A lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi különös figyelemmel kísérte a marokkói zsidóság sorsát. Erről tanúskodik más egyebek mellett az a számtalan levél is, mellyel az országban működő rabbikat lelkesítette és támogatta. Ezek közül válogattunk.

Isten segítségével, 5711. niszán 13. [1951. április 19.]

Brooklyn

Üdvözlet és áldás,

 

Nagy megelégedéssel értesültem barátomtól, a hászid ta­nítótól, Benyamin Gorodetzky rabbitól az Önök fá­rad­hatatlan és elhivatott munkájáról, melyet a Tóra megerősítése és terjesztése érdekében fejtenek ki, továbbá az Oholé Joszéf Jichák – Lubavitch oktatási intézmények te­vékenységében való részvételükről.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban még komolyabb erőfeszítéseket tesznek szent munkájuk során, hogy a Tórát még nagyobbá és dicsőbbé tegyék.

A Zohárban (2:183b.) olvashatjuk bölcseink egy közismert példázatát a macesz fogyasztásával kapcsolatban:

A király egyetlen fia megbetegedett. Egy nap megjött az étvágya. Azt mondták: „Adjunk a király fiának gyógyító étkeket …” Hasonlóképpen, amikor a zsidók kivonultak Egyiptomból … az Örökkévaló így szólt: „Egyenek gyógyító étkeket”.

Amikor beköszönt Peszách ünnepe és minden zsidó ember kijelenti a széder elején: „Aki éhes, jöjjön és egyék”, akkor nem csupán étkezni hívnak másokat, hanem „gyógyító étkeket” kínálnak fel, a „hit eledelét” adják az „egyetlen fiúnak, aki megbetegedett”.

Mekkora örömöt okoz ez mennybéli Atyánknak, legyen áldott és magasztalt a neve! És mekkora jutalom vár ebben és a következő világban is arra, aki részt vállal a zsidó fiúk és lányok kóser oktatásának megteremtésében! Ez különösen érvényes azokra, akik vezető pozícióban vannak, ahogy bölcseink is mondták: „A főpap a többiek előtt veszi el a neki járó részt”.

Ennek szellemében küldöm áldásomat az Önök és partnereik számára. Legyenek megáldva egy kóser és boldog ünneppel, legyen részük minden fizikai és szellemi jóban! Teljesüljön be kívánságunk – „Jövőre Jeruzsálemben … szabad emberként”, minél hamarabb, a Messiás által!

Attól, aki mindig és minden időben az Önök jólétét és érdekeit tartja a szeme előtt,

 

Menáchem Schneerson rabbi

 

Levél Michael Lipsker rabbi,

a marokkói lubavicsi mozgalom elindítója részére

Isten segítségével, 5710. ádár 17. [1950. március 6.]

Üdvözlet és áldás,

 

Töcáve hetiszakasz hétfőjén megkaptam levelét, s benne beleegyezését, hogy megkezdi munkáját az észak-afrikai oktatás területén, nagyra becsült apósom, a Rebbe kívánságának megfelelően.

A fentiek értelmében arra kérem, hogy haladéktalanul beszéljen Benyamin Gorodetzky rabbival – neki is írok ez ügyben –, és a lehető leghamarabb kezdjék el a munkát. Az Észak-Afrikából érkező hírek alapján kijelenthető, hogy kár minden egyes olyan napért, melyen nem végezték el az arra kiszabott feladatokat.

Olvassa el a csatolt, Purimról szóló füzetet, melyben nagytiszteletű apósom, a Rebbe a következőt írja:

„A király, aki a nép kiválasztottja és a legnagyszerűbb tagja … kiüríti az összes kincseskamráját … melyet nemzedékről nemzedékre gyűjtöttek össze … Továbbá, a király nincs többé tekintettel a saját életére … és vakmerő életet él … A kincseskamrák nyitva állnak … és mindez a katonákért, akik kivívják a győzelmet.”

Ez [a példázat] segít a később leírtak megértésében és ez ad egy általános iránymutatást mindannyiunk számára a követendő úttal kapcsolatban, továbbá a következő egyszerű ígéretet teszi: „A hosszú évek alatt, nemzedékek sora által felhalmozott drágaságokat őrző kincseskamrák” mindannyiunk számára nyitva állnak. Mert mi vagyunk azok a katonák, akik kivívják a győzelmet.

A fentiek nem igényelnek további magyarázatot, mert az üzenet egyértelmű. Ha megértjük és szellemünk erejével képessé válunk értékelni azt, a [csatolt füzetben megjelentett] beszéd értelmezése alapján, akkor magabiztosan tudjuk majd folytatni szent munkánkat. [Erőfeszítéseinket] siker koronázza, hűen tükrözve nagyra becsült apósom, a Rebbe vágyát és akaratát.

 

Jó híreket remélve,

Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 138. szám – 2021. január 3.

 

Megszakítás