Avraham Twerski rabbit manapság rengetegen ismerik, leginkább az interneten terjedő videójáról, amiben a homár-főzéssel példázza az emberi beletörődést. Véleménye szerint a tudomány és a hit egyaránt egymást kiegészítő eszközök a lelki zavarok megoldásában. 

A Newsweek magazin 2007-től kezdve, egészen 2013-ig minden évben közzétett egy listát az általa éppen legbefolyásosabbnak ítélt amerikai rabbikról. Az összeállításban ugyan soha nem szerepelt Dr. Abraham J. Twerski, talán mégsem járunk na­gyon messze az igazságtól, ha meg­kockáztatjuk: az idén 88 éves pszichiáter és haszid rabbi minden bizonnyal az egyik legismertebb rabbi világszerte az amerikai kontinensről.

 

Egy videóval kezdõdött

Ismertsége és az annak nyomában járó népszerűség egyetlen videónak köszönhető. A rövidfilm ugyanis először angolul, majd további nyelveken, így néhány hónapja magyar felirattal is hosszú ideig vándorolt a Facebook galaxisában, míg végül – a valamiért tényleg jól sikerült motivációs videókhoz hasonlóan – jókora fáziskéséssel felbukkant a látogatottabb közéleti portálok életmódrovataiban is. Pedig az alig másfél perces felvétel csak első blikkre tűnik egynek, a megkerülhetetlen közösségi oldal hírfolyamát elárasztó számos, szakmányban gyártott, filléres bölcsesség közül. A spirituális növekedés kényszerét a páncéljukat levedlő homárok példájával magyarázó videó valóban fajsúlyos mondanivalót hordoz, egyszerű, lényegre törő formában kifejezve. Ahogy a rabbi számtalan további tanítása is, amelyek azonban már ritkán jutnak el a keresés izgalmától gyakran elzárkózó, átlagos médiahasználóig. Pedig Abraham J. Twerski gazdag életműve bőven megér néhány alaposabb pillantást.

Az 1930-ban született Twerski rabbi gazdag hagyománnyal bíró, tekintélyes haszid rebbék dinasztiá­jából származik. Édesapja a cserno­bili, édesanyja a sanzi irányzat ve­ze­tője volt. Iskoláit a Wisconsin államban levő Milwaukee városában végezte el, majd Chicagóba költözött, ahol a Hebrew Theological College hallgatójaként avatták rabbivá 1951-ben. Abraham J. Twerski azonban úgy érezte, hogy a Milwaukee-i Bét Jehuda gyülekezet rabbijaként képtelen segíteni azokon a gyakran komoly életválságba került embereken, akik különböző önértékelési zavarokkal, megoldatlannak tűnő családi problémákkal keresték fel mint közösségi vezetőjüket. Ezért a kor kiemelkedő Tóratudósa, a Steipler Gaon tanácsára engedett a szíve parancsának, és Pittsburgh­be ment, hogy orvosnak tanuljon.

Mivel fiatal korában maga is önértékelési zavarokkal küzdött, arra a meggyőződésre jutott, hogy a különböző lelki zavarok jelentős része az egyének saját képességeiket, lehetőségeiket és korlátaikat illető tudatosságának hiányára vezethető vissza. Egy személy csak ak­kor képes megfelelően  igazodni a valósághoz – érvel Twerski rabbi –, amennyiben a valóságra vonatko­zó megítélése is helyesnek mondható. A valóság helytelen felfogása ugyanis téveszmék kialakulásához vezet, amelyek terhe alatt a valósághoz való igazodás képessége is egyre távolabb kerül. A helyzet kulcsa ezért a kitartó és őszinte ön­vizsgálat, amelynek erdeményeként a lelki nehézségekkel küzdő vég­re találkozhat igazi önmagával, aki elől hosszú ideje menekült. A kö­vetkező feladat az építkezés fá­rad­sá­gos munkájának a megkezdése, amelyhez a pszichiáter-rabbi a ha­szi­dizmus és a zsidó erkölcstan, a muszár módszereit ajánlja.

Mi a sikertelen házasságok oka?

