A nyári hónapokban szervezi meg minden évben a zsidó állam bojkottját hirdető BDS-mozgalom az “Izraeli Apartheid Hét” nevű rendezvényét a világ számos oktatási intézményében. Bár a mozgalom hivatalosan csak Izraelt bírálja, tevékenysége valójában  gyakran fajul antiszemita uszítássá.

Izrael bojkottja nem a BDS-szel kezdődött. A zsidó állam létét megalakulása óta tagadja az arab és muszlim világ jelentős része. Az izraeli gazdaság ettől függetlenül folyamatosan növekszik, elöl jár a tudományos kutatásokban és fejlesztésekben, és a zsidó állam tagságot kapott olyan jelentős nemzetközi szervezetekben, mint az OECD. A viszonylag fiatal BDS-mozgalom azonban sokkal többről szól, mint Izrael gazdasági elszigeteléséről, mert kitartó és hatékony propagandájukkal újfajta antiszemitizmust honosítanak meg, elsősorban az egyetemisták között. Ennek következtében az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeiben gyakran kifejezetten kockázatos a zsidó identitás felvállalása.

A Rágalmazásellenes Liga (ADL) felmérése szerint az amerikai egyetemeken 2017-ben 89%-kal nőtt az antiszemita incidensek száma. 90 esetben fizikai zaklatásról, 114 esetben pedig vandalizmusról számoltak be. A támadások száma feltehetően ennél jóval magasabb, mert a felmérés csak a hivatalosan bejelentett eseteket számolta össze.

A BDS Nagy-Britanniában is igen aktív, bár a hatóságok kezdik megérteni, hogy valójában gyűlöletkeltésről van szó. A University College of Londonban, valamint Lancashire megye egyetemein tavaly óta már nem engedélyezik az Apartheid Hét megtartását, mert a brit törvények által tiltott antiszemita izgatásként tekintenek tá.

Bár a BDS-mozgalom legfőbb célja, hogy megkérdőjelezze a világ egyetlen zsidó államának létjogosultságát, hivatalosan “csak” anticionista meggyőződését ismeri el. Tagjainak akciói azonban rendre összemossák az anticionizmust és az antiszemitizmust. Ideológiájukban elvitatják a zsidók önrendelkezéséhez való jogát, és a cionizmust kolonialista mozgalomnak tartják, mely erőszakkal elfoglalja a palesztinok földjét és megfosztja őket megélhetésüktől, továbbá Izraelt etnikai tisztogatással vádolják. A zsidókat rendre “fehéreknek” nevezik, így kapcsolva össze őket az egykori gyarmattartókkal, a dél-afrikai apartheid fenntartóival és a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokkal. A szfárádi, vagy etióp zsidók létezéséről csupán akkor tesznek említést, amikor az izraeli “fehéreket” a saját népük egyes csoportjai ellen elkövetett igazságtalansággal vádolják meg.

A neves Columbia Egyetemen a BDS olyan ismertető estet tartott, ahol arról beszéltek, hogy a kolonialista zsidók tönkretették a már Izrael megalapítása előtt létezett, virágzó palesztin államot. Ilyen államalakulat természetesen soha nem volt. A rendezvényen tilos volt hang- és filmfelvételt készíteni. Szót kapott viszont többek között a Diákok Palesztina Igazságáért nevű szervezet egyik tagja is, aki arról beszélt, hogy a palesztinok jogosan követnek el merényleteket az izraeli civilek ellen, mert “ez természetes reakció az elnyomásra”. A résztvevők éljeneztek és tapsoltak, amikor ártatlan zsidók legyilkolását igazolta a felszólaló.

A zsidó diákszövetség levélben kérte az egyetem vezetőségét, hogy ne engedélyezzék az intézmény területén olyan rendezvények megtartását, melyek a hallgatók egy részének biztonságát veszélyeztetik. “Támogatjuk, hogy különböző világnézetű csoportok működjenek az egyetemen, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e velük, vagy sem. Azonban hisszük, hogy megengedhetetlen teret adni olyan mozgalmaknak, melyek az ártatlan emberek elleni erőszakot dicsőítik. Az egyetem vezetősége válaszában kijelentette, hogy a BDS-mozgalom tevékenysége “nem jelent közvetlen veszélyt mások testi épségére, és nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy erőszakra buzdítottak volna”. Így tehát a BDS a jövőben is szabadon uszíthat, különös tekintettel arra, hogy a vezetőség hozzáállása nyilván csak tovább növelte lelkesedésüket.

Ezzel együtt az Egyesült Államokban egyre többek számára világos, hogy mi is a BDS valódi célja. Eddig 24 tagállamban korlátozták a mozgalom működését, annak antiszemita üzenete miatt. Szövetségi szinten is a BDS elleni szankciókról tárgyalnak, ezeket mindkét nagy párt támogatja. Az uszítás elleni küzdelemhez több hallgatói szervezet is csatlakozott, Izraelt Támogató Diákok néven számos egyetemen alakultak BDS-ellenes közösségek,  és “A BDS antiszemita – Együtt a BDS ellen” címmel programsorozatot indítottak az Apartheid Hét ideje alatt, ám az intézmények támogatása nélkül meglehetősen korlátozott lehetőségeik vannak.

zsido.com

Forrás: JPost