Sebészi beavatkozás
Mit lát a laikus ember, ha belép a műtőbe? A műtőasztalon fekvő magatehetetlen személyt, körülötte pedig késekkel és más eszközökkel hadonászó maszkos embereket. A maszkos emberek megvágják, megszúrják és vért vesznek az elkábított és lekötözött „áldozattól”, mit sem törődve annak fájdalmaival.
A laikus természetes reakciója, hogy segítségért kiált, hiszen ő csak azt látja, hogy néhány szadista egy magatehetetlen embert kínoz.
Ha azonban rájön, hogy amit lát, az valójában olyan sebészi beavatkozás, ami a beteg gyógyulásához vezet, akkor könnyen belátja, hogy a műtőasztalon töltött fájdalommal teli órák nem voltak hiábavalóak. Rájön, hogy a maszkos „gazemberek” valójában az emberiség jótevői, akik fontos szolgálatot teljesítenek. Ez a bizonyosság megmarad annak dacára, hogy egyetlen orvos sem ígérheti teljes bizonyossággal, hogy a beteg teljesen felépül, nem tudja megmondani, meddig fog még élni, ha a műtét sikeresnek is bizonyul.
A fenti példából világosan kitűnik, hogy életünk bizonyos időszakai bizony fájdalommal és szenvedéssel járnak. Amikor nehéz helyzetbe kerülünk, nem mindig tudatosul bennünk az ideiglenes kellemetlenségekből származó haszon.
Az Isteni Gondviselés azonban arra tanít, hogy a világban nem véletlenszerűen történnek meg bizonyos események, s még a fájdalommal, szenvedéssel járó dolgok is egy mindent átfogó isteni rendszer részei, amely magába foglalja az egyént és családját, valamint az összes többi embert, dolgot és eseményt.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 30. szám – 2014. július 30.