Az Anti-Defamation League friss kutatása szerint a zsidók elleni, közelmúltban történt erőszakos cselekmények után jelentősen mérséklődött az antiszemita nézeteket vallók aránya Franciaországban, Belgiumban és Németországban. Hazánkban ugyanakkor nem történt változás, hasonlóan a 2014-ben mért arányhoz, idén tavasszal is a lakosság 40 százaléka értett egyet antiszemita sztereotípiákkal.
Június elején számoltunk be arról a Pew Research Center kutatásról, amely szerint a hat legnagyobb európai országban a Charlie Hebdo elleni terrortámadás hatására nem erősödtek az előítéletek. Az Anti-Defamation League (ADL) június végén publikált, 19 országot érintő felmérése megerősíti ezt az eredményt.
Miközben 2014 és 2015 között a legtöbb országban alig változott az antiszemita előítéletek szintje, több tagállamban jelentős javulás tapasztalható. A legnagyobb mértékű csökkenés éppen Franciaországban figyelhető meg, ahol 37-ről 17 százalékra mérséklődött az antiszemita nézeteket vallók aránya. Jelentősebb visszaesést mértek még Németországban (27-ről 16-ra) és Belgiumban (27-ről 21-re). A 19 ország közül mindössze három esetében tapasztaltak a hibahatárnál nagyobb növekedést: Hollandiában, Olaszországban és Romániában. Magyarországon tízből négyen értenek egyet antiszemita nézetekkel, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábban mért aránnyal. A hazainál csak némileg kedvezőbb a helyzet Lengyelországban. A most vizsgált európai országok közül kiemelkedik Görögország, ahol a felnőtt társadalom kétharmada rendelkezik – az ADL besorolása szerint – antiszemita attitűddel.
A felmérés eredményeinek bemutatásakor az ADL nemzeti igazgatója, Abraham H. Foxman elmondta, a kutatással az volt a céljuk, hogy megismerjék: a közelmúlt belga és francia gyilkosságai, valamint a német zsinagógák elleni támadások után miként változott a lakosság körében a zsidókkal szembeni előítéletesség. Az eredmények azt jelzik, hogy mindhárom országban a társadalom sokkal jobban aggódik a zsidók elleni erőszak miatt, ami erősítette a zsidó közösséggel való szolidaritás érzését. Foxman hozzátette, hogy az antiszemita nézetek elfogadottságát csökkentette az is, hogy a vezető politikusok és közéleti szereplők határozottan elítélték a cselekményeket.
A holokauszt megítélése jelentősen eltér a kelet-európai és a nyugat-európai országokban. Miközben az utóbbiakban a lakosságnak mindössze 4-8 százaléka véli azt, hogy a zsidó áldozatok száma erősen eltúlzott, addig régiónkban többszörös ez az arány. Hazánkban minden negyedik felnőtt szerint a holokauszt megtörtént ugyan, de a történészek nagymértékben túloznak a zsidó áldozatok számát illetően. Hasonló arányokat tapasztalhatunk még Lettországban és Romániában is. Az antiszemita előítéletek tekintetében kiugróan (le)szereplő görög társadalom ebben a vonatkozásban is az első helyen szerepel, bár az itteni 28 százalékos arány nem különül el jelentősen a sorrendben következő országokétól.
Munkatársunktól (az Anti-Defamation League közleménye és kutatási összefoglalója alapján)