Avraham Twerski rabbit manapság rengetegen ismerik, leginkább az interneten terjedő videójáról, amiben a homár-főzéssel példázza az emberi beletörődést. Véleménye szerint a tudomány és a hit egyaránt egymást kiegészítő eszközök a lelki zavarok megoldásában.
A Newsweek magazin 2007-től kezdve, egészen 2013-ig minden évben közzétett egy listát az általa éppen legbefolyásosabbnak ítélt amerikai rabbikról. Az összeállításban ugyan soha nem szerepelt Dr. Abraham J. Twerski, talán mégsem járunk nagyon messze az igazságtól, ha megkockáztatjuk: az idén 88 éves pszichiáter és haszid rabbi minden bizonnyal az egyik legismertebb rabbi világszerte az amerikai kontinensről.
Egy videóval kezdõdött
Ismertsége és az annak nyomában járó népszerűség egyetlen videónak köszönhető. A rövidfilm ugyanis először angolul, majd további nyelveken, így néhány hónapja magyar felirattal is hosszú ideig vándorolt a Facebook galaxisában, míg végül – a valamiért tényleg jól sikerült motivációs videókhoz hasonlóan – jókora fáziskéséssel felbukkant a látogatottabb közéleti portálok életmódrovataiban is. Pedig az alig másfél perces felvétel csak első blikkre tűnik egynek, a megkerülhetetlen közösségi oldal hírfolyamát elárasztó számos, szakmányban gyártott, filléres bölcsesség közül. A spirituális növekedés kényszerét a páncéljukat levedlő homárok példájával magyarázó videó valóban fajsúlyos mondanivalót hordoz, egyszerű, lényegre törő formában kifejezve. Ahogy a rabbi számtalan további tanítása is, amelyek azonban már ritkán jutnak el a keresés izgalmától gyakran elzárkózó, átlagos médiahasználóig. Pedig Abraham J. Twerski gazdag életműve bőven megér néhány alaposabb pillantást.
Az 1930-ban született Twerski rabbi gazdag hagyománnyal bíró, tekintélyes haszid rebbék dinasztiájából származik. Édesapja a csernobili, édesanyja a sanzi irányzat vezetője volt. Iskoláit a Wisconsin államban levő Milwaukee városában végezte el, majd Chicagóba költözött, ahol a Hebrew Theological College hallgatójaként avatták rabbivá 1951-ben. Abraham J. Twerski azonban úgy érezte, hogy a Milwaukee-i Bét Jehuda gyülekezet rabbijaként képtelen segíteni azokon a gyakran komoly életválságba került embereken, akik különböző önértékelési zavarokkal, megoldatlannak tűnő családi problémákkal keresték fel mint közösségi vezetőjüket. Ezért a kor kiemelkedő Tóratudósa, a Steipler Gaon tanácsára engedett a szíve parancsának, és Pittsburghbe ment, hogy orvosnak tanuljon.
Mivel fiatal korában maga is önértékelési zavarokkal küzdött, arra a meggyőződésre jutott, hogy a különböző lelki zavarok jelentős része az egyének saját képességeiket, lehetőségeiket és korlátaikat illető tudatosságának hiányára vezethető vissza. Egy személy csak akkor képes megfelelően igazodni a valósághoz – érvel Twerski rabbi –, amennyiben a valóságra vonatkozó megítélése is helyesnek mondható. A valóság helytelen felfogása ugyanis téveszmék kialakulásához vezet, amelyek terhe alatt a valósághoz való igazodás képessége is egyre távolabb kerül. A helyzet kulcsa ezért a kitartó és őszinte önvizsgálat, amelynek erdeményeként a lelki nehézségekkel küzdő végre találkozhat igazi önmagával, aki elől hosszú ideje menekült. A következő feladat az építkezés fáradságos munkájának a megkezdése, amelyhez a pszichiáter-rabbi a haszidizmus és a zsidó erkölcstan, a muszár módszereit ajánlja.
Mi a sikertelen házasságok oka?
Twerski rabbi úgy véli, hogy a legtöbben a korunkat uraló anyagelvűség és az annak nyomában járó hedonizmus áldozatai vagyunk. Részben ez a szemlélet tehető felelőssé a sikertelen házasságok számának folyamatos növekedéséért is, hiszen napjainkban korábban példátlan gyakorisággal érzi legalább egyik, de inkább mindkét házastárs úgy, hogy a kapcsolatuk nem képes biztosítani a kívánt kielégülést. Pedig, amint arra a haszid pszichiáter is rámutat, a sikeres házasság folyamatos munka, önfejlesztés és kompromisszumok eredménye, és egy olyan folyamat kezdő és végpontja egyben, amely szellemi célokat szol-
gál.
Csakhogy a rossz házasságokban felnövő fiatalok jelentős része, a pillanatnyi vágyak kielégítését célzó életstratégiák hibás mintáit elsajátítva, a transzcendensre irányuló törekvésekkel szemben az élvezetek öncélú kergetésében merül el. Ezzel azonban a vágyott beteljesülés helyett csupán a függőségek világába juthatnak el. Ezt felismerve a rabbi 1972-ben döntött úgy, hogy megalapítja a Gateway Rehabilitációs Központot Pittsburghben, ahol az Anonim Alkoholisták 12 lépéseből álló programjára épülő módszerekkel különböző függőségekkel küzdők tízezreit kezelték sikeresen az eltelt évtizedek során.
Az amerikai központ sikerein felbuzdulva a ’90-es évek derekán egy újabb figyelemreméltó kezdeményezést indítottak útjára Twerski rabbi vezetésével az izraeli Bér-Sevában Sáár Hátikvá („A remény kapuja”) néven. Az izraeli szervezet azért jött létre, hogy megmutassa a kormánynak: a szkeptikus hangokkal ellentétben mégiscsak elérhető a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért elítéltek integrációja a társadalomba, ráadásul jóval alacsonyabb költségen, mint amennyit a börtönben tartásuk jelentene az adófizető polgárok számára. Izraelben komoly gondot jelent a fiatalok kábítószer-fogyasztásának a terjedése, a Libanonból csempészett magas minőségű heroin könnyű elérhetőségétől korántsem függetlenül. A központ sikere rövid idő alatt minden várakozást felülmúlt. A statisztikák szerint a program résztvevőinek több mint 80 százaléka rövid úton képes búcsút inteni a szereknek, és nagyjából ugyanilyen arányban találnak közülük utat a munkaerőpiacra alig néhány év leforgása alatt. A pszichiáter meggyőződése szerint hasonló programok hiányában a legtöbb egykori elítélt fogyasztóként és dílerként térne vissza először a társadalomba, majd kevesebb mint egy év elteltével a börtön falai közé.
A Rebbe inspirációja
Az idén 88. évébe lépett rabbi gyógyító munkája mellett több mint 60 könyvet is írt az elmúlt évtizedek so-
rán. A zsidó hagyományok és a gyógyítás, személyiségfejlesztés közös határvidékeit bejáró művek rendre előkelő helyen szerepelnek a sikerlistákon. Dr. Twerski mindezeken túl a mai napig fáradhatatlanul utazik a világban és előadásokat tart a kémiai függőség mellett a stressz, az önbecsülés és a spiritualitás témaköreiben. Megpróbál minél többet átadni a tapasztalataiból, és a mesterei, többek között az őt a szak-mai pályafutása kezdeteitől fogva bátorító, néhai lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson inspirációjából mindazoknak, akik készek szakítani önpusztító szokásaikkal, hogy azokat egy tartalmasabb, magasztos célok által vezérelt életre cseréljék.
Réti János írása
A cikk az Egység magazin 103. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra. |
Megjelent: Egység Magazin 28. évfolyam 103. szám – 2018. február 13.