja volt. Apja, Jiszáchár Dov Ber rabbi a Nadvorna-Szatmár rebbeként volt ismert. Méir rabbi fiatal korában Huszton tanult, a híres Grünwald Mózes rabbinál (1853–1910), akit korának egyik legnagyobb tóratudósaként tartanak számon. Ezt követően Budapestre költözött, ahol sok tanítvány gyűlt köré, majd 1922-ben kivándorolt az Egyesült Államokba és Clevelandben telepedett le, ahol a Máramarosból kivándoroltak zsinagógáját vezette. 1934-ban Brooklynba költözött, és a vallásos zsidók által sűrűn lakott Williamsburgben alapított zsinagógát, de a Cleveland nevet a továbbiakban is megőrizte a közösség. Halála után veje, Usher Mordechai Rosenbaum rabbi vette át a hászidok vezetését, aki jesivát és kolelt alapított. 1991-ben bekövetkezett halála óta fia, Yehoshua Heshel rabbi áll az udvar élén. Lakóhelye miatt gyakran Cleveland–New York rebbeként hivatkoznak rá. A clevelandi hászidizmusnak kialakult egy izraeli ága is, méghozzá a háredi lakossággal egyébként nem büszkélkedő Ráánánában, Tel-Avivtól északra, melyet Uri Léjb Rosenbaum rabbi vezet. A közösség a bostoni udvarhoz hasonlóan Bétár Ilitben is létrehozott egy központot.

Az első clevelandi rebbe otthonául

és zsinagógájául szolgáló ház

Pittsburgh

A pittsburgh-i hászid közösség szintén a nadvornai dinasztiából ered. Az előbb említett clevelandi rebbe testvére, Joszef Leifer rabbi (1891–1966) alapította a múlt század elején, miután egy amerikai látogatása során a Pittsburghben élő hászidok megkérték, hogy vezesse közösségüket. A Nagykárolyban (ma: Carei, Románia) élő Leifer rabbi elfogadta a felkérést, és egész családjával együtt áttelepült az Egyesült Államokba. Ezt követően már pittsburgh-i rebbeként ismerték. Három fiát, köztük későbbi utódját, Ávráhám Ábát, visszaküldte Európába tanulni, mert úgy vélte, hogy Amerikában még nem működik olyan intézmény, mely a megfelelő oktatást biztosíthatná. Ávráhám Ábá először a máramarosi Rahó (ma: Rakhiv, Ukrajna) jesivájában tanult, ahol 17 évesen rabbioklevelet kapott. Ezt követően a neves székelyhídi (ma: Săcueni, Románia) jesivában folytatta tanulmányait és a nadvorani rebbe, Itámár Rosenbaum rabbi lányát vette feleségül. A II. világháború kitörése miatt a rebbe három fia Európában ragadt, és csak Áváráhám Ábá élte túl a holokausztot. Ő 1947-ben tért vissza Amerikába feleségével, majd édesapja halála után, 1966-ban átvette a közösség vezetését. A rebbe négy évvel később az izraeli Asdodba költözött, és a továbbiakban onnan vezette hászidjait. Azért erre a Tel–Avivtól délre fekvő, tengerparti városra esett a választása, mert abban az időben nagyon kevés vallásos zsidó élt ott, s ő ezen szeretett volna változtatni.

Fia, Mordecháj Jiszáchár Ber Leifer rabbi (1955–2020) folytatta az édesapja által kijelölt utat, és ő is sokat tett azért, hogy a város lakói közül minél többen megismerjék atyáik örökségét. Udvarában mindenki szívesen látott vendég volt, s ezért az ortodox zsidóságtól távol állók közül is sokan keresték fel, hogy tanácsát és áldását kérjék. A rabbi a tanítás mellett számtalan nélkülöző család szükségleteiről is gondoskodott, a legnagyobb diszkréció mellett. Humanitárius tevékenysége miatt megkapta az Asdod díszpolgára címet.

Az évek során Asdod pittsburgh-i közössége 200 családra bővült, továbbá Jeruzsálemben, Bnéj-Brákban és Bét Hilkijában, az Egyesült Államokban pedig Kaliforniában és New Yorkban is alapítottak pittsburghi intézményeket. A rebbe ismert volt zenei tehetségéről is, a mintegy kétszázötven, általa komponált dallam közül sok igen népszerűvé vált a hászid világban.

A rebbe a tavalyi év végén a koronavírus áldozata lett. Helyét fia, Mesulám Eliezer rabbi vette át.

Mordechai Yissachar Ber Leifer rabbi

(1955-2020) tfilint rak az unokájára

Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 140. szám – 2021. március 1.