A Rebbe és a gyermekek
A Rebbének sosem volt gyermeke, mégis minden gyermeket a sajátjának érzett és mindig különös figyelmet szentelt a fiatalok szükségleteinek és tehetségének. Már 1943-ban kezdeményezte, hogy a gyerekek számára minden évben rendezzenek felvonulást a vallási önérzet ünneplésére. Gyakran beszélt gyerekek különböző csoportjaihoz, 1980-ban pedig világméretű programot indított annak érdekében, hogy a gyermekeket örökségük vállalására s sokkalta spitiuálisabb életvitelre ösztönözze; a mozgalom tagsága ma már több százezer főt számlál.
1989-ben Brooklynban meghalt egy fiatal, rákos apa; feleséget s gyermekeket hagyott maga után. Halála előtt levelet írt a Rebbének, amelyben arra kérte: imádkozzon a gyermekekért. Nem sokkal az apa halála után mintegy tízezer ember gyűlt össze a zsinagógában, hogy meghallgassa a Rebbe beszédét. Mielőtt belekezdett, a Rebbe megkérte a titkárát, hogy menjen el a három árváért, s megvárta, míg elhozta őket. Attól a naptól kezdve e gyerekek mindig részesültek ebben a külön megtiszteltetésben, ebben az atyai gondoskodásban, amelyről a Rebbe tudta, milyen döntő fontosságú a gyermekek lelki fejlődése szempontjából.

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 27. szám – 2014. november 12.