szakpszichológus volt. Orvos-Tóth Noémi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte a pszichológiát, fő érdeklődési területei: transzgenerációs átadások, a korai kötődés felnőtt párkapcsolatokra gyakorolt hatásai és a traumák élethosszig tartó befolyása.
„Kötődés szempontjából a fogantatástól számított első 1000 napnak kiemelkedő jelentősége van. Ebben az időszakban a gyermeknek válaszkész szülői gondoskodásra van szüksége, hogy kialakuljon benne az úgynevezett ősbizalom érzése. A szülő akkor segíti ezt a folyamatot a leghatékonyabban, ha képes ráhangolódni gyerek igényeire, megérzi, hogy mire van szüksége a picinek, és azt meg is adja neki. Az igény szerinti szoptatás, a baba kézbevétele, megnyugtatása, ha sír nagyon fontos eleme az ősbizalom kialakításának. A kicsinek éreznie kell, hogy nemcsak biztonságban van, de az ő akarata, ritmusa, érzései is fontosak a szülő számára, a testi és lelki szükségletei értő fülekre találnak. Később persze a szülők fokozatosan elkezdhetik bevezetni a szabályokat, meghúzni a határokat, de az első időszakban még a baba igényei határozzák meg a történéseket.”
Érdekes kérdés volt, hogy hány generáción keresztül visszük tovább magunkkal a holokauszt súlyát, a válasz egészen megdöbbentő volt:
„Különböző formában, de akár a negyedik generáció is érintett lehet a holokauszt traumájában. Leggyakrabban poszttraumás tünetek jelentkezhetnek, de a világról alkotott elképzelések negatív elképzelések, a bizalmatlanság, a biztonságérzés általános hiánya is jellemző lehet az utódok életében is. A felmenők traumái egyrészt az epigenetikai öröklődésen keresztül adódnak át az utódokba, másrészt negatív hiedelmek, sérült kötődési mintázatok formájában hatnak akár még a dédunokákra is.”
| Az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS-szekvenciájának megváltozásával. Az elemzés azt kutatja, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása, milyen változásokat okoz utódjaik génkifejeződését nézve. |
Szóba került az is, hogy ugyanolyan arányban örökli-e a gyerek a szülőktől az epigenetikus markereket, de erre még sajnos nincsen pontos válasz.
Ami biztos, hogy mind az apa, mind az anya traumája átadódik a gyerekekbe is. A magas stresszszinttel járó állapotok hatással vannak az örökítőanyagra, így a megtermékenyítés során a petesejt és a hímivarsejt is közvetíti az epigenetikai markereket.
Ebből vehető észre, hogy valakinek poszttraumás tünetei vannak
A poszttraumás tünetek szorongás, indokolatlan félelmek, motiválatlanság, levertség vagy éppen ellenkezőleg, agitáltság formájában jelentkeznek. Nagyon gyakori tünet az: alvászavar, hangulatingadozások, ingerlékenység, de az étkezési zavarok is. Ezen kívül igen jellemző poszttraumás tünetek az emlékbetörések, úgynevezett „flash-backek” váratlan megjelenése, amikor szinte filmszerűen leperegnek a fájdalmas események, így az egyén szinte újraéli a traumát. Ezek kezelése rendkívül fontos és manapság már nemcsak gyógyszeres kúrával szüntethető meg, sőt, a gyógyszerek nem feltétlenül magát a traumát szüntetik meg, csak a tüneteiket kezelik felszínesen.
„A trauma feldolgozására számos módszer létezik, ezek közül is az egyik leghatékonyabb az Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) – vagyis szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás elnevezésű terápiás módszer”
– mesélte a szakember. Jó hír, hogy a terápia hatására a traumatizált ember érzékenysége fokozatosan csökken, a múlt fájdalmas emlékei elveszítik nyomasztó hatásukat, miközben megtörténik az újrafeldolgozás is, vagyis olyan narratíva alakul ki, ami már nem tartalmaz megterhelő érzelmi hatásokat.
Ezeket tudva, igencsak megéri felkeresni valakit, aki segít leküzdeni az őseink által átélt borzalmakat, amelyeket hosszú éveken keresztül cipelünk zsigereinkben és nemcsak, hogy cipeljük azokat, de körforgásszerűen át is adjuk utódainknak.
„Felemelő volt számomra az Óbudai Zsinagóga hangulata, azonban rettentő szívszorító a holokauszt traumájáról beszélgetni, főleg ebben a közegben”
– zárta le a beszélgetést Orvos-Tóth Noémi.
| A következő Kövesd a rabbit Talk-Slo vendége május 20-án, Vizi E. Szilveszter az MTA elnöke (2002-2008), orvos, kutató lesz. |