Niszán hónap 11-én (idén április 2.) ünneplik a Chábád közösségeiben a Lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) 121. születésnapját. Míg egyes közösségekben nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a születésnapoknak, sőt, vannak, ahol egyenesen óvnak annak megünneplésétől, addig a lubavicsi hászidok számára kiemelt fontossággal bír mind a saját, mind a szellemi vezetők születésnapja. Számukra niszán 11. napja a Rebbével kialakított személyes kapcsolatuk elmélyítéséről, továbbá önmaguk és környezetük jobbá tételéről szól. Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi születésének 121. évfordulója alkalmából a Rebbe zsoltárjának szokásáról olvashatnak a chabad.org írása alapján.
Sokan a Báál Sém Tovtól, a hászidizmus alapítójától eredeztetik azt a szokást, hogy az ember a saját életkorának megfelelő sorszámú zsoltárt mondja el nap mint nap. Egy 13 éves gyerek például, aki életének 14. évében jár, a 14. zsoltárt mondja el naponta abban az évben. Sokan magukra vállalják, hogy a gyermekeik éveinek megfelelő zsoltárokat is elmondják, mivel ez a gyerekek spirituális védelmének rendkívül erőteljes eszköze, és segít abban, hogy a gyerekek a szülők által megfelelőnek tartott szellemi-lelki úton maradjanak. A Rebbe a gyerekeket is arra biztatta, hogy időnként elmondják a saját zsoltáraikat.
Ez alapján érthető, hogy a spirituális vezetőjükhöz minél több szállal kötődni kívánó hászidok elmondják saját rebbéjük zsoltárját. A Rebbe több alkalommal elmondta, hogy apósa, az előző, hatodik rebbe zsoltárjának felolvasása olyan eszköz, melyen keresztül számtalan anyagi és szellemi áldás áramlik hozzánk. Amikor valaki elmondja a Rebbe zsoltárját, akkor az hat a Rebbére és hat arra, aki mondja a zsoltárt. Bár az áldott emlékű Rebbe már hosszú ideje nincs közöttünk, a zsoltár elmondásának szokása továbbra is fennmaradt, mivel az igaz emberek éppen akkor érik el a kiteljesedést, amikor a földi életből való távozásukkal a tökéletes spiritualitás állapotában folytatják létüket. Emellett ameddig a követők folytatják a vezető által megkezdett utat, addig az eltávozott szellemisége továbbra is jelen van. Ezzel kapcsolatban az előző rebbe, Joszef Jicchák Schneersohn, a Rebbe Rájác naplóbejegyzését idézhetjük 1944-ből, mely apja, a 24 évvel korábban elhunyt ötödik rebbe születésnapjának alkalmából született:
„Álmomban láttam szent életű apámat szombati öltözékében, az arca ragyogott az örömtől. Azt mondta: ’Ezen a napon, amikor betöltöm a 84. évemet attól fogva, hogy lelkem lejött az alsó világba, szent vendégeim lesznek, és sorrend szerint mindannyian elmondják gondolataikat a 84. zsoltár mondataival kapcsolatban…’”
A zsoltárok felolvasásának különös ereje van, és a zsidók évezredek óta fordulnak nap mint nap a Tehilimhez, a zsoltárok könyvéhez, hogy erőt és vigasztalást merítsenek szent szavaiból. Az ember saját zsoltárának és a Rebbe zsoltárának (ebben az évben a 122.) mindennapi elmondása óriási spirituális erővel ruházza fel az illetőt, érdemes még ma kipróbálni!
A teljes Zsoltárok könyvét ide kattintva találja meg magyarul, itt pedig héberül.