Holokauszt megemlékezést tartottak július 6-án a keszthelyi zsinagógában, a Keszthelyről elhurcolt zsidóság emlékére. Az eseményen a helyi lakosság minden generációja, fiataloktól a túlélőkig, képviseltette magát. Az megemlékezést Faith Asher vezette, aki mint mondta maga is megindult a mártírokért elmondott imák alatt.
„Miközben Dávid zsoltárait recitáltam, eszembe jutott, hogy a Keszthelyről elhurcolt zsidók transzportja épp 70 éve, július 7-én érkezett meg Auschwitzba.
A megemlékezést történelmi tények ismertetésével kezdte, beszélt Keszthely város történelméről, a keszthelyi zsidóságról, a holokausztról, arról, hogy kiket hurcoltak el a városból, és milyen zsidó vagyontárgyakat koboztak el.
Beszélt gondolatairól, vajon mit érezhettek a minden joguktól, később életüktől is megfosztott mártírok ezen a végső úton. A Talmud ezzel kapcsolatosan kétféle álláspontot említ. Vannak, akik abban bízva mennek, hogy az isteni gondviselés végül biztosan megmenti majd őket, és vannak akik áldozatként tekintenek magukra, tudván, hogy a halálba mennek.
De mit tehetünk mi, ennyi év után mártírjainkért, azon túl, hogy megemlékezünk, és koszorúzunk? Hogyan köthető össze a cselekedet a tiszteletadással? Hiszen az Atyák tanításai szerint a cselekedet a lényeg. Ennek formája pedig micvák teljesítése, amelyeket mindenki saját magához képest vállal, annyit amennyit biztos, hogy képes elvégezni.
A megemlékezést közös ima és Kaddis zárta.