Bár a törökországi zsidó közösség létszáma folyamatosan apad, mert a fiatalok inkább külföldön képzelik el jövőjüket, a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az ország zsidó örökségének megőrzésére és bemutatására. Emellett ismét baráti hangot ütnek meg a zsidó állammal, amelynek elnöke a közelmúltban látogatást is tett Ankarában – írja a Haaretz.
A változás egyik legszembetűnőbb jele a ragyogóan felújított nagy zsinagóga Edirnében. Az épületben posztereken mutatják be a korábbi siralmas állapotot: a beszakadt mennyezetet, a porladó falakat, a düledező tóraszekrényt. Ma úgy ragyog a zsinagóga, hogy akár New Yorkban is megállná a helyét. A kormány mindezt egy külföldi újságíróknak rendezett túrán mutatta meg, az ország többi felújított zsidó emlékével együtt.
„Kormányunk minden vallás és hit felé tisztelettel fordul. Isten ugyanaz, ám mindannyian egy kicsit másképpen közeledünk hozzá. A zsidók a barátaink. Ötszáz éve élünk együtt a legkisebb probléma nélkül”
– jelentette ki Resul Anac, a török Turisztikai és Kulturális Minisztérium képviselője. Törökország amerikai nagykövete, Hasan Murat Mercan szintén a hosszú és békés együttélést emelte ki, különös tekintettel a zsidók szerepére az Oszmán Birodalomban, amikor a tel-avivi Menachem Begin Központ vendége volt.
Edirne Isztambultól három órányi autóútra fekszik és egykor húszezer zsidó lakta, akik főleg a Spanyolországból elüldözöttek leszármazottai voltak. Tizenhárom zsinagógát tartottak fenn a városban, köztük az 1907-ben emelt nagy zsinagógát, amelynek építésére a szultán is küldött adományt. Az épületet tűzvész pusztította el, a közösség pedig a hatvanas években elvándorolt és csak néhány család maradt helyben. A felújított zsinagógában nem tartanak vallási eseményeket, inkább kulturális célokra használják, a közeli, egykor zsidó iskolaként szolgáló épületből pedig kiállítóterem lett.
Bár az utóbbi években Egyiptomban, sőt Libanonban is újultak meg zsinagógák, Törökországban még élnek zsidók, akik használni tudják azokat. A közösség, amely egykor negyedmillió tagot számlált, ma mintegy 15 ezer főből áll.
Az isztambuli Neve Sálom zsinagóga ma is aktív, bár a hívek száma egyre fogyatkozik, az átlagéletkor pedig folyamatosan nő. A zsinagóga mellett található a törökországi zsidók múzeuma.
„A létszám csökkenésének több oka van: az erős antiszemitizmus, a fiatalok külföldi egyetemi tanulmányai, a romló gazdasági helyzet és életszínvonal, illetve a politikai instabilitás, amit jól példáz a 2016-os Erdogan elnök elleni puccskísérlet”
– magyarázza Cháj Éjtán Kohen Yanarocak, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet kutatója.
Nem növeli a közösség biztonságérzetét, hogy a Neve Sálom zsinagóga ellen már három merényletet is elkövettek. A legsúlyosabb támadás során 22 embert gyilkoltak meg arab terroristák egy szombati istentisztelet alatt. Az egyik padon még ma is látható egy golyó ütötte nyom. 2013-ban a zsinagóga közelében robbant egy bomba, mely 18 ember életét oltotta ki, bár az épület nem szenvedett komoly károkat.
A múzeumban gazdag anyag tanúskodik a törökországi zsidók múltjáról. A legrégebbi darab egy Izmirből származó, Dávid-csillaggal díszített olajmécses, mely az ötödik században készült. A tárlat kitér a zsidók hozzájárulására a török kultúrához, gazdasághoz, államigazgatáshoz és honvédelemhez, továbbá beszámol a holokauszt alatt a zsidóknak nyújtott török segítségről, ahogy a különböző terrorcselekményekről is. A kiállítás török és angol is feliratokat kapott, mert egyszerre célozza helyi lakosságot és a külföldről érkező turistákat.
„Azért fontos a muszlim csoportok látogatása, hogy megmutathassuk: mi mindig is itt éltünk, elválaszthatatlanok vagyunk ettől a helytől. Továbbá megértik azt is, hogy meglehetősen hasonlítunk egymásra. ‘Nahát, nálatok is van körülmetélés?’ – kérdezik csodálkozva. ‘Nem, nálatok is van’ – felelem, utalva a szokás eredetére”
– mondja Nisya Isman Allovi, a múzeum igazgatója.
Erdogan, aki éveken át rendkívül ellenségesen állt Izraelhez, most feltűnően barátságos és számos gesztust tesz a zsidó állam felé. Ennek okát Dr. Galia Lindenstrauss a Nemzeti Biztonsági Tanulmányok intézetének Törökországra szakosodott kutatója boncolgatta:
„Mivel a gazdasági helyzet egyre csak romlik, az ankarai kormány azt reméli, hogy új politikája kedvező nemzetközi fogadtatásra talál és ez felkelti a külföldi befektetők bizalmát az ország iránt”.
Törökország ezt nem is rejti véka alá. A fent említett, újságírókból álló küldöttség látogatásának első állomása az Elnöki Befektetési Hivatal volt, ahol tájékoztatást kaptak a törökországi befektetési lehetőségekről.
„Bár a törökországi zsidó közösségnek – elsősorban fogyatkozó létszáma miatt – óvatosan kell megnyilvánulnia, a zsidó származású törökök, illetve a külföldön élő, török gyökerekkel rendelkező zsidók fontos szerepet töltenek be az Izrael és Törökország közötti kapcsolatok fejlesztésében. Ez nemcsak a politikai színtéren mutatkozik meg, hanem a gazdaság területén is. Az izraeli-török kereskedelem volumene már meghaladja az évi hétmilliárd dollárt” – tette hozzá Lindenstrauss.
A javuló viszony miatt jelentős változás állt be a közbeszédben is: megritkultak az Izraelt démonizáló cikkek és a zsidó közösséghez való hozzáállás is a pozitív irányba mozdult el.
„A különbség érezhető és ez megnyugvással tölti el a helyi zsidókat”
– mondta Yanarocak.
Fotó: Wikipédia
.JPG){kind=link}