Twerski rabbi úgy véli, hogy a leg­többen a korunkat uraló anyag­el­vű­ség és az annak nyomában járó hedonizmus áldozatai vagyunk. Rész­ben ez a szemlélet tehető fele­lős­sé a sikertelen házasságok számának fo­lya­matos növekedéséért is, hiszen nap­jainkban korábban példátlan gya­korisággal érzi legalább egyik, de inkább mindkét házastárs úgy, hogy a kapcsolatuk nem képes biz­tosítani a kívánt kielégülést. Pedig, amint arra a haszid pszichiáter is rámutat, a sikeres házasság folyamatos munka, önfejlesztés és kompromisszumok eredménye, és egy olyan folyamat kezdő és végpontja egy­ben, amely szellemi célokat szol­-

gál.

Csakhogy a rossz házasságokban felnövő fiatalok jelentős része, a pillanatnyi vágyak kielégítését célzó életstratégiák hibás mintáit elsajátítva, a transzcendensre irányuló törekvésekkel szemben az élvezetek öncélú kergetésében merül el. Ezzel azonban a vágyott beteljesülés helyett csupán a függőségek világába juthatnak el. Ezt felismerve a rabbi 1972-ben döntött úgy, hogy megalapítja a Gateway Rehabilitációs Központot Pittsburghben, ahol az Anonim Alkoholisták 12 lépéseből álló programjára épülő módszerekkel különböző függőségekkel küzdők tízezreit kezelték sikeresen az eltelt évtizedek során.

Az amerikai központ sikerein felbuzdulva a ’90-es évek derekán egy újabb figyelemreméltó kezdeményezést indítottak útjára Twerski rabbi vezetésével az izraeli Bér-Sevában Sáár Hátikvá („A remény kapuja”) néven. Az izraeli szervezet azért jött létre, hogy megmutassa a kormánynak: a szkeptikus hangokkal ellentétben mégiscsak elérhető a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért elítéltek integrációja a társadalomba, ráadásul jóval alacsonyabb költségen, mint amennyit a börtönben tartásuk jelentene az adófizető polgárok számára. Izraelben komoly gondot jelent a fiatalok kábítószer-fogyasztásának a terjedése, a Libanonból csempészett magas minőségű heroin könnyű elérhetőségétől korántsem függetlenül. A központ sikere rövid idő alatt minden várakozást felülmúlt. A statisztikák szerint a program résztvevőinek több mint 80 százaléka rövid úton képes búcsút inteni a szereknek, és nagyjából ugyanilyen arányban találnak közülük utat a munkaerőpiacra alig néhány év leforgása alatt. A pszichiáter meggyőződése szerint hasonló programok hiányában a legtöbb egykori elítélt fogyasztóként és dílerként térne vissza először a társadalomba, majd kevesebb mint egy év elteltével a börtön falai közé.

 

A Rebbe inspirációja

Az idén 88. évébe lépett rabbi gyógyító munkája mellett több mint 60 könyvet is írt az elmúlt évtizedek so­-

rán. A zsidó hagyományok és a gyógyítás, személyiségfejlesztés kö­zös ha­tárvidékeit bejáró művek rendre elő­kelő helyen szerepelnek a sikerlistákon. Dr. Twerski mindezeken túl a mai napig fáradhatatlanul utazik a világban és előadásokat tart a kémiai függőség mellett a stressz, az önbecsülés és a spiritualitás té­ma­köreiben. Megpróbál minél töb­bet átadni a tapasztalataiból, és a mesterei, többek között az őt a szak-­mai pályafutása kezdeteitől fog­va bá­torító, néhai lubavicsi Rebbe, Me­náchem Mendel Schneerson ins­pirációjából mindazoknak, akik ké­szek szakítani önpusztító szokásaik­kal, hogy azokat egy tartalmasabb, magasztos célok által vezérelt életre cseréljék.

Réti János írása

A cikk az Egység magazin 103. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

 

 

Megjelent: Egység Magazin 28. évfolyam 103. szám – 2018. február 13.

 

Megszakítás