Aztán köszönetet mondott annak az embernek, akinek megmentette az életét azért, hogy átélhette ezt az élményt.

A 44 éves, háromgyermekes Adam Levitz 15 éves kora óta szenved Crohn betegségben, mely az utóbbi években komoly májproblémákat okozott neki, és állapota egyre rosszabbra fordult. Nemrégiben azonban új májat és ezzel új lehetőséget kapott az életre. A donor, Ephraim Simon lubavicsi rabbi egyike annak a néhány embernek, akik vesét és májat egyaránt adományozott. A kettős adományozást a legtöbb kórház protokollja nem is engedélyezi.

A két férfi korábban soha nem találkozott, csupán az életmentő műtét előtt nem sokkal mutatták be őket egymásnak. Simon rabbi azonban kifejezetten így akarta. „Rabbiként sokat beszélek a szeretetről, a másokért való munkálkodásról, az altruizmusról” – mondja az 50 éves, kilencgyermekes apa, aki a Teaneck-beli Bergen County Chábád-központját igazgatja feleségével, Nechamyval együtt. „Egy rabbi legnagyszerűbb beszéde és egy szülő legcsodálatosabb leckéje az, ahogyan éli az életét. A Rebbe az áhávát Jiszráel [zsidó társaink szeretetete] micvájával telítette el a hászidjait. Mindannyian beszélünk róla, de vajon milyen gyakran van lehetőségünk arra, hogy valóban félreállítsuk saját magunkat egy másik ember kedvéért? Ez volt az én lehetőségem arra, hogy így cselekedjek, és nem akartam elszalasztani. Adam lehetőséget adott nekem arra, hogy a szó legszorosabb értelmében életet ajándékozzak neki, ez talán a legnagyobb jótétemény, amit el tudok képzelni.” – mondta a rabbi a lábadozás időszakában.

Az adományozáshoz vezető út azonban nem volt egyszerű, sokkal inkább az események bonyolult láncolatából állt, melynek rengeteg szereplője volt, többek közt a brooklyni Chaya Lipschutz, aki egy idegennek ajándékozta a veséjét, és életét vesedonorok és vesére várók összepárosításának szentelte. Ő volt az, aki 2009-ben összehozta a rabbit azzal az emberrel, akinek végül a veséjét adományozta, és Simon őt kereste fel évekkel ezelőtt, hogy felajánlja máját egy arra rászorulónak: „Simon rabbi 2012-ben keresett meg azzal, hogy szeretné a máját önfeláldozó módon felajánlani. Ez különleges dolog. Rendkívül ritka, hogy valaki vesét, és utána májat is adományozzon, ám ő igen eltökélt volt az adományozás tekintetében.” Abban az időben Simon volt az egyetlen, akiről az asszony tudott, aki veseadományozás után felnőttnek akart májat adományozni (ehhez nagyobb darabra van szükség, mint gyermekeknek való adományozás esetén)

A Simon család

Levitznek azt ajánlották az orvosai, hogy lehetőleg élő donortól kapjon májat. Két téves riasztás után ez alkalommal valóban sikerült az adományozás. Időközben Simon is többször próbálkozott, de egy alkalommal sem jött végül létre az adományozás. Ezért aztán mindketten úgy érzik, hogy ez alkalommal az isteni gondviselés vezette őket egymáshoz. A nehézségeket részben az okozta, hogy veseadományozás után a legtöbb kórház nem egyezik bele a májadományozásba is, részben pedig az, hogy az intézmények nem nézik jó szemmel, ha olyan páros jelentkezik, ahol a felek nem ismerik egymást. Az egész Egyesült Államokban egyetlen klinika egyezett bele a műtét végrehajtásába, az Ohióban működő Cleveland Clinic.

„A májadományozáshoz képest a vesedonorság sétagaloppnak tűnik. A májadományozásnál a lábadozás több hetet is igénybe vehet. Ez egy igen komoly dolog.”- mondta Simon rabbi. Az operációra az évnek abban a szakaszában került sor, amikor a legtöbb adományt gyűjti az általa működtetett Chábád-központ számára, ezért az adománygyűjtő körútját előre kellett hoznia. „Kulcsfontosságú partnereim nélkül ezt soha nem tudtam volna megtenni”- mondja a rabbi a rá jellemző szerénységgel.

„Mindenekelőtt a feleségemnek, Nechamynak köszönöm, aki velem volt mindkét adományozásnál. Sokkal könnyebb a fájdalom elviselése, mint azt nézni, ahogy valaki, akit szeretünk, szenved a fájdalomtól, így ő az, akit igazán el kell ismerni. Aztán ott vannak a gyermekeim, akik felügyelték a dolgokat, amíg mi távol voltunk. A 22 éves fiam és a 19 éves lányom vette át a háztartást, és az, hogy tudtuk, hogy otthon minden rendben megy, lehetővé tette a számunkra, hogy a műtétre és a felépülésre koncentráljunk. És ott van a közösség is – a Chábád közösségünk és a szélesebb értelemben vett teanecki közösség -, mely körülvett minket, támogatott az imáival, jókívánságaival és még ennél is többel. Emellett a napi teendőim nagy részét küldött-társam, az ifjúsági és tinédzsereknek szóló programok igazgatója, Michoel Goldin rabbi vette át.”

A két férfi, akiket két egymás melletti műtőben operáltak, igen érzelmes körülmények között találkozott először a műtét előtt. Ám Simon szerint a második találkozás, melyre két nappal a műtét után került sor, még inkább megindító volt. Ekkor láthatta ugyanis adományának hatását: „Bőrének színe, szemének fénye, a mozdulatai, minden új volt. Látni lehetett, hogy egy új ember. Újra élt, és az Örökkévaló lehetővé tette a számomra, hogy ennek részese legyek.”

Az operáció során egyébként azt találták az orvosok, hogy Levitz helyzete sokkal rosszabb annál, mint ahogyan azt korábban gondolták, és ha csak néhány napot vártak volna még, már nem tudták volna végrehajtani a műtétet. „Nagyon hálás vagyok Istennek és Simon rabbinak, akit a védangyalomnak nevezek. Ő képviseli mindazt, amit megismertem és megszerettem a Chábádban. Soha nem kérdezte meg tőlem, mennyire vagyok vallásos, vagy bármi hasonlót. Embertársa vagyok, zsidó felebarátja, és boldoggá tette, hogy segíthet nekem.” – mondta Levitz, aki egy ortodox, de nem szigorúan vallásos közösségben nőtt fel.

Találkozás a műtétek után

Levitz azt is elmondta, hogy az utóbbi időben családjának számos tagja került kapcsolatba a Chábáddal. Legkisebb fia jelenleg az Oyster Bay-i Chábád iskolájában tanul, közel Woodburyben található otthonukhoz. „Még mindig próbálom megérteni a rabbi gondolatmenetét. Akárhányszor csak találkozunk, elmondja, hogy mennyire hálás nekem, amiért lehetőséget adtam neki arra, hogy megmentse az életem. Isten segítségével látni fogom, hogy felnőnek a gyerekeim, és ez annak a micvának köszönhető, melyet ő tett. Ő mentett meg engem, és mégis ő mond nekem köszönetet.”

zsido.com

Forrás: crownheights.